A CSU Bundestag-frakciójának bajorországi zárt körű tanácskozására nyolc év után először kapott meghívást magyar kormánytag: Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint ez jelentős fordulatot jelent. A Kloster Banz kolostorban megtartott zárt körű nyári egyeztetésen legutóbb 2018-ban képviselhette magát Magyarország. A tárcavezető a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában úgy fogalmazott, az elmúlt csaknem egy évtizedben politikai feszültségek gátolták, hogy a hosszú múltra visszatekintő kétoldalú viszony adottságait kihasználják a felek.
A találkozót követően nem sokkal, július végén Markus Söder bajor kormányfő Budapestre látogatott, ahol Magyar Péterrel tárgyalt. Ekkor jelentették be egy közös bajor–magyar kormánybizottság létrehozását is, Söder pedig úgy fogalmazott, hogy a kapcsolatokban tapasztalható dermedtség lezárult.
„Rohamtempóban haladunk”
Mint ismert, az Amnesty International korábban bírálta a kormányt, amiért az Országgyűlés mindössze két nappal a jelölés bejelentése után megválasztotta alkotmánybírónak Sonnevend Pál egyetemi tanárt: a jogvédő szervezet szerint ez az Orbán-kormány ismert mintáját követi, amikor egy párt széles körű szakmai és politikai egyeztetés nélkül hoz ilyen döntést.
A külügyminiszter pedig nem tagadta, hogy a kormányzati változtatások szokatlanul gyors ütemben követik egymást. „Tudom, hogy rohamtempóban haladunk” – idézi a Portfolio Orbán Anita szavait, aki hozzátette, hogy célja egy több mint tíz éve berendezkedett, „államfoglalással” jellemezhető rendszer lebontása. Az általa hivatkozott intézkedések között szerepelt
az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás,
a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása,
illetve az, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben önállóan választhassa meg elnökét és nagyobb ráhatása legyen saját költségvetésére is.
Oroszországgal kapcsolatban a külügyminiszter egy korábban is használt kifejezéshez nyúlt vissza. „Pragmatikus kapcsolatra törekszünk Moszkvával” – mondta, emlékeztetve arra, hogy az ország energiaellátása jelentős részben orosz forrásokra támaszkodik, továbbá van két új megállapodás is a paksi bővítés két új blokkjáról. Elmondása szerint a pragmatikus kapcsolat olyan viszonyt takar két szuverén állam között, amelyben egyik fél sem szól bele a másik belügyeibe, kölcsönös tiszteletben tartva egymás érdekeit.
A külügyminiszter hasonló megfogalmazást használt már májusban is a Válasz Online-nak adott nyilatkozatában, amikor Oroszországot fontos regionális tényezőnek nevezte, és nem zárta ki a Szergej Lavrovval – orosz külügyminiszter – való egyeztetés lehetőségét sem.
Érdekesség, hogy ma pedig egy szokatlanul éles hangvételű cikkben bírálta a magyar miniszterelnököt a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. „Magyar úr, most hogy látja: még mindig túl drága?” – tette fel a gúnyos kérdést a hírügynökség, miután a rendkívüli hőség és a Duna alacsony vízállása miatt több paksi reaktort is le kellett állítani.
A RIA Novosztyi azt állítja, hogy a kialakult helyzet rávilágított arra, milyen kockázatokkal jár egy ország számára, ha áramtermelésének jelentős része egyszerre kiesik, miközben Magyar Péter korábbi, a Paks II.-beruházást bíráló kijelentéseit is célkeresztbe állította. Az elemzésről ebben a cikkben írunk bővebben.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!