Nehéz napokat tudhat maga mögött a forint. Az elmúlt egy-két hétben egyszerre több olyan kockázat is megjelent, amely érzékenyen érintette a magyar fizetőeszközt: miközben a közel-keleti konfliktus továbbra sem jutott nyugvópontra, idehaza a rendkívüli szárazság és a Duna alacsony vízállása az energiaellátás körüli bizonytalanságokat is felerősítette. A Paksi Atomerőműben mindössze egy blokk üzemel, így a létesítmény termelése messze elmarad a teljes kapacitástól, mindez a szakértők szerint pedig egy olyan időszakban növeli Magyarország energiaimport-kitettségét, amikor a nemzetközi piacokon egyébként is fokozott a bizonytalanság.
A hét eleji és a péntek délutáni árfolyamot egymás mellé téve mégsem látszik első pillantásra, milyen mozgalmas napokon van túl a magyar deviza. A forint ugyanis az euróval szemben nagyjából ugyanott, a 365-ös szint környékén zárta a hetet, ahol az előzőt befejezte. A két végpont között azonban korántsem vezetett egyenes út: az árfolyam néhány nap alatt többször is élesen irányt váltott, így a hét mozgása inkább emlékeztetett hullámvasútra, mint egy nyugodt nyári kereskedési időszakra.
Rendesen megrángatták a héten a forintot
Sümegi Ákos, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője az Indexnek elmondta, hogy a hét első napjai még viszonylagos nyugalomban teltek: az euró-forint árfolyam jellemzően a 363–364-es sávban oldalazott. Az első komolyabb elmozdulás kedd délután érkezett, amikor ismét felcsillant a közel-keleti rendezés reménye. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egy interjúban szintén egy lehetséges megállapodásról beszélt, a javuló nemzetközi hangulat pedig gyorsan megtalálta a forintot is. Szerda reggelre az euró árfolyama már a 360-as szint közelébe süllyedt.
Az optimizmus azonban nem tartott sokáig. A Hormuzi-szoros megnyitásáról nem érkezett hivatalos bejelentés, így ahogy halványult a közel-keleti áttörés esélye, úgy fogyott el a forint lendülete is. Szerda estére az euró ismét 362 forint fölé kapaszkodott, majd az iráni rendezés elmaradásával erősödő dollár újabb nyomást helyezett a magyar devizára.
Az árfolyam szerdán érte el heti legerősebb szintjét, akkor a 360-as szintet is megközelítette. Ezt követően gyengülés indult, amiben több tényező is szerepet játszott. Emelkedni kezdett az olajár, illetve az energiaválság, azon belül a paksi leállás sem segített a forinton: a drágább és nagyobb energiaimport rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét – tette hozzá az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Így csütörtök hajnalától már gyengülő trend rajzolódott ki, amelyre a reggel érkező kedvezőtlen hazai ipari és kiskereskedelmi adatok is ráerősítettek. Pénteken aztán újabb fordulat következett.
A vártnál kedvezőbb inflációs adat elsőre paradox módon nem erősítette, hanem tovább gyengítette a forintot: a befektetők ugyanis még biztosabbá váltak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatot csökkenthet.
Az alacsonyabb kamatszint csökkenti a forinteszközök vonzerejét, így délelőtt kilenc óra után az euró árfolyama már 366 forint fölé került. „Azzal, hogy mindössze 1,2 százalékon alakult az éves bázisú pénzromlás, jelentősen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a jegybank nemcsak a beígért augusztusi kamatcsökkentést hajtja végre, de szeptemberben (és az év során még egy további alkalommal) is lazít” – összegezte Regős Gábor.
Pénteken a forint egészen 367,2-ig gyengült, ami április óta nem látott szintet jelent.
A hét utolsó nagy fordulatát viszont az Egyesült Államokból érkező munkaerőpiaci adatok hozták. A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak számának visszaesése a vártnál gyengébb amerikai munkaerőpiacról árulkodott, ami mérsékelte a Federal Reserve szigorúbb monetáris politikájával kapcsolatos várakozásokat. A dollár ennek hatására gyengülni kezdett, ami levegőhöz juttatta a forintot is. Így miközben a hét két végpontja között alig történt látványos változás, a köztes napokban a 360-as és a 366-os euróárfolyamot is megjárta a magyar deviza. A zlotyval szemben pedig alig változott az árfolyam.
Nagyon nem mindegy, mennyi energiát kell importálni
A forint számára a következő hét sem ígérkezik nyugodtabbnak. A piacokon továbbra is az iráni háború fejleményei jelenthetik a legnagyobb bizonytalanságot, miközben az olaj- és földgázárak erős kilengései közvetve a devizapiacokon is éreztethetik hatásukat. Magyar szempontból ehhez társul a hazai energiaellátás helyzete:
minél több energiát kell külföldről beszerezni, annál nagyobb teher kerülhet a folyó fizetési mérlegre, ami a forintot is sebezhetőbbé teheti.
