Csütörtökön tette közzé a pénzügyi éve első negyedévének eredményeit a Wizz Air: a társaság 198,2 millió eurós nettó veszteséget szenvedett el április és június között, üzemi szinten pedig 183,3 millió eurós mínuszt könyvelt el – az előző év azonos időszakában még 38,4 millió eurós nettó nyereséget ért el.
A romlás hátterében az üzemanyagköltségek drasztikus emelkedése áll: a kiadások ezen a soron 39 százalékkal, 610,5 millió euróra nőttek, a piaci árak pedig a társaság szerint 87 százalékkal emelkedtek, amit saját költségcsökkentő intézkedésekkel csak részben tudtak ellensúlyozni. A háttérben a február végén kitört iráni háború áll, ami miatt a brent olaj hordónkénti ára áprilisban 120 dollár fölé emelkedett.
A negatív eredmény úgy jött össze, hogy közben a Wizz Air forgalma nőtt. Az utasok száma 25,1 százalékkal, 21,2 millióra emelkedett, a bevételek pedig 5,5 százalékkal, 1507,4 millió euróra. A gond a fajlagos mutatókkal van – az egy rendelkezésre álló ülőhely-kilométerre jutó bevétel 8,1 százalékkal esett vissza, vagyis a társaság gyorsan növeli a kapacitásait, de olcsóbban tudja csak eladni a jegyeket.
A Wizz Air első negyedéves eredményei kiábrándítóak. Az utasszám és a bevétel erőteljes növekedése ellenére a magasabb üzemanyagköltségek és a gyengébb viteldíjak nyomás alá helyezték a hozamokat, ami jól mutatja, hogy a költségterhek továbbra is felemésztik a kapacitásbővítés előnyeit
– értékelte az eredményt Garry White, a Raymond James befektetési kommentátora a City AM-nek.
A cég a második negyedévre is romló fajlagos bevételt jelez előre, a kapacitásbővítést ugyanakkor nem fékezi, az ülőhely-kapacitás akár 20-30 százalék közötti növekedésével számol.
Váradi József vezérigazgató a Reutersnek azt mondta, hogy körültekintően kezelik majd az előttük álló kapacitásbővítést, amely szerinte nagyjából a következő kilenc hónapban jelent kihívást, ezt követően pedig kezelhetőbb szintre mérséklik a növekedés ütemét. A hírügynökség szerint a Wizz eredménye a Ryanair által jelzett feszültségekkel cseng össze, és jól mutatja az európai légi közlekedés kettészakadását: a nemzeti légitársaságokat – az Air France-KLM-et, a Lufthansát és az IAG-t – védi, hogy a tehetősebb utasok hajlandók fizetni a prémiumosztályért, ráadásul ezek a cégek kapacitást vágtak vagy szinten tartottak, míg a fapadosok üzleti modellje az olcsó jegyen áll, így nem tudják áthárítani a többletköltséget az utasokra.
A társaság arra számít, hogy az iparági nehézségek tartósak lesznek, ezért átcsoportosítja a flottakapacitását. A Közel-Keletre tartó, hosszabb járatok helyett a népszerű európai célállomások, például Spanyolország felé. A cég korábban már felfüggesztette a bécsi bázisának működését, és tavaly kivonult Abu-Dzabiból is, emellett külön 50 millió eurós veszteséget könyvelt el amiatt, hogy a háború kitörése után törölnie kellett a Tel-Avivba, illetve más közel-keleti és ciprusi célállomásokra tartó járatait.
Ez magasabb szektorproduktivitást tesz lehetővé, vonzóbb menetrendeket teremt az utasoknak, javítja a hálózat integritását, és alacsonyabb költségen hoz további növekedést
– fogalmazott Váradi.
A Wizz részben védve van a további üzemanyagpiaci hullámzástól: az éves kerozinszükségletének 76 százalékát úgynevezett zéró költségű gallérokkal fedezte, amelyek tonnánként 826 dollárnál maximálják a kitettségét, viszont 759 dollár alatt már nem engedik élvezni az esetleges árcsökkenést. A társaság mérlegét az elemzők a szektor egyik legkitettebbjeként tartják számon, a cég szerint viszont bőven van likviditásuk a turbulencia átvészelésére. Javult a gépek rendelkezésre állása is: a hajtóművek fémporproblémái miatt földön maradt repülőgépek száma június 30-án 27 volt, szemben a tavaly év végi 41-gyel, a teljes flotta pedig várhatóan 2027 végére állhat újra hadrendbe.
A Wizz Air nincs egyedül a nehézségekkel: az elmúlt hetekben az easyJet, a British Airwayst tulajdonló IAG és a Ryanair is profitcsökkenésről számolt be a megugró kerozinárak miatt – az easyJetet a beszámolók szerint 200 millió fontos veszteség érte a háború okozta utazási káosz miatt.
(Borítókép: Egy Wizzair gép a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Fotó: Németh Kata / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Soós Gergely
Nemnormális útjaim
Fedezd fel ezt a humoros, látványos fotókkal illusztrált könyvet, amely tíz lebilincselő utazásra visz el a bakancslistán túl.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!