Sokat vitatott kérdés most a locsolás a kánikula idején. Öntözzük a növényeket, vagy ne? Egyesek szinte lincselésre készen ugranak, ha azt látják, valaki egy fiatal fát locsol az utcán. De előszeretettel terjesztett kerti kánikulatipp az is, hogy a mosogatásból, kézmosásból visszatartott szürkevizet öntsd oda a növényeknek. Ez azonban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint nem a legjobb ötlet. Ahogy bizonyos kerti munkákat sem tanácsos a hőségriadó alatt elvégezni.
Augusztus 7-ig, azaz péntekig hosszabbította meg az országos tisztifőorvos az eredetileg augusztus 4-én éjfélig érvényben lévő harmadfokú hőségriasztás időtartamát kedden. A tartós kánikula és a vízhiány sokakat késztetett takarékoskodásra, ám számos félreértés és bizonytalan eredetű tanács is keringeni kezdett a közösségi oldalakon ezzel kapcsolatban.
Több nagy követőtáborral rendelkező véleményvezér is megosztott alternatív vízzel való öntözési praktikákat – írta egy Facebook-bejegyzésében Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.
A problémám a következő: a szürkevíz addig jó növények öntözésére, amíg nincsennek benne vegyszermaradványok vagy só. Legyenek azok akármilyen környezetbarát, természetes anyagok, itt elsősorban a kémhatás vagy a sótartalom a perdöntő. A legtöbb növény az enyhén savas pH-jú talajban érzi magát jól, mert a vele szimbiózisban élő talajlakó mikrobák is abban érzik jól magukat. Minden, ami fertőtlenít vagy lúgos, az kinyírja a mikrobiomot, így lesz a jószándékból nagyobb baj, mint ami már így is van.
Bardóczi leszögezte, természetesen lehet gyűjteni a mosószer, szappan, só, medencetisztító nélküli szürkevizet, kondenzvizet locsolásra – de csak olyat. Ha például megmosod az almát, mielőtt megeszed, ezt megteheted egy edény felett is. Az így felfogott vízzel egész nyugodtan öntözheted a növényeket. A mosogatószeres vagy szappanos vizet azonban inkább más célokra vesd be: például a WC-t is leöblítheted vele.
A tartós kánikula és a vízhiány sokakat késztetett takarékoskodásra, ám számos félreértés és bizonytalan eredetű tanács is keringeni kezdett a közösségi oldalakon ezzel kapcsolatban. Fotó: Getty Images
Locsoljunk vagy ne locsoljunk?
Budapest főtájépítésze a héten Rónai Egonnak is interjút adott az Egyenes Beszédben. Az adásban többek között arról is beszélt, hogy miután Budapesten nincs vízellátási probléma, a történelmi aszályban ezért elemi kötelesség „a város legnagyobb, vízzel működő természes légkondícionáló és árnyékoló berendezésének az öntözése”.
„Persze ésszel, takarékoskodva, és akkor locsolva, amikor sem az áramellátásban nem okoz gondot, sem pedig a lakossági ivóvízfelhasználásban. Tehát ha lehet, hajnalban vagy kora reggel.”
Bardóczi szerint a fővárosban kisebb hisztéria alakult ki azzal kapcsolatban, hogy szabad-e öntözni. „Őrültség lenne a város zöldfelületeit hagyni elpusztulni, kiszárítani, mert azzal csak egyet érnénk el, több ember halna bele a hőhullámokba. Már csak abból kifolyólag is locsolnunk kell, hogy a tűzveszélyt csökkentsük. Át kell vészelnünk ezt a nyarat, hogy a következőt átvészelni is képesek legyünk. S ez csak a zöld infrastruktúránk fenntartásával lehetséges” – fogalmazott.
Fontos azonban, hogy Bardóczi szavain felbuzdulva senki ne kezdje locsolni a gyepet. Ahogy arra a főtájépítész is felhívta a figyelmet: ésszel, takarékoskodva, mérlegelve kell öntözni a növényeket – most különösen.
„Át kell vészelnünk ezt a nyarat, hogy a következőt is képesek legyünk átvészelni. S ez csak a zöld infrastruktúránk fenntartásával lehetséges.” Fotó: Getty Images
Így teheted tönkre a kerted a hőségben
Bizonyára rengeteg hobbikertész nézi a napokban kétségbeesetten a növényei kínlódását, és próbálja megmenteni a sárguló leveleket. A rosszul időzített kerti munkákkal viszont sokszor inkább csak felgyorsítják a kiszáradást. Fontos megérteni:
a nyári forróságban a kert nem fejlődni akar, hanem túlélni, ezért a drasztikus beavatkozások végzetesek lehetnek
– írja a SONLINE.
Sokan azt gondolják, a talaj fellazítása, a kapálás segíthet. A kánikulában azonban a száraz föld megmozgatásával megbontjuk a talaj felső védőrétegét, aminek hatására a maradék nedvesség is pillanatok alatt elpárolog – idézi a lap Tóth István növényvédelmi szakmérnököt.
Sokkolja a gyökérzetet az is, ha hideg vízzel öntözik a növényt a tűző napon. Ez a drasztikus hőmérséklet-különbség azonnali levélfonnyadást és a növekedés megrekedését okozza. Szintén tilos fentről, a levelekre locsolni: a vízcseppek nagyítóként funkcionálnak a napon, és megégetik a növényeket.
Ugyanilyen veszélyes a kánikula idején a trágyázás. A plusz tápanyag ugyanis növekedésre ösztönzi a növényt, ám ehhez rengeteg extra víz kellene. Mivel ezt a brutális aszálykár miatt nem tudja felvenni, a saját növekedési kísérletébe pusztul bele.
Segíthet ellenben:
A mulcsolás – fűnyesedékkel vagy faaprítékkal, ez a réteg gátolja a párolgást, illetve hűvösen tartja a földet.
A tányérozás a gyümölcsfáknál – alakíts ki mélyedést a fák tövénél, hogy a víz egyenesen a gyökerekhez folyjon!
A kora reggeli öntözés – ekkorra a talaj és a növény is visszahűlt már az éjszaka folyamán.
Hosszú távon pedig lombhullatók ültetésével gondoskodj arról, hogy a jövőben árnyékosabb lehessen a kerted, fordíts kiemelt figyelmet a vízmegtartásra, és ültess szárazságtűrő évelőket, például levendulát, őszirózsát, örökzöld tatárvirágot!
„Amióta a fővárosnak dolgozom, pontosan az ilyen helyzetekre készítjük fel a várost. A sokat szidott méhlegelők, az új típusú ültetések, a szivacsváros program, a betonfeltörések, a vizes élőhelyek rehabilitációja, az erdőtelepítéseink, az önkéntes vízadási program mind azt a célt szolgálják, hogy mi is, a zöldfelületeink is alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozási szélsőségekhez, s tompítsák a csapásokat, amiket kapunk” – írta Bardóczi Sándor.