Montauk Long Island legkeletibb csücskén, a sziget végén található, ezért a beceneve is az, hogy „The End”. Romantikus és rejtélyes hely, talán ezért lehetett a legizgalmasabb, legszebb Jim Carrey-film, az Egy makulátlan elme örök ragyogása emblematikus helyszíne, és a film legfontosabb mondata is az, hogy: „Találkozzunk Montaukban!” De Andy Warholnak is volt itt nyaralója. Csupa jó hír a településre nézve, de mostanában nem művészeti vonatkozásai miatt szerepel a hírekben, hanem mert rejtélyes vízi támadások történtek. 

Egy amerikai cápakutató, Craig O’Connell feltételezése szerint valami ismeretlen, gyors és erős mutáns cápa lehet az elkövető, ami az évtizedek óta szivárgó nukleáris hulladékkal teli hordók miatt fejlődött ki. 

Merülés a szörnyhöz

O’Connell és legénysége le is merült a vízbe, hogy megbizonyosodjanak a pusztító létezéséről, és kinyomozzák, valóban létezik-e az általuk „Sharkzillának” keresztelt szörnyeteg. 2025. szeptember 20-án indította a nyomozást, miután valami óriási kreatúra termetes tengeri állatokat támadott meg Long Island partjainál. Montauk egyébként egykor híres volt nagy cápáiról, de az évekig tartó intenzív halászat elpusztította állományukat. Erről rengeteg feljegyzés maradt fenn, és a cápakutató azt sem tartotta kizártnak, hogy a kihalt állatok visszatérhettek.

A keresés a csapatot a Hudson-kanyonhoz vezette, egy hatalmas, víz alatti szurdokhoz, ami nagyjából 275 méter mélységből körülbelül 1200 méterig mélyül.

A sötét szakadék akár búvóhelyet kínálhat az Atlanti-óceán legnagyobb ragadozóinak.

De nemcsak a legnagyobb ragadozóknak, hanem olyanoknak is, amelyeknek nem kellene létezniük. Amikor ugyanis a ’60-as évek végén 15 ezer hordó nukleáris hulladékot dobtak a Hudson-kanyonba, nem figyeltek a hordók alapos szigetelésére. Egy 10 évvel későbbi ellenőrzés során kiderült, mindegyik eresztett, a méreg a vízbe került, és O’Connell feltételezése szerint a közelmúltban történt megmagyarázhatatlan vízi támadások egy nukleáris mutáns faj számlájára írhatók. Persze ez csak egy izgalmas feltételezés volt, de tény, a radioaktivitás hatással lehet a vadon élő állatokra (is). Genetikai mutációkat, rendellenes növekedést okozhat, mert ionizálja a sejteket, károsítja a DNS-t, hat a sejtek osztódására. Például gyorsabb, erősebb és halálosabb állatok születhetnek a következményeként.

Félelmetes kismama

O’Connellék tehát útra keltek, hogy megbizonyosodjanak a szörny(ek) létezéséről. Vittek csalit, nyomkövetőket, szövetmintagyűjtőket, és kamerát, amit leeresztettek a Hudson-kanyonba 6 órára. Amikor felhúzták a sötét mélységből, egy hatalmas száj bukkant elő hirtelen a sötétségből, és megpróbálta megharapni a kamerát. Óriási fehér cápaként azonosították.

Ezután egy másik félelmetes ragadozó jelent meg, egy makócápa, ami a leggyorsabb vízi ragadozó, akár 80 kilométer per órával is tud úszni. A kutatók magukhoz csalogatták a már két főre gyarapodott makócsapatot – ami egyébként szokatlan, mivel az állatok általában magányos vadászok –, aztán hirtelen mind elillantak. Talán megijedtek valamitől? Valami náluk is sokkal nagyobbtól?

és valóban megjelent egy hatalmas árnyék, majd eltűnt a sötétségben, mielőtt a kutatók azonosíthatták volna.

De szerencsére visszatért, és egy közel 3,6 méter hosszú óriási nőstény makócápa volt. Sikerült feltenni rá a nyomkövetőt, szövetmintát is tudtak venni tőle, de semmi nem utalt arra, hogy radioaktív mutációi lennének. Úgy tűnik, mivel ilyen sokan vannak itt, ez a kanyon lehet a szaporodóhelyük, vagyis a cápák azért vadásztak egyéb nagy állatokra, hogy táplálják utódaikat.

Sharkzilla szerencsére nem egy radioaktív mutáns volt, hanem egy hatalmas, vemhes cápa. A hosszú és rövid uszonyú makócápák egyébként 3 évenként szaporodnak, álelevenszülők, vagyis a hím által megtermékenyített peték a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. A kiscápák a vemhesség alatt a szikzacskóból és a terméketlen petékből táplálkoznak. A vemhesség 15–18 hónapig tart, a rövid uszonyú cápák 4–16 kiscápát hoznak világra, a hosszú uszonyúak 2-t. A hímek vándorolnak, a nőstények pedig szülőhelyeiken maradnak, és csak a szaporodási időszakban vegyülnek.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: nattrass / Getty Images) 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!


Inda Press Kiadó

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!