A „delej” a mágnesség régies magyar elnevezése, a szó a „dél” és az „éj” – vagyis az északi irány egykori megnevezésének – összekapcsolásából született, arra utalva, hogy a mágnestű egyik vége délre, a másik északra mutat.
Az oldal címe erre a szójátékra épül, a tartalma viszont nagyon is mai: azt mutatja meg, mennyi áramot használ éppen az ország, mennyit termel, és mekkora a különbség a kettő között.
A nyitóképernyő tetején a hálózat frekvenciája fut, amelyet a felület a rendszer szívverésének nevez. Ennek 50 hertz körül kell maradnia – ha ettől tartósan elmozdul, az azt jelenti, hogy a termelés és a fogyasztás kibillent az egyensúlyból.
Alatta egy térkép látható, amelyen a szomszédos országok felé mutató nyilak jelzik, hogy éppen behozunk vagy kiviszünk áramot.
A külkereskedelmi szaldó – vagyis a behozatal és a kivitel különbsége – így egyetlen számban mutatja meg, mennyire szorulunk éppen a szomszédokra.
A magyar villamosenergia-rendszer állapotáról eddig is elérhetők voltak nyilvános adatok, ezek azonban jellemzően szakmai felületeken, táblázatokban jelentek meg. Az oldal újdonsága inkább az, hogy ezeket egyetlen, laikusok számára is olvasható felületre rendezi.
Vízforralókban és villanyautókban mutatja meg, mennyi az annyi
A megawatt (MW) a pillanatnyi teljesítmény mértékegysége, a megawattóra (MWh) pedig az egy óra alatt megtermelt vagy elhasznált energiáé – ezekkel a számokkal a legtöbb olvasó nemigen tud mit kezdeni.
Az oldal ezért külön blokkot szentel annak, hogy a behozatal nagyságát hétköznapi mértékekre fordítsa le: megmutatja, hányszor annyi ez, mint az összes magyar háztartás átlagos fogyasztása együtt, hány kilométert menne egy villanyautó abból, amit egy óra alatt behozunk, és hány kétkilowattos vízforraló bekapcsolásának felelne meg ugyanez.
Szerepel a felületen a nagykereskedelmi tőzsdei ár is, amely azt mutatja, mennyiért kel el az áram a piacon.
Az oldal itt külön figyelmeztet: ez nem az az ár, amely a lakossági villanyszámlán szerepel.
Egy másik számláló azt becsüli meg, mennyibe kerülne egy teljes óra behozatala a pillanatnyi áron, egy harmadik pedig azt, mennyi az éjfél óta behozott áram értéke, a kivitel bevételével csökkentve.
Mikor érdemes bekapcsolni a mosógépet?
Az oldal gyakorlati része talán a legkevésbé megszokott egy adatvizualizációs felületen: egy órabontásos sáv mutatja, mikor olcsóbb és mikor drágább az áram a napi középértékhez képest.
A zöld órákra időzíthető tevékenységek között ott a mosógép, a mosogatógép, a szárító, az elektromos autó töltése, a bojler és a klímás előhűtés – vagyis azok a gépek, amelyek indítási ideje viszonylag szabadon megválasztható.
A felület azt is kiírja, mennyi behozatalra van szükség a legolcsóbb és mennyire a legdrágább órákban. Ez lényegében azt teszi láthatóvá, hogy a magas ár és a nagy import általában együtt mozog.
Külön grafikon veti össze a tényleges hálózati terhelést a MAVIR – vagyis a magyar villamosenergia-rendszer működéséért felelő átviteli rendszerirányító – előrejelzésével, és azt is kiírja, hány negyedórában maradt a fogyasztás a terv alatt.
Az oldal ehhez maga fűz hozzá óvatosságra intő megjegyzést: a terv a rendszerirányító előrejelzése, így az eltérésben benne van az előrejelzési hiba is, önmagában tehát nem bizonyítja a tudatos spórolást, csak az irányt mutatja.
Az önkorlátozás mértékéről egyébként a napokban több adat is napvilágot látott: arról, hogy a hazai nagyfogyasztók mekkora részt vállalnak ebből, korábban részletesen írtunk.
A paksi blokk, ahol a legtöbb a magyarázat
Az oldal legrészletesebb része Paksra vonatkozik, és éppen azt a félreértést próbálja eloszlatni, amely az elmúlt hetekben a leggyakrabban felbukkant.
Az összefoglaló szerint a hűtővízszivattyúk szívócsonkjai rögzített magasságban vannak, és ha a Duna ezek alá süllyed, a szivattyú egyszerűen nem tud vizet emelni. Ehhez jön egy második korlát: a visszaengedett víz miatt a melegvíz-csatorna torkolatától 500 méterre a Duna jogszabály szerint nem lehet 30 Celsius-foknál melegebb.
A felület élőben mutatja a dunai vízállást, a víz hőmérsékletét és a vízhozamot, mellette pedig a paksi teljesítményt, összevetve az öt nappal korábbi értékkel. Egy vázlatos ábra a hűtővíz útját és a Duna keresztszelvényét is bemutatja.
Külön számláló írja ki, mennyi hűtővízre van szükség éppen, mennyire lenne teljes terhelésen, és mennyi elég egy teljesen leállt erőműnek.
Egy külön grafikon óránkénti bontásban mutatja, ahogy a Duna apadásával párhuzamosan csökkent a paksi teljesítmény. A leállás lehetséges rendszerszintű következményeiről, köztük a gördülő áramszünet forgatókönyvéről korábban itt írtunk részletesen.
Ki áll az oldal mögött?
A felület lábjegyzetében pontosan fel vannak sorolva az adatforrások. A fogyasztás, a termelés, a határkeresztező áramlások és a paksi teljesítmény a MAVIR-tól származik, a dunai vízállás, a vízhő és a vízhozam a vizugy.hu paksi vízmércéjétől, a blokkállapotok az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közleményeiből.
A tőzsdei ár az energy-charts.info felületéről érkezik, amely a német hálózati szabályozó, a Bundesnetzagentur adatait használja, az euró-forint árfolyam az Európai Központi Bank referenciaárfolyama, a frekvencia pedig a freiburgi Fraunhofer ISE kutatóintézet mérése.
Ami nem szerepel az oldalon: a készítők neve. Több lap – köztük a Forbes és a Képernyő.hu – független magánkezdeményezésként, illetve hobbiprojektként írta le a felületet, és arra is felhívták a figyelmet, hogy
a professzionális megjelenés ellenére nem hivatalos állami vagy rendszerirányítói oldalról van szó.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adatok eredete visszakereshető, az adatok kezelése, összesítése és értelmezése viszont az oldal készítőinek munkája. A megjelenített értékek pontosságáért így nem áll jót intézmény.
Az érdeklődés mindenesetre nem véletlen: a paksi leállás körüli hetekben az energiaellátás olyan témává vált, amellyel korábban a legtöbben soha nem foglalkoztak. Arról, hogyan jutott idáig az ország, külön elemzést közöltünk.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: franz12 / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!