Keveset tudunk róla, pedig Hieronymus Bosch jól ismert bibliai témájú tájképeiről, hátborzongató, fantasztikus elemekben gazdag mikroportréiról, rejtélyes hibrid lényeiről, akik szörnyek, emberek és különféle állatok között láthatóak. Az értelmezők szerint ezek a különös lények az ember gyengeségeinek szimbólumai.
A mestert már életében ünnepelték, holland, spanyol, osztrák és olasz festők is próbálták másolni – 25 festmény és mintegy 20 rajz maradt utána szétszórva a világban. A festmények közül öt az Egyesült Államokban található, de van Bosch kép a frankfurti, a bécsi, a berlini, a madridi, a londoni, a velencei illetve a lisszaboni múzeumokban is. Bosch sosem dátumozta a munkáit, így sajnos nem tudni pontosan, mikor mit festett.
A festő feltehetőleg valamikor 1450 és 1455 között született a holland ‘s-Hertogenbosch településen, és itt is élhetett haláláig. Apja, nagyapja, dédapja, és több nagybátyja is festő lehetett, de mindez csak sejtés, mert még a nevében sem vagyunk biztosak.
Heironymous, Jheronimus, Jeroen, Jerom vagy Jerome volt a keresztneve?
A válasz bizonytalan. Első életrajzírója, a XVII. század elején Karel van Mander volt, aki szerint például Ieronimus. Emellett a családneve sem egyértelmű, szülővárosát, ‘s-Hertogenboscht a helyiek röviden csak Den Boschnak vagy Boschnak hívták, talán ezért vette fel a saját Anthonisse vagy Aken családneve helyett. Később elvett egy nála jóval idősebb, tehetős patríciuslányt, Aleyt Goyaert van de Mervenne-t, