Az uniós átlaghoz mérve gyorsabban emelkedtek a magyar bérek, mint az árak az elmúlt másfél évtizedben, a bérszint azonban így is jóval elmarad az árszinttől – ez derül ki a GKI Gazdaságkutató friss elemzéséből, amely azt vizsgálta, valóban felzárkózott-e Magyarország az Európai Unióhoz 2010 és 2025 között.
A kutatóintézet szerint míg 2010-ben a magyar árszint az uniós átlag 59, a bérszint pedig mindössze 32 százalékát érte el, addig 2025-re az árak 72, a bérek 49 százalékra emelkedtek az EU átlagához képest. A vizsgálat kiindulópontja az a sokak által tapasztalt jelenség volt, hogy külföldön egyre kevésbé tűnnek drágábbnak a bolti árak, egyes termékeknél pedig már olcsóbbnak is érződhetnek, mint idehaza.
Az elemzés szerint az elmúlt öt évben az élelmiszerek és az üzemanyagok ára ugrott meg a legnagyobb mértékben, ennek hátterében a világpiaci sokkok és az előző kormány válságkezelő intézkedései – az árstopok, a kötelező akciók és a különadók – álltak. Így 2025-re az élelmiszerek árszintje már az EU-átlag 95 százalékát érte el, az alkohol- és dohánytermékek 87, a bútorok és háztartási készülékek 89 százalékon álltak. A lakhatás és rezsi átlagosan 67 százalékos szinten volt, ezen belül viszont a támogatott rezsi ára a 2010-es 90 százalékról 38 százalékra esett vissza, miközben az egyéb lakhatási költségek jelentősen emelkedtek.
A legnagyobb árfelzárkózás a szolgáltatásoknál történt. A szabadidős és kulturális szolgáltatások, az oktatás és különösen a turizmus ára került látványosan közelebb az uniós átlaghoz, amit a GKI elsősorban a gyors bérnövekedéssel magyaráz, hiszen ezek ára erősen függ a munkaerőköltségektől. A kommunikációs szolgáltatások – telefon, internet, televízió – ezzel szemben már 2010-ben is közel uniós árszinten voltak, részben a 27 százalékos áfa miatt, 2025-re pedig kissé az EU-átlag alá kerültek. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a forint erősödése euróban számolva automatikusan közelebb viszi egymáshoz a magyar és az uniós ár- és bérszintet, vagyis statisztikailag gyorsítja a felzárkózást.
A külföldre utazók tapasztalatait a kutatóintézet részben megerősíti: az élelmiszereknél valóban előfordulhat, hogy egyes termékek Nyugat-Európában olcsóbbak, a szolgáltatások viszont Magyarországon továbbra is számottevően kedvezőbb árúak az uniós átlagnál. A tanulmány végkövetkeztetése szerint nem igaz, hogy Magyarország csak az árakban zárkózott volna fel: a bérek relatív felzárkózása gyorsabb volt, ami érdemi vásárlóerő-növekedést eredményezett. A GKI ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a régiós versenytársak ennél is gyorsabban fejlődtek – ennek következménye, hogy Magyarország az egy főre jutó tényleges fogyasztás alapján továbbra is az Európai Unió utolsó helyén áll.
(Borítókép: Egy vásárló válogat a húspultnál egy élelmiszerboltban 2023. június 6-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Főzz úgy, hogy minden vendég jól járjon – húsos és húsmentes változatok egyetlen könyvben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!