1988-at írtunk, amikor elnökválasztást tartottak az FC Brig-Glis alsóbb osztályú futballklubnál. Brig kisváros Svájc Valais (németül Wallis) nevű kantonjában, nem messze az olasz határtól, de inkább német és francia etnikumú lakosokkal, tizenkétezerrel. Glis tulajdonképpen Brig egyik városrésze; a patinás, de nem kifejezetten eredményes egyesületet, az FC Brig-Glist 1911-ben alapították.
Mindenki meglepetésére az elnökválasztást egy alig tizennyolc éves, szeplős, vörös hajú kölyök nyerte meg, akiről már akkor látszott, hogy nem egy elveszett ember. Kortesbeszédében ugyanis megígérte, hogy az édesanyja, María asszony vállalja ezentúl a csapat szerelésének mosását, ami addig elvitte a klub szegényes büdzséjének jelentős részét. A nagylelkű felajánlás célba talált, Gianni Infantinót közfelkiáltással megválasztották. Valahogy úgy, ahogy 28 évvel később a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA elnökének (akkori hivatalos megfogalmazás szerint: jelentős szavazattöbbséggel).
Migráns szülők, ambiciózus fiatalember
Mondhatnánk, hogy így indult napjaink talán legnagyobb hatalmú, de mindenképpen legellentmondásosabb megítélésű sportvezetőjének szédítő karrierje. A kezdetekhez azonban messzebbre kell visszamennünk az időben. Mélységes mély a múltnak kútja, mondhatnánk Thomas Mann-nal, és nem tévednénk.
Infantino jellemének, habitusának megértéséhez vissza kell mennünk a hatvanas évek elejéig és egy Domodossola nevű piemonti kisvárosig, amely valahol a svájci határ közelében áll. Itt találkozott María és Vincenzo, ez a két, totálisan különböző vidékről származó, merőben eltérő dialektust beszélő fiatal.
Gianni későbbi édesanyja lombardiai, északolasz származású; Vincenzo, az apa vérbeli délolasz, Calabria tartományból. A jobb munkalehetőség reményében jöttek Domodossolába, majd miután összeházasodtak, vándoroltak ki Svájcba, a határ túlsó oldalára, a macskaugrásnyira lévő Brigbe, ahol Gianni is megszületett, a család harmadik, legkisebb gyermekeként 1970. március 23-án.
Giannit stílszerűen Piccolónak, Kicsinek becézték a családban, egyrészt, mert ő született utoljára, másrészt, mert nem volt egy óriás. Vincenzo, az apa vasutasként dolgozott nemzetközi járatokon, Párizstól Berlinig bejárta egész Európát, María, az édesanya a brigi pályaudvar mellett egy kioszkot vezetett, ahol az újságok mellett szendvicset és kávét is lehetett kapni az utasoknak.
A három Infantino gyerek szülei éjt nappallá téve robotoltak, ahogy a legtöbb olasz bevándorló, hogy jobb körülmények között tudják felnevelni csemetéiket, mint amilyenek nekik megadattak. Gianninak nem volt könnyű sora az iskolában, rendszeresen csúfolták, sőt néha meg is verték, egyrészt „digó” származása, másrészt szeplős képe és vörös haja miatt; arrafelé egyik sem volt megszokott. Akkor még nem ismerték ezt a szót, de ez bizony bullying volt a javából.
Nem ismer akadályt a kis szeplős „digó”
Talán ezért, talán a minden akadályt legyőző bizonyítási vágy hatására, de Gianni kitűnő tanuló volt, ha már a futballpályán nem tudott maradandót alkotni. Mert természetesen futballozott az FC Brig-Glis csapatában, mérsékelt sikerrel. Viszont az elnöki posztot megszerezte.
És felvették a fribourg-i egyetem jogi karára is, ami az ő családi hátterével egyáltalán nem volt magától értetődő. Ahol a római jog tankönyve mellett az újságok sportrovatát falta. Mindent elolvasott a futballról, hamarosan a kisujjában volt minden, amit elméletben el lehet sajátítani a labdarúgásról és annak történetéről. Miután diplomázott, a futball területén jelentős ugrásokkal tört egyre feljebb. 1997-ben, mindössze 27 évesen már a Neuchateli Egyetem nemzetközi sporttudományi központja főtitkárának nevezték ki! A centrumot két évvel korábban hozta létre a FIFA a Neuchateli Egyetemmel és Neuchatel kantonnal együttműködésben.
