Mi az a validáció, és miért tűnik el? Tavaly nyáron olyan szabály lépett hatályba Magyarországon, amilyen sehol máshol nem volt az Európai Unióban. Aki kriptót – például bitcoint – akart forintra vagy másik kriptóra váltani, annak a nagyobb, ötmillió forint feletti tranzakcióit egy hatóság által engedélyezett külső ellenőrnek, az úgynevezett validátornak kellett megfelelőségi nyilatkozattal hitelesítenie.
Voltak kivételek: nem esett a kötelezettség alá az eseti, nem üzletszerű váltás, sem az, ha egy magánszemély kizárólag saját célra váltotta át a saját kriptoeszközét másik kriptoeszközre. Aki viszont a szabály hatálya alá esett, és validáció nélkül váltott, bűncselekményt követett el.
A megoldás nemcsak a hazai piacon váltott ki ellenállást – több szolgáltató, köztük a Revolut kivonult a magyar ügyfelek kiszolgálásából –, hanem Brüsszelben is: az Európai Bizottság idén januárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a szabály nem volt összhangban a kriptoeszközök piacáról szóló uniós MiCA-rendelettel.
Az Országgyűlés július 28-án ezt a rendszert törölte el, a törvényt július 30-án hirdették ki, így az augusztus 7-én lép hatályba. Ettől a naptól a validáció nem jogszabályi követelmény, és a kapcsolódó büntetőjogi tényállások is kikerülnek a Büntető törvénykönyvből.
Első kérdésünk arra vonatkozott, mit érez ebből egy átlagos felhasználó. Szőke Gergő szerint a legfontosabb üzenet a folytonosság: a fiókokat és az eszközöket nem érinti a változás, a szolgáltatások megszakítás nélkül elérhetők maradnak, és senkinek nem kell semmit tennie.
Ez nem azt jelenti, hogy megszűnik az ellenőrzés
A régiós vezető hangsúlyozta: a mostani lépés nem dereguláció, vagyis nem a szabályok eltörlése. Csak egy párhuzamos, kizárólag magyar réteg tűnik el, amely több olyan ellenőrzést ismételt meg, amit az uniós szabályozás amúgy is előír.
Ami megmarad, az bőven a lényeg. A Bitpanda MiCA szerinti engedélye – a MiCA az EU egységes kriptopiaci rendelete, amely 2024 vége óta banki szigorúságú keretbe tereli a szolgáltatókat – változatlanul érvényes.
Ugyanígy marad az ügyfél-azonosítás (KYC), a pénzmosás elleni szűrés (AML), a szankciós listák ellenőrzése, a tranzakciófigyelés, a csalásmegelőzés és a tárcák vizsgálata is. A küldőre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat a Travel Rule nevű uniós előírás alapján továbbra is gyűjteni kell.
Szőke azt is jelezte, hogy egy jogszabályi változás és egy termékváltozás nem ugyanabban a másodpercben történik meg. A cég erre előre felkészült, a validátorhoz kötődő folyamatokat rendezetten vezeti ki.
A díjakhoz nem nyúl a Bitpanda
Azt is megkérdeztük, hogy a validátor kivezetésével változnak-e a felhasználókat érintő díjak?
A válasz: nem változnak a díjak.
Az időrend a következő. A Bitpanda decemberben ideiglenesen nullára csökkentette a kriptoátváltás díját – erről az Index akkor részletesen beszámolt. Ennek jogi oka volt: a térítés nélkül nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó mentesség révén a cég megszakítás nélkül szolgálhatta ki a magyar ügyfeleket, amíg összerakta a validátori megoldást.
Januárban lépett működésbe az együttműködés a Caduceus Zrt.-vel, egy magyar validátorcéggel. Ekkor a Bitpanda visszaállította azt a standard díjszerkezetet, amelyet a többi európai piacán is alkalmaz.
A magyar ügyfelek tehát már most is a szokásos európai díjakat fizetik, ezért a validáció megszűnése nem tesz szükségessé újabb díjmódosítást.
Ami augusztus 7-én változik, az a háttérben futó folyamat, nem pedig az, amit a felhasználó lát a számláján.
Rákérdeztünk a Caduceusszal kötött szerződés sorsára is: mivel a validátori engedélyek augusztus 7-én hatályukat vesztik, a szerződés validációra vonatkozó jogalapja is megszűnik, a kapcsolódó folyamatokat a cég kivezeti.
Rengeteg pluszmunkát okozott a magyar szabály
Megkérdeztük, mekkora munkát jelentett a magyar különszabály. Szőke szerint jelentőset: a jogi, a megfelelőségi, a termékfejlesztési, az informatikai, az adat-, az operációs, a biztonsági, a pénzügyi, az ügyfélszolgálati és a kommunikációs csapat egyaránt dolgozott a kizárólag a magyar piacra szabott keretrendszeren.
