Oroszország a háború kezdete óta sem kímélte az ukrán civileket, azonban a konfliktus ötödik évében új célpontokat néztek ki maguknak. Az orosz haderő ugyanis már az üzemanyagtöltő állomások ellen is támadásokat intézett. Júniusban és júliusban több mint 200 benzinkutat ért találat, ami az ukrán tisztviselők szerint napi 3 csapást jelent.
Az ukránok úgy vélik, ezeknek az akcióknak a célja, hogy Moszkva félelmet és pánikot keltsen az ukrán civil lakosság körében. A támadások a frontvonalhoz közeli benzinkutakra koncentrálódtak, hiszen az orosz drónok számára ezek érhetőek el a legkönnyebben. Az ukránok megjegyezték, hogy az orosz támadásokkal ugyanolyan káoszt terveznek előidézni, mint amilyen az orosz benzinkutakon alakult ki azt követően, hogy Kijev több csapást mért az orosz olajfinomítókra, ami üzemanyaghiányt idézett elő.
Terrorcselekmény végrehajtásával vádolják az ukránok Vlagyimir Putyint
A támadások nem véletlenül fokozódtak az elmúlt időszakban, mivel már nyugati tisztviselők is arra figyelmeztettek, hogy Vlagyimir Putyin megtorlóakciókat indíthat, válaszul Ukrajna orosz ipari infrastruktúrára mért csapásaira.
Csak az elmúlt hétvégén legalább kilencen haltak meg az ukrán fővárosban az orosz ballisztikus rakéták által okozott pusztításban. Oroszország az elmúlt hetekben rekordszámú ballisztikus rakétát indított Ukrajna ellen, és a háború kezdete óta 2026 júniusa követelte a legtöbb civil áldozatot az ENSZ jelentése szerint.
Júniusban és júliusban legalább harminc benzinkút ellen elkövetett támadásról készült videófelvételt azonosítottak Ukrajnában. Regina Harcsenko, Zaporizzsja megbízott polgármestere elmondta, hogy 54, kifejezetten benzinkutakat célzó csapás érte a várost 24 nap alatt. Az orosz akciókban négyen vesztették életüket, valamint huszonkilencen sebesültek meg.
Ez szándékos terrorizmus, amely polgári infrastruktúrát és civileket céloz. Oroszország tudatosan olyan létesítményeket vesz célba, amelyeknek nincs katonai jelentőségük, viszont nélkülözhetetlenek egy nagyváros mindennapi működéséhez
− mondta a település vezetője. Zaporizzsja nem véletlenül került az orosz drónok célkeresztjébe, hiszen az orosz haderő egyre nagyobb távolságra képes ukrán városokat támadni. Kramatorszk és Harkiv is hasonló helyzetben találta magát az elmúlt időszakban.
Fokozódnak a támadások, az ukránok mégsem rettegnek
A benzinkutak különösen fontosak Ukrajnában, hiszen a kereskedelmi légi közlekedés gyakorlatilag megszűnt a háború kezdete óta, viszont az országot kiterjedt út- és vasúthálózat köti össze. Jaroszlav Sztarovojtenko, az Ukrán Olaj- és Gázszövetség elnöke elmondta, az orosz támadások célja a civil lakosság megfélemlítése.
A benzinkutak kulcsfontosságú menedékhelyekké váltak, ahogy az emberek menekültek a háború elől. Oroszország szándékos áramkimaradást próbált előidézni, hogy elvágja az áram és a gáz utánpótlását
− közölte a szövetség vezetője.
Az üzemanyagtöltő állomásokon már generátorok működnek, de az ukránok mégsem pánikolnak, egy frontot megjárt katona elmondta, nem fél attól, hogy az oroszok már a benzinkutakat is támadják, a hivatásos sofőrök pedig úgy vélik, a munkájukat akkor is el kell végezniük. Moszkva ettől függetlenül büszkén mutatja be ezeket az akciókat különböző online felületeken. A Rubikon nevű orosz elit drónalakulat is közzétett egy felvételt, amelyen kilenc benzinkút elleni támadást mutattak be.
Ukrán tisztviselők ez utóbbira úgy reagáltak, hogy az oroszok azért tették közzé ezeket a felvételeket, mert meg akarták mutatni, hogy Oroszország képes hasonló zavart okozni az ukrán üzemanyag-ellátásban, mint amilyet ők is elszenvedtek, amikor az ukránok nagy hatótávolságú rakétákkal támadták az orosz olajfinomítókat.
Korlátozzák a gázolaj értékesítését Ukrajnában
Ukrajnában már súlyos következményei vannak az orosz támadásoknak, elkezdték korlátozni a gázolaj értékesítését a benzinkutakon, vagyis egy-egy vásárló csak meghatározott mennyiséget vehet − közölte Dmitro Ljuskin, a Prime-cégcsoport alapítója, aki hozzátette, hogy a korlátozásokat már több állomás üzemeltetője is bevezette és várhatóan ez a lista tovább bővül majd.
Dmitro Ljuskin elmondta, a korlátozott mennyiség 50 és 100 liter között mozog alkalmanként. Ezeket a korlátozásokat leggyakrabban a főutak mentén fekvő töltőállomásokon vezetik be, ahol a teherautó-sofőrök vásárolnak üzemanyagot. Utóbbiak már nem a raktáraknál vételeznek üzemanyagot, mivel annak nagy- és kiskereskedelmi ára közötti különbség jelentős mértékben csökkent, ezért nekik jelenleg kifizetődőbb a benzinkutakon venni az üzemanyagot.
A szakértő kiemelte, hogy az Okko nevű hálózat már biztosan bevezette a 100 literes korlátozást, ezt azonban az Okko közleményben cáfolta, de megjegyezte, hogy ez a limit kizárólag a kannás üzemanyag-vásárlásra vonatkozik.
Mindkét országban hiány keletkezett
A hiány egyik fő okaként az Ukrajnába irányuló üzemanyag-szállítások drasztikus visszaesését említik, amelyben szerepet játszik az európai piaci kínálat szűkülése, valamint a Duna vízszintjének csökkenése, amely megnehezítette az üzemanyag folyami úton történő szállítását.
Ami igazán meglepő, hogy Oroszország is vásárol üzemanyagot az európai piacon, amelynek következtében alig marad szabad mennyiség. A hiányt pedig más irányból is nehéz pótolni, mivel az indiai szállítmányokat Belaruszon keresztül korlátozzák, Kazahsztánban nincs szabad kapacitás, Omán és a többi Perzsa-öbölbeli országok készletei pedig a globális piacokon felmerült válságjelenségek miatt gyakorlatilag elérhetetlenné váltak.
Az orosz támadások és a fokozódó üzemanyaghiány ellenére ukrán szakértők szerint nem várható a közeljövőben a gázolaj-értékesítés teljes leállása. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az üzemanyag-ellátás akadozik, és a benzinkutak limitálják a vásárlóknak eladható üzemanyag mennyiségét.
Július 31-i adatok alapján a gázolaj drágult a leginkább az üzemanyagfajták közül, literenként 1-2 hrivnyával (7-14 forint) az Okko, a WOG és az Ukrnafta hálózatainál, miközben a dízel átlagára Ukrajna szerte 90,55 hrivnyára (csaknem 644 forint) emelkedett literenként.
Ukrán gazdasági lapok emlékeztettek, hogy július 20. és 27. között a dízel átlagosan 9,38 hrivnyával (67 forint) drágult literenként (csaknem 12 százalékkal), miközben a nagykereskedelmi ár ugyanebben az időszakban szintén jelentősen emelkedett, és éppen ez a különbség nehezedik most a benzinkutak kiskereskedelmi áraira.
(Borítókép: Az orosz hadsereg éjszakai dróntámadása Harkivnál. Fotó: Viacheslav Mavrychev / Suspilne Ukraine / JSC UA:PBC / Global Images Ukraine / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!