Ettől kezdve nem volt megállás, az ambiciózus fiatalember csillaga szédítő gyorsasággal emelkedett. Alig 30 évesen, 2000-ben már az UEFA munkatársa volt, 2004-ben a szervezet Jogi és Klublicenc Osztályának igazgatója lett, majd 2009-ben Michel Platini elnök megbízta a főtitkári feladatok ellátásával. Bár e posztján nem volt reflektorfényben, Infantino kihozta a maximumot ebből az alapvetően adminisztratív feladatokban bővelkedő állásból; évről évre ő celebrálta a Bajnokok Ligája és az Európa-bajnokság sorsolását, így aztán évente egy este erejéig egész Európa, mi több, az egész világ figyelme az akkor már kopasz Infantinóra irányult. Aki még a hajnélküliségből is tőkét kovácsolt: tar koponyája ugyanúgy a védjegye lett, mint valamivel korábban a nála éppen tíz évvel idősebb zseniális játékvezetőnek, Pierluigi Collinának.
Jókor jött neki Platiniék korrupciós botránya
Ki tudja, hol tartana most Infantino karrierje, ha a szerencse nem siet a segítségére. Már ha szerencsének lehet nevezni azt a korrupciós botrányt, amely 2015-ben megrázta a FIFA-t, napokkal a soron következő tisztújító kongresszus előtt. Hét vezető FIFA-tisztviselőt letartóztattak, és bár Sepp Blatter elnök úgy-ahogy tisztázta magát a vádak alól, meg is nyerve az elnökválasztást, napokkal később lemondásra kényszerült. Ezért 2016 februárjára ki kellett írni a rendkívüli kongresszust.
Ahol 2016. február 26-án Infantinót három évre a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnökévé választották. A tisztújító közgyűlésén ő kapta a legtöbb szavazatot (115) a sorsdöntő második fordulóban.
Outsider létére legyőzte a sejket
A választási kampányban Infantino esélytelen outsidernek tűnt. UEFA-beli főnöke, Platini látszott favoritnak, de egy hónappal a választások előtt a francia is, Blatter is besározódott a korrupciós botrányban. Platini kiesett a versenyből, de még mindig nem Infantino volt a legesélyesebb a hét jelölt közül, hanem a dúsgazdag bahreini sejk, Szalman bin Ibrahim al Kalifa.
Infantino azonban már akkor fényes volt, amikor a sejket még csak csiszolták.
Csábító kettős ígéretének köszönhetően, vagyis hogy helyreállítja a FIFA megtépázott becsületét, és megnöveli a tagországoknak járó anyagi juttatásokat, a szavazás második fordulójában ő kapta a legtöbb voksot.
Infantinónak a zürichi Hallenstadionban elmondott elnöki szűzbeszéde nem a visszafogottságával vonult be a történelembe:
Megtisztítjuk a FIFA besározódott imázsát, helyreállítjuk a világfutball irányító testületének presztízsét. Mindenki tapsolni fog nekünk, és ti is tapsolni fogtok azért, amit teszünk értetek és a futball jövőjéért a FIFA-ban.
Sikeres évtized, majd…
Gianni Infantino regnálásának évtizede addig példátlan pénzügyi sikereket hozott a világszervezetnek. A 2026-os észak-amerikai világbajnokságot már nem 32 csapattal rendezték meg, mint 2022-ben Katarban, hanem 48-cal, és a mérkőzések száma is 64-ről 104-re emelkedett. Márpedig minden egyes pluszmérkőzés pluszbevételeket jelent. Főleg, hogy bevezették az úgynevezett dinamikus jegyárképzést, sőt, a FIFA megengedte az Egyesült Államokban másodlagos piacnak nevezett jegyüzérkedést, azzal a kikötéssel, hogy minden egyes, itt értékesített belépő árából 15-15 százalékot kell tejelnie az eladónak és a vevőnek a FIFA folyószámlájára.
Természetesen a szurkolók nem annyira örültek a FIFA-bevételek szárnyalásának. A jegyárak ugyanis megnégyszereződtek 2022-höz képest!
Még nem készült el a 2026-os év zárszámadása, de a szakértők (és Infantino) véleménye szerint a FIFA bevételei idén minimum megkétszereződtek 2022-höz képest, amikor 5,8 milliárd dollár volt ez az összeg.
És akkor most a botrányok
Ha valaki azt hinné, hogy Infantino uralma a FIFA élén makulátlan sikertörténet, nagyobbat nem is tévedhetne. Mert bizony szépen sorakoznak a botrányok.
A 2017-es bahreini FIFA-kongresszus előtt Infantino minden indoklás nélkül leváltotta az etikai bizottság két tagját, a német Hans-Joachim Eckertet, valamint Cornel Borbélyt. Utóbbi, a félreértések elkerülése végett, nem magyar, hanem svájci.
Egy évvel később 25 milliárd dollárért akarta kiárusítani a klubvilágbajnokság kereskedelmi jogait, és létre akarta hozni a világméretű Nemzetek Ligáját, ám aztán az elemi erejű tiltakozás miatt visszakozott.
Tavaly decemberben, az idei világbajnokság sorsolási ceremóniáján Infantino kitüntette Donald Trumpot a frissiben létrehozott FIFA-békedíjjal. A lépés világméretű felháborodást váltott ki.
Azt sem nézték jó szemmel, hogy szoros baráti kapcsolatot alakított ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki 2019-ben a Kremlben kitüntette Infantinót a Barátság érdemrenddel.
A mögöttünk hagyott világbajnokságon az amerikai Folarin Balogunt kiállították a Bosznia-Hercegovina elleni mérkőzésen, de az azt követő, automatikus egymeccses eltiltást Infantino eltörölte Donald Trump amerikai elnök közbenjárására. A FIFA-elnök váltig állítja, az eltiltás felfüggesztéséről a független fegyelmi bizottság döntött, de nem hitt/hisz neki senki.
Az időjárás alakulásától független ivószünetek a két félidő helyett négy negyedre szabdalták a mérkőzéseket, ami sokaknál kiverte a biztosítékot.
A vízumproblémák, szurkolók ezreinek kitiltása, a szomáliai játékvezető hazazavarása és az iráni válogatott meghurcolása is foltot ejtett a világbajnokság imázsán.
És hát itt a legfrissebb botrány: a világbajnokság marketingjogainak apportálása 4,2 milliárd dollárért egy olyan gazdasági társaságba, amelynek az egyik főrészvényese Trump sógorának, Jared Kushnernek a fivére lett volna. A terv, mihelyt kitudódott, hamvába holt, Infantino visszakozott, sőt még bocsánatot is kért.
Jövő márciusban elnökválasztás
Itt tartunk most, írhatnánk, de ez nem lenne igaz, mert az ügy még korántsem zárult le. Hiába hívott össze Infantino múlt szerdára válságstábot Rabatba, és hiába biztosították végül is támogatásukról a FIFA legfőbb korifeusai, a jövő márciusban, ismét csak Marokkóban esedékes tisztújító kongresszus kimenetele minimum kétséges. Nasszer al-Kelaifit, a Paris Saint-Germain milliárdos katari elnökét esélyes kihívónak tartják, és ki tudja, nem áll-e sorompóba Luis Figo, a portugálok nagy tekintélyű aranylabdása is.
UEFA vice-president Laura McAllister told DW finding a possible replacement for embattled FIFA president Gianni Infantino „is not as easy as people might think.” pic.twitter.com/J0ZE52kh8i
— DW Sports (@dw_sports) August 5, 2026
Persze az biztos, hogy a dörzsölt hármas állampolgárságú (svájci, olasz, plusz a felesége révén libanoni) Infantino nem fogja olcsón adni a bőrét, őt lebecsülni kapitális hiba lenne. Úgyhogy most még a Polymarket sem tudná megjósolni, összejön-e Gianni Infantino negyedik, immár mindenképpen utolsó, négyéves elnöki periódusa.
(Borítókép: Gianni Infantino 2026. március 28-án. Fotó: Antonio Torres – FIFA / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!