Külön jogi és partnerirányítási struktúrát kellett kialakítani, adatcsere-folyamatokat létrehozni, technikai integrációt fejleszteni és validátorspecifikus kontrollokat bevezetni.
A Bitpanda februárban lett az első teljes hazai megfelelést biztosító bróker a magyar piacon. Mindez most nagyrészt okafogyottá válik.
Visszatérnek a riválisok – és a Bitpanda szerint ez jó hír
A tavalyi bizonytalanság idején a Revolut, az eToro és a CoinCash is felfüggesztette vagy korlátozta a magyar szolgáltatását. A CoinCash viszont július 20-án megkapta a kriptoszolgáltatói engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól, és fokozatosan újraindul.
Arra a kérdésünkre, hogyan készülnek a visszatérő versenytársakra, Szőke azt felelte:
„Üdvözöljük a szabályozott verseny visszatérését. Ez fontos jelzés arra, hogy a magyar piac normalizálódik.”
Mint mondta, a stratégiájuk soha nem arra épült, hogy a riválisok ne legyenek jelen.
A MiCA keretrendszerében az engedély a belépőjegy, nem pedig a végső megkülönböztető tényező
– fogalmazott a régiós vezető. Szerinte hosszú távon a szolgáltatók az ügyfelek bizalmáért, az átlátható árazásért, a termékminőségért és a helyi jelenlétért versenyeznek majd.
A cég egyelőre határon átnyúlóan működik Magyarországon, az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) által kiadott MiCA-engedéllyel. Ez „passportolható”, vagyis az uniós szabályok alapján a többi tagállamra is kiterjeszthető. Szőke szerint ez nem kiskapu, hanem éppen az a modell, amelyre az egységes európai piac épül. Magyar leánycégről vagy külön MNB-engedélyről egyelőre nincs bejelentenivalójuk.
Mit csinált a félmillió magyar kriptós?
A becslések szerint nagyjából félmillió magyarnak van kriptoeszköze. Megkérdeztük, mit láttak az elmúlt fél évben, amíg a legtöbb szolgáltató nem működött.
Szőke szerint a kereslet nem tűnt el, hanem széttöredezett. Egyesek szüneteltették a tevékenységüket vagy egyszerűen megtartották a meglévő eszközeiket.
A tapasztaltabbak az önletétet (self-custody) választották, vagyis a saját tárcájukban, szolgáltató nélkül tárolták a kriptójukat, vagy a továbbra is elérhető külföldi platformokra álltak át.
Mások a szabályozott szolgáltatók – köztük a Bitpanda – felé terelték tevékenységüket, mivel ezek képesek voltak biztosítani a folyamatos szolgáltatásnyújtást.
„A legaggasztóbb következmény az volt, hogy a kereslet egy része elmozdult az átlátható, felügyelt csatornákból. Ez éppen az ellenkezője annak, amit a hatékony fogyasztóvédelemnek el kellene érnie”
– világított rá. Elmondta, hogy a Bitpandánál továbbra is jelentős érdeklődést tapasztaltak az új számlanyitások, az eszközátutalások és a szabályozott platformhoz való hozzáférés iránt, ugyanakkor nem látja, hogy bármelyik szolgáltató megszerezte volna a teljes, más platformokról elvándorolt ügyfélkört.
Mi jön ezután?
Az Európai Bizottság jelenleg is konzultációt folytat a MiCA felülvizsgálatáról. Szőke szerint a legfontosabb alapelv az, hogy egy európai engedély valóban egy európai piacra biztosítson hozzáférést.
A tagállamoknak természetesen továbbra is fenn kell tartaniuk az erős fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni felügyeletet, ugyanakkor nem lenne szabad újra nemzeti engedélyezési rendszereket, kapuőröket vagy tranzakciószintű folyamatokat létrehozniuk a MiCA szabályain felül.
A magyar tapasztalatot hasznos esettanulmánynak nevezte. A következő tizenkét hónapra óvatos optimizmussal tekint: világosabb útmutatásokra és a felügyeleti gyakorlatok összehangolására számít – feltéve, hogy elkerülhető a „gold-plating”, vagyis az uniós szabályokra rárakódó tagállami többletkövetelmények újbóli megjelenése.
„Európának nincs szüksége gyengébb kriptoszabályozásra; egyetlen világos szabálykönyvre van szüksége, amelyet mindenhol következetesen alkalmaznak” – mondta zárásként.
(Borítókép: Szőke Gergő 2026. augusztus 3-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!