Bármennyire is különböznek egymástól, sok vallási hagyomány középpontjában valamilyen formában ugyanaz az alapvető kérdés áll: hogyan kell élnünk ahhoz, hogy halálunk után – vagy a világ végén bekövetkező végső ítéletkor – a legfelsőbb hatalom kegyesen ítéljen felettünk? Bár a vallások eltérően magyarázzák az üdvösséghez vezető utat, közös bennük az a gondolat, hogy az ember földi élete nem önmagában, hanem egy nagyobb történet részeként értelmezhető.
Nem meglepő tehát, hogy az emberiséget évezredek óta foglalkoztatja a kérdés, hogy mikor és hogyan ér véget a világ vagy éppen a földi életünk. Az utóbbi években azonban ez a téma új köntösben tért vissza, és a TikTokot időről időre elárasztják azok a videók, amelyek szerint hamarosan bekövetkezik az úgynevezett elragadtatás, vagyis az a pillanat, amikor Jézus visszatér, és a benne hívőket magával viszi a mennybe. A videók gyakran azt sugallják, hogy erre akár napokon belül is sor kerülhet, nem véletlen, hogy mindenkit az azonnali megtérésre buzdítanak.
De honnan származik ez az elképzelés? Valóban ezt tanítja a kereszténység? És miért találnak ma ismét ekkora közönségre a világvégét jósló tartalmak?
A hívek már a világvége előtt Jézussal mehetnek
Már az elején érdemes tisztázni, hogy egyáltalán mi is ez a sokszor hangoztatott fogalom. Az elragadtatás – angolul rapture – egy olyan keresztény hitelméleti elképzelés, amely szerint Jézus Krisztus váratlanul visszatér, és a felhőkben találkozik a hívekkel. Ekkor a benne hívő keresztények – akár élnek, akár már meghaltak – vele együtt a mennybe emeltetnek.
Bár a rapture szó leírva nem szerepel a Szentírásban, az elképzelés legfontosabb bibliai alapja Pál apostol első thesszalonikaiakhoz írt levelében (4:16-17) olvasható:
Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.
Minderről már talán minden olyan ember is hallott, aki nem vallja magát vallásosnak, az ebben reménykedők szerint azonban mindez nem csupán egy jövőben bekövetkező prófécia, az elragadtatás hívei szerint mindez bármelyik pillanatban megtörténhet. A hívők eltűnnek a Földről, míg a többiek értetlenül maradnak hátra. Innen ered az angol Left Behind vagyis a hátrahagyottak elnevezés is.
Az elragadtatás azonban csupán az első állomása annak az eseménysornak, amelyet ennek az irányzatnak a követői a világvégéről vallanak. A legtöbb ilyen értelmezés szerint ezt hétévnyi nagy nyomorúság követi. Ez idő alatt a Földet háborúk, éhínségek, természeti katasztrófák és üldöztetések sújtják, miközben megjelenik az Antikrisztus, aki világvezetőként lép fel, magát a megváltóként tünteti fel, valójában azonban Istennel szemben áll. És a híreket elnézve, valljuk be, ezek alapján valóban könnyen gondolhatjuk azt, hogy hamarosan itt a vég…
Az Antikrisztust a különböző bibliai könyvek eltérő képekkel írják le: a Jelenések könyvének fenevadját gyakran azonosítják az Antikrisztussal, Dániel könyvében a negyedik fenevad szarvai közül kinövő kis szarvként ábrázolják, Pál apostol leveleiben pedig a törvénytipróként jelenik meg. Hozzá kapcsolják a sokat emlegetett 666-os számot is.
Nem mindenki járna azonban ilyen rosszul, ugyanis miközben a Földön pusztít a nyomorúság és a szenvedés, az elragadtatott hívők már a mennyben lennének, így nem kellene átélniük ezt a hét esztendőt. A hét év letelte után Jézus ezen értelmezés szerint azonban ismét visszatér, immár a szentjeivel együtt, és
ekkor zajlik le az a csata, amelyben végül legyőzi a Sátánt, az Antikrisztust és követőiket.
Ezt követően Krisztus ezer éven át uralkodik a Földön, uralkodásának központja Jeruzsálem lesz, és vele együtt kormányoznak az üdvözültek is. Az ezer év végén a Sátán még egyszer fellázítja az embereket, ám végleg vereséget szenved, majd következik az utolsó ítélet, amikor minden ember örök sorsáról döntés születik. Ez a történet már sokak számára ismerős lehet, hiszen számos film, regény és prédikáció dolgozta fel ezt a forgatókönyvet.
Nem minden keresztény hisz az elragadtatásban
Bár a közösségi médiában gyakran úgy tűnhet, mintha ez lenne a keresztény világ általánosan elfogadott tanítása, valójában korántsem erről van szó. Nem azért, mert nem hisznek Krisztus második eljövetelében, hanem mert nem választják ketté Jézus visszatérését két külön eseményre (egy titkos elragadtatásra és egy későbbi nyilvános második eljövetelre).
Az elragadtatás előtti hétévnyi nyomorúság gondolata ugyanis viszonylag új keletű. A keresztény teológiában az elragadtatásnak a nagy nyomorúság előtti bekövetkezését tanító tézisei csak az 1830-as években jelentek meg, elsősorban John Nelson Darby egykori anglikán lelkész tanításai nyomán. Darby dolgozta ki azt az értelmezési rendszert, amely különálló korszakokra osztotta az üdvtörténetet, és ebben kiemelt szerepet kapott az elragadtatás. Az elképzelés aztán az Egyesült Államokban terjedt el igazán a 20. század elején, amikor bekerült a Scofield Reference Bible jegyzeteibe. Később Hal Lindsey 1970-ben megjelent könyve, The Late Great Planet Earth ráadásul világsikerré vált, több mint 28 millió példányban kelt el, és 54 nyelvre fordították le – írja a The Conversation.
A legnagyobb kulturális hatást azonban kétségkívül a Left Behind-regénysorozat gyakorolta. Tim LaHaye és Jerry B. Jenkins 1995 és 2007 között megjelent könyvei több mint 65 millió példányban fogytak el, később pedig filmek is készültek belőlük.
Ezek a művek sokak számára szinte tényként mutatták be az elragadtatás és az azt követő események történetét.
Mindeközben fontos hangsúlyozni, hogy a katolikus egyház, az ortodox egyházak és számos protestáns felekezet továbbra sem fogadja el ezt az értelmezést mint hivatalos tanítást. Bár hisznek Krisztus második eljövetelében és a végső ítéletben, nem tanítanak külön elragadtatást, amely megelőzné a világvégét.
Ettől vagyunk elragadtatva?
A világvégejóslatok persze soha nem véletlenül válnak népszerűvé. A történelem során szinte minden nagyobb válság idején – járványok, háborúk, gazdasági összeomlások vagy politikai bizonytalanságok közepette – megszaporodtak azok a hangok, amelyek szerint elérkeztek az utolsó idők. Ez alól pedig a mai világ sem kivétel. Háborúk, a klímaváltozás, a gazdasági bizonytalanság, a mesterséges intelligencia, a geopolitikai feszültségek mind olyan tényezők, amelyek sok emberben azt az érzést keltik, hogy a világ kicsúszott az irányítás alól.
Milyen jó – vagy éppen rendkívül káros –, hogy az apokaliptikus történetek egyszerű magyarázatot kínálnak egy rendkívül összetett valóságra. Egyetlen nagy narratívába rendezik a különböző eseményeket, és azt sugallják, hogy minden egy előre megírt terv része. A közösségi média pedig különösen kedvez ezeknek a tartalmaknak. A TikTok algoritmusa elsősorban a felhasználói aktivitás alapján ajánl tartalmakat, figyelve azt, hogy mi képes hosszabb ideig a képernyő előtt tartani a felhasználókat – a véget vizionáló tartalmak pedig pontosan ilyenek.
A félelmet, kíváncsiságot vagy meghökkenést kiváltó videók rendszerint sok kommentet, megosztást és reakciót generálnak, ezért az algoritmus még több emberhez juttatja el őket.
Így alakulhatnak ki olyan hullámok, amikor néhány nap alatt milliók találkoznak ugyanazzal a világvégejóslattal. A jelenséget tovább erősítik az úgynevezett visszhangkamrák is. Ha valaki megnéz néhány ilyen videót, a rendszer hamar újabb hasonló tartalmakat ajánl neki, ami azt az érzetet keltheti, hogy „mindenki erről beszél”, vagy hogy valóban rendkívüli esemény közeleg. Még akkor is, ha ez sokszor nincs is így, és csupán kisebb buborékokról van szó. És működik!
A közösségi média működése mellett érdekes aspektus a pszichológiai vetület is. A bizonytalanság csökkentésére irányuló emberi igényről számos pszichológiai kutatás született; ezek szerint válsághelyzetekben az emberek fogékonyabbak az olyan narratívákra, amelyek egyértelmű magyarázatot kínálnak a történésekre. Sokszor pedig még egy félelmetes forgatókönyv is megnyugtatóbb lehet, mint a teljes bizonytalanság. Az elragadtatás története ráadásul reményt is ígér a hívőknek, mivel azt az elképzelést közvetíti, hogy a szenvedések nem tartanak örökké, és létezik egy igazságosabb világ, amelyben megszűnik a háború, az igazságtalanság és a fájdalom.
Ez részben megmagyarázza azt is, hogy miért marad népszerű ez a gondolat annak ellenére is, hogy az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal jósoltak már konkrét időpontot a világ végére – ezek a jóslatok mindeddig egytől egyig tévesnek bizonyultak, és vélhetően még fognak is egy párszor.
(Borítókép: Egy lány okostelefonján a közösségi médiát használja. Fotó: Jan Woitas / picture alliance / Getty Images Hungary)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!