A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ legrégibb és legpatinásabb állatkertjeinek egyike. 1866. augusztus 9-én nyitotta meg először kapuit a nagyközönség előtt, de nem volt teljesen új gondolat az állatok bezárása és közszemlére tétele, ennek pedagógiai, kulturális hatásait már korábban felismerték.

Az állatkerteknek mindig is több funkciója volt: a szórakoztatás, az edukáció és a fajvédelem is. Arról persze lehet vitatkozni, hogy boldogok-e az állatok bezárva, Budapest közepén, de a pesti zoo üzemeltetői mindig törekedtek az egyes egyedek maximális kényelmére, a hűtésre, fűtésre, természetes életkörülményeik megteremtésére. Ráadásul a többi állatkerthez hasonlóan a budapesti állatkert is fontos szerepet játszik a szemléletformálásban, az oktatásban: mikor a látogatók megismerkednek az állatjóléttel, az állattartás szabályaival, szokásaikkal, közelebb is kerülnek hozzájuk. Emellett a veszélyeztetett állatok védelmében is nagy szerepet játszanak az állatkertek, amelyek segíthetik a fajok megőrzését. 

Na de hajdanán nem ezért hozták létre őket, az ókori Egyiptomban, Mezopotámiában és Kínában, Hellászban, Rómában, de a középkorban és a reneszánsz idején is számos uralkodó és egyházfejedelem tartott egzotikus vadállatokból álló seregletet – olvashatjuk az állatkert weboldalán. Ezek is gazdagságukról és hatalmukról árulkodtak. A II. Ptolemaiosz által Alexandriában alapított állatkert szorosan kapcsolódott a kultúrához, a római tehetősek hobbiból tartottak vadállatokat. A Birodalomban népszerűek voltak a vadállatviadalok, amelyeket az értelmiségi elit elítélt, Seneca és Ciceró idegenkedett tőlük, de a filozófus császár, Marcus Aurelius sem szerette őket. Megjelent ugyan a nagyobb harci játékokon, de dafke sem nézte, inkább olvasott vagy államügyeket intézett.

A középkori Európában szinte minden jelentős uralkodónak voltak egzotikus állatai, de megjelentek már a vadaskertek is.

Bécsben, a világ legrégibb barokk állatkertjében, amely a schönbrunni kastély parkjához kapcsolódik, az udvari menazsériát tették publikussá 1779-ben, így lettek állatkertjárók a bécsiek. 

Magyarországon a reformkorban merült fel komolyabb igény egy igazi állatkertre a magyar nemzeti művelődés fejlesztésének apropóján, Gerenday József orvos és botanikus, a Füvészkert igazgatója és Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum direktora vállalták az alapítást, és ezt a világjáró polihisztor, Xántus János is támogatta az Egyesült Államokból. 

Az állatkertet részvénytársasági formában hívták életre, a részvényesek adták össze a szükséges tőkét, arisztokraták és a feltörekvő polgárság képviselői. Az egyik legelső jelentősebb befizető Zichy Antónia grófnő, a kivégzett miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye volt.

Celebek a zoo körül

Az 1866. augusztus 9-i nyitásra tizenegy nagyobb és több kisebb épület készült el, és mintegy 500 állatot láthatott a közönség. Az igazgató rövid ideig Leopold Fitzinger müncheni zoológus volt, majd Xántus János. Az állatkert állatai kezdetben főként a Kárpát-medence élővilágából kerültek ki, de volt néhány egzotikum is. Erzsébet királynő például egy zsiráfot ajándékozott az intézménynek, Ferenc József pedig 34 állatot küldött Schönbrunnból.

Deák Ferenc is gyakran járt az állatkertben, kedvence egy Kristóf nevű barnamedve volt, nála vizitált rendszeresen, és egyszer ajándékot is vitt neki: finom husit, amit az esernyője segítségével nyújtott át neki, de a mohó Kristóf az esernyőt is ellopta Deáktól. Később Horthy Miklós kormányzó volt nagy rajongója az állatkertnek, egyedül és unokájával is sűrűn látogatta. 

Az állatkert épületeit többször átépítették, előfordult, hogy furcsa okokból: az 1900-as évek elején például az elefántházat a török követség kérésére kellett átépíteni, mert – szerintük sértően – egy mecsetre hasonlított.

Ebben az időben, a millenniumi ünnepségekre készülve hozott Monsieur Gravier, francia vállalkozó egy komplett afrikai falut is – 250 „néger atyafit”, ahogy a Vasárnapi Újság írta – az állatkertbe, hogy a látogatók megnézhessék, hogyan is élnek ezek a „vademberek”.

A budapesti zoo helyzete, töretlen népszerűsége ellenére azonban nem volt mindig rózsás. Amikor a második világháború végén befejeződött a főváros ostroma, sok épület eltűnt vagy súlyosan megrongálódott. A meglévő 2500 állatból csak 14 maradt (öt víziló, egy indiai elefánt, egy kétpúpú teve, egy zebra, egy láma, egy dél-amerikai borz és négy kisebb madár). A többi eltűnt, megszökött – vagy megette a lakosság.








19

Galéria: 160 éves a budapesti ÁllatkertFotó: Szollár Zsófi / Index

Súlyos krízis

Bomba okozta légnyomás miatt pusztult el Sziám, az állatkert legendás elefántja, akit még I. Ferenc József ajándékozott a parknak, ugyanekkor egy oroszlán állítólag megszökött, és a földalatti járataiba vette be magát, és kóbor lovakkal táplálkozott – ez azonban vélhetően inkább csak legenda, mintsem a valóság. 

Az éhező lakosság viszont tényleg begyűjtötte az elszabadult, ehető állatokat: juhokat, lovakat, szarvasokat, őzeket, antilopokat, tevéket, bölényeket, zebrákat, de a pelikánokat, lámákat is. Majd befalták őket.

A legtöbb állat azonban nem ezért, hanem a hideg és az éhezés miatt pusztult el.

Megfagytak a krokodilok és sok majom is, akiket nem menekítettek haza a lakosok. 

1945-ben, a romeltakarítás után gyorsan megfogalmazódott az újranyitás gondolata, de az állatokat valahogy pótolni kellett, úgyhogy újsághirdetésekben kérte vissza a vezetőség az esetlegesen begyűjtött vadakat.

Jó karban lévő vadállatokat keresünk…

– szólt az egyik apróhirdetés, és lassan több eltűnt példány is előkerült. 1945 novemberében az igazgató úgy nyilatkozott: két majmot egy vénkisasszonytól szereztek vissza, három pónilovat is begyűjtöttek, egy papagájt pedig, amely a Teleki téren statisztált, szintén megtaláltak. Később a vidéken szántásra befogott két teve is hazatalált.   


Czene Erik, Papp Csanád

6

Galéria: Örökbe fogadták a szökevény pingvint megmentői, a rendőrökFotó: Kaszás Tamás / Index

Persze még mostanában is történnek érdekes esetek. Négy éve a négy hónapos pingvin, Sanyika szökött meg, hogy a Dózsa György úton kóboroljon a rendőrök legnagyobb örömére, akik kedves szelfiket készítettek a kalandvágyó totyogó sikeres elfogásáról. De nem, szerencsére a pingvin nem volt alkoholos befolyásoltság alatt.

Mindig történik valami. Most például egy grandiózus születésnapi ünneplés következik, a programokról itt olvashat bővebben. 

(Borítókép: A Fővárosi Állat- és Növénykert bejárata. Fotó: Kaszás Tamás / Index) 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!


Inda Press Kiadó

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!