A geopolitikai hírek mellett a hét egyik legfontosabb pillanata szerdán érkezhet, amikor közzéteszik a júliusi amerikai inflációs adatot. Ennek jelentősége messze túlmutat az Egyesült Államokon: az infláció alakulása átírhatja a Federal Reserve kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat, ezen keresztül pedig megmozgathatja a dollárt és vele együtt a forintot is. Júniusban az amerikai infláció 3,5 százalékra mérséklődött az előző havi 4,2 százalékról.
Itthon valamivel csendesebb lesz az adatnaptár. Csütörtökön érkeznek az építőipari adatok, valamint az ipari termelés második becslése, ezek azonban várhatóan önmagukban nem okoznak komolyabb árfolyammozgást. Ugyanezen a napon az Eurostat is közli az ipari adatokat, pénteken pedig az euróövezet második negyedéves GDP-jének újabb becslése és a külkereskedelmi mérleg kerülhet a befektetők elé. Utóbbi a közelmúltban romló cserearányok miatt lehet különösen érdekes.
Regős Gábor szerint a régióból Romániára is érdemes lesz figyelni, ahol kedden döntenek az irányadó kamatról. Meglepetést jelentene, ha a jegybank változtatna a kamatszinten, egy váratlan lépés vagy az azt kísérő kommunikáció azonban a régiós devizákra is átszivároghat. Mindez azt jelenti, hogy a forint előtt ismét olyan hét állhat, amikor egy-egy közel-keleti hír, energiaár-mozgás vagy amerikai makroadat néhány óra alatt felülírhatja az addigi irányt. Az elmúlt napok hullámvasútja tehát könnyen folytatódhat.
Regős Gábor szerint a forint az elmúlt héten ugyan alaposan meghullámvasutaztatta a piacot, a ténylegesen bejárt tartomány mégsem volt különösebben széles. Várakozása szerint a következő napokban is a korábban jelzett 358–370 közötti sávban maradhat az euró-forint árfolyam. Hasonló képet vázolt fel Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője is. Szerinte az euró jegyzése 355 és 370 forint között mozoghat a következő időszakban, míg a dollár-forint árfolyamánál 310–320 közötti sáv lehet meghatározó. Vagyis az elemzői várakozások alapján nagy irányváltás nincs a láthatáron, de az energiapiaci bizonytalanság miatt a forint hullámvasútja ettől még könnyen folytatódhat.
Irán rángatta az olajárat, közben a Mol nagyot villantott
Ahogy azt fentebb már írtuk, az energiapiacokon is mozgalmas hét zajlott, ahol továbbra is a közel-keleti események diktálták az iramot. A Brent típusú kőolaj az előző hetet még a 90 dolláros szint közelében zárta, hétfő reggel azonban már 83 dollár környékére zuhant az ára. A látványos esést ismét az iráni helyzettel kapcsolatos remények okozták: Donald Trump amerikai elnök lemondta az Irán ellen tervezett támadást, miközben újraindultak a tárgyalások. Az óvatos optimizmus kedden is kitartott. Ennek hatására az olaj ára rövid időre 80 dollár alá is süllyedt.
A hét második felében ismét előtérbe kerültek a kockázatok. A tárgyalásokkal kapcsolatos várakozások romlottak, miközben a Hormuzi-szoros térségéből újabb incidensekről érkeztek hírek. Csütörtökön már arról szóltak a hírek, hogy Irán kitiltaná az amerikai és izraeli hajókat a szorosból, ami ismét felfelé lökte az olaj árát. A drágulást az alacsony amerikai kőolajkészletek is támogatták, így péntek délután a Brent ismét 83 dollár felett járt.
A földgázpiacon hasonló hullámzás rajzolódott ki. Az ár az előző heti 59 euró/megawattóra feletti szintről hétfőre 56 euró közelébe esett, majd rövid visszapattanás után ismét lefelé vette az irányt, és 55 euró környékére süllyedt. A közel-keleti fejlemények itt is meghatározóak voltak, miközben a rendkívüli meleg miatt növekvő villamosenergia-kereslet és az európai gáztározók közel két évtizede nem látott alacsony töltöttsége továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent.
A Budapesti Értéktőzsdén eközben a második negyedéves gyorsjelentések kerültek a középpontba, miután mind a négy vezető hazai vállalat közzétette számait. A legnagyobb pozitív meglepetést a Mol okozta, amelynek profitja közel 60 százalékkal haladta meg az elemzői várakozásokat. A Richter számai ezzel szemben 27 százalékkal maradtak el a várttól, míg az OTP és a Magyar Telekom eredményei lényegesen közelebb kerültek a piaci konszenzushoz. Az OTP profitja ugyan mintegy 2 százalékkal elmaradt a várakozásoktól, az alapfolyamatok kedvezően alakultak.
Ahogy arra Regős Gábor felhívta a figyelmet, a BUX végül mintegy 1 százalékos emelkedéssel zárta a hetet, de az egyes részvények teljesítménye között jelentős különbségek alakultak ki. A Richter 3,8, a Mol 2,6 százalék körüli erősödéssel került a hét nyertesei közé, az OTP árfolyama alig változott, míg a Magyar Telekom több mint 2 százalékot veszített értékéből.
(Borítókép: A Paksi Atomerőmű 2026. július 31-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!