Szerda reggel, magyar idő szerint 8:35 körül egy szokatlan égi eseményre kerül sor: egy már használaton kívüli SpaceX Falcon 9 rakétafokozat a Hold felszínének csapódik, és a kutatók szerint még mindig rengeteg a bizonytalanság az ütközés pontos következményeit illetően.
Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!
A rakéta a 2025 januárjában indított küldetés után maradt az űrben, most pedig előreláthatóan augusztus 5-én éri el a Holdat. Az ütközés az Einstein-kráter közelében történhet, a Hold nyugati peremén. A szakemberek arra számítanak, hogy a becsapódás hatalmas mennyiségű holdport lökhet a magasba, de egyelőre senki sem tudja biztosan, milyen látványos lesz a jelenség.
A legnagyobb kérdés az, hogy a porfelhő elég magasra emelkedik-e ahhoz, hogy földi távcsövekkel is megfigyelhető legyen. Egyes modellek szerint igen, más számítások viszont jóval visszafogottabb eredményt jósolnak.
A kutatókat nem is annyira a villanás érdekli, hanem az, hogyan viselkedik majd a kilökődő anyag a Hold gyenge gravitációjában. Az esemény azért is különleges, mert egy üreges, ember alkotta szerkezet csapódik be, amely egészen másképp viselkedhet, mint egy természetes meteorit. Ha sikerül megfigyelni a porfelhőt, az segíthet pontosítani a holdi becsapódásokat leíró modelleket, amelyekre a jövő holdmissziói során is szükség lesz.
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter szondája a becsapódás előtt és után is lefényképezi a területet, így a kutatók részletesen összehasonlíthatják a felszín változásait.
A megfigyelésekből az is kiderülhet, milyen messzire szóródik szét a törmelék, ami fontos szempont a jövőbeli holdi leszállóhelyek biztonsága miatt.
A kutatók szerint ez ritka lehetőség arra, hogy valós időben tanulmányozzanak egy előre ismert holdi becsapódást. Éppen ezért a professzionális obszervatóriumok mellett amatőr csillagászokat is arra biztatnak, hogy próbálják megfigyelni az eseményt. Bár a becsapódás véletlenül következik be, tudományos szempontból értékes adatokat szolgáltathat a Hold felszínéről és a becsapódások dinamikájáról. Az esemény arra is emlékeztet, hogy az egyre növekvő űrforgalommal párhuzamosan a világűrben hagyott eszközök sorsa is egyre fontosabb kérdéssé válik.
Ezek is érdekelhetnek:
Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat?
Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?
Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit?
Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?
Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni
Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?
(Forrás: ProjectPluto, Space)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben