Az OTP első féléves eredményei újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a pénzintézet mára valódi regionális nagybankká vált. A csoport teljesítményének mintegy 70 százaléka már a külföldi leánybankoktól származik, miközben bevételeinek 42 százaléka az euróhoz kötődik – közölte a pénzintézet első féléves pénzügyi eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Bencsik László vezérigazgató-helyettes. A nemzetközi jelenlét ugyanakkor árfolyamkockázatot is jelent: a forint éves alapon bekövetkezett erősödése miatt a külföldön megtermelt eredmény hazai devizában kifejezett értéke csökkent. Vagyis
a magyar fizetőeszköz felértékelődése ezúttal kedvezőtlenül érintette az OTP konszolidált számait.
Az üzleti teljesítményt legpontosabban tükröző adózás előtti eredmény ennek ellenére 11 százalékkal emelkedett éves összevetésben – emelte ki Bencsik László.
A negyedéves számok értelmezését jelentősen torzítják az egyszeri állami elvonások. Az extraprofitadót és a bankadót ugyanis egész évre előre el kell számolni, ezért ezek hatása a második negyedévben koncentráltan jelenik meg. Az OTP az idei első fél évben 30 milliárd forint extraprofitadót számolt el, miközben a teljes évre a tavalyi 54 milliárd forint után már 110 milliárd forintos teherrel kalkulál. Ukrajnában eközben megduplázták a társasági adót, ezt azonban a bank elfogadható tehernek tartja, mivel az ukrán leányvállalat jövedelmezősége továbbra is kedvezően alakul.
Jogi lépések a kamatstop miatt
A második negyedév egyik legnagyobb egyszeri tétele a kamatstop fennmaradásához kapcsolódott. Az OTP arra számított, hogy az intézkedést kivezetik, a Tisza-kormány azonban nemcsak fenntartotta, hanem határozatlan időre meg is hosszabbította. Emiatt a banknak a futó hitelszerződésekre gyakorolt várható hatást egyszeri veszteségként kellett elszámolnia, ennek összegét mintegy 30 milliárd forintra becsüli. Az OTP továbbra is abban bízik, hogy a kamatstop csak átmeneti intézkedés marad; ennek rendezéséről a Magyar Bankszövetség és a kormány képviselői már tárgyalnak. A bank álláspontja szerint a kamatstopban részesülő adósok 2022 eleje óta indokolatlan előnyt élveznek a többi ügyféllel szemben, ráadásul korántsem biztos, hogy az intézkedés valóban a leginkább rászorulókat segíti. Az OTP ezért jogi lépéseket is tesz a kamatstop miatt.
Nézzük a számokat
Az OTP Csoport második negyedéves konszolidált adózás utáni eredménye a tavalyi 330,015 milliárd forintról 305,767 milliárd forintra csökkent. A 13 elemzőcég várakozásaiból összeállított konszenzus 310,9 milliárd forintos profitot valószínűsített, így a tényleges eredmény kevesebb mint 1,7 százalékkal maradt el a prognózistól. A nyereség mérséklődése mögött ugyanakkor nem az alaptevékenység gyengülése állt: a bevételek és a hitelállomány tovább emelkedtek, miközben az eredményt jelentős adó- és szabályozói terhek, valamint árfolyamhatások csökkentették. Mindezek fényében a menedzsment az éves előrejelzés egyik kulcselemét is felfelé módosította – derül ki az OTP Bank féléves jelentéséből.
A második negyedéves normalizált eredmény alakulását két magyarországi tétel összesen 68,5 milliárd forinttal rontotta negyedéves összevetésben. A kamatstop szabályozásának módosítása 30,4 milliárd forintos negatív hatást okozott, ami adózás után 27,6 milliárd forintot jelentett.
Emellett jelentősen változott a támogatott lakossági hitelek, valamint az ezek kamatkockázatára részleges gazdasági fedezetet nyújtó swapügyletek valósérték-korrekciója. Ez a tétel az első negyedévben még 22,6 milliárd forintos pozitív eredményt hozott, a második negyedévben azonban már 20,9 milliárd forintos veszteséget okozott. A két negyedév közötti romlás így 43,5 milliárd forintot tett ki, ami az adózás utáni eredmény negyedéves dinamikájára 39,6 milliárd forintos negatív hatást gyakorolt.
A magyarországi csoporttagok által az első negyedévben egy összegben elszámolt banki különadók, valamint az ezekhez kapcsolódó csökkentések adózás után 160 milliárd forinttal terhelték meg az első féléves eredményt.
A társaságiadó-hatás előtti bruttó adóteher 175,7 milliárd forint volt. Ebből 35 milliárd forintot tett ki a pénzügyi szervezetek különadója, amelynek teljes éves összegét már az első negyedévben lekönyvelték.
A 2026-os extraprofitadó teljes bruttó összege 162,5 milliárd forint volt, ezt azonban mérsékelte az év során várhatóan érvényesíthető levonás első hat hónapra jutó része. A bank számításai szerint a csökkentések után az éves extraprofitadó várhatóan 114,8 milliárd forint lesz, miközben az első félévben elszámolt, levonást is tartalmazó teher adózás előtt 138,7 milliárd forintot ért el. Ez 58 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél, nagyrészt a jogszabályi feltételek szigorítása miatt. A bankkártyás tranzakciók után fizetendő teljes éves tranzakciós illetékből további 2 milliárd forintot számoltak el az első negyedévben.
Bulgáriában és Szlovéniában a teljes évre vonatkozó betétbiztosítási díjakat szintén előre könyvelték: ezek adózás utáni eredményhatása – a második negyedévi visszatérítésekkel együtt – 13,6 milliárd forint volt. Ukrajnában pedig az rontotta a jövedelmezőséget, hogy a bankokra vonatkozó társaságiadó-kulcs a 2025-ös 25 százalékról 2026-ban 50 százalékra emelkedett.
A csoport forintban kimutatott számait az árfolyamváltozások is érdemben befolyásolták. A forint euróval szembeni záróárfolyama 11 százalékkal, az első féléves átlagárfolyam pedig 8 százalékkal erősödött az előző év azonos időszakához képest, ami lefelé torzította a külföldi leánybankok eredményeinek forintban kifejezett értékét.
A kamatbevétel húzott
Az OTP Csoport összes bevétele a második negyedévben éves összevetésben 1 százalékkal, 757,866 milliárd forintra emelkedett. A növekedés motorja egyértelműen a nettó kamatbevétel volt, amely 13 százalékkal, 541,396 milliárd forintra bővült. A nettó díj- és jutalékbevétel 152,385 milliárd forinton stagnált, az egyéb bevételek viszont 44 százalékkal, 64,085 milliárd forintra estek vissza.
A teljesítő, vagyis a Stage 1 és Stage 2 kategóriába sorolt konszolidált hitelek állománya az első hat hónapban árfolyamszűrten 8 százalékkal nőtt. Az első negyedév 3 százalékos, a második pedig 5 százalékos bővülést hozott. A teljesítő vállalati hitelek negyedéves növekedése az első három hónap 2 százalékáról 4 százalékra gyorsult, miközben a lízingkitettségek a második negyedévben 6 százalékkal emelkedtek.
Az ügyfélbetétek állománya hat hónap alatt árfolyamszűrten 6 százalékkal, ezen belül a lakossági betéteké 5 százalékkal bővült. A magyarországi lakossági betétállomány az első negyedévben 9 százalékkal ugrott meg, majd a második negyedévben lényegében változatlan maradt.
A magyar alaptevékenységet lefedő OTP Core összes bevétele éves összevetésben 12 százalékkal, 282,1 milliárd forintra nőtt, korrigált nettó profitja azonban 21 százalékkal, 84,1 milliárd forintra csökkent. Az OTP Core az első félév egészében 70,1 milliárd forintos eredményt ért el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül. A teljesítményt a növekvő kormányzati terhek és a részben szabályozói okokra visszavezethető magasabb kockázati költségek fékezték. A lakossági hitelezést továbbra is az Otthon Start program erős folyósításai hajtották, miközben a vállalati hitelállomány is tovább emelkedett.
A külföldi leánybankok közül az üzbég Ipotéka Bank érte el a legnagyobb profitnövekedést: nyeresége 43 százalékkal, 17,17 milliárd forintra emelkedett. Az orosz érdekeltség profitja 18 százalékkal, 56,1 milliárd forintra nőtt. Ukrajnában ezzel szemben 48 százalékkal zuhant a nyereség, és 8 milliárd forint alá került.
Az OTP júliusban megállapodást írt alá a Luminor Bank felvásárlásáról, ami szilárd alapot jelenthet a növekedésre a balti államokban. A Luminor Bank a balti régió harmadik legnagyobb pénzintézete, amely Észtországban, Lettországban és Litvániában nyújt banki szolgáltatásait. Székhelye Tallinnban van, és lakossági, valamint vállalati ügyfeleket szolgál ki.
Magasabb marzs jöhet
Az első félévben a csoport nettó kamatmarzsa elérte a 4,61 százalékot, jelentősen meghaladva a 2025 egészében elért 4,34 százalékot. A menedzsment ezért már arra számít, hogy a 2026-os nettó kamatmarzs magasabb lehet a tavalyi szintnél.
A többi éves várakozás lényegében változatlan maradt. A teljesítő hitelállomány organikus, árfolyamszűrt növekedése a 2025-ben elért 15 százalék körül alakulhat. A működési költség/bevételi mutató valamelyest meghaladhatja a tavalyi 41,7 százalékot, míg a kockázati profil és a hitelkockázati költségráta a 2025-öshöz hasonló lehet. A sajáttőke-arányos megtérülés ugyanakkor várhatóan elmarad a tavalyi 21,6 százaléktól.
A gyorsjelentés összképe így kettős: a különadók, a szabályozói intézkedések és az erős forint visszafogták a kimutatott nyereséget, az OTP alapvető banki üzletmenete azonban tovább erősödött. A magasabb kamatmarzsra vonatkozó várakozás azt jelzi, hogy a menedzsment a profitcsökkenést nem az üzleti teljesítmény tartós gyengülésének, hanem elsősorban a rendkívüli terhek következményének tekinti.
(Borítókép: Az OTP Bank egyik fiókja Budapesten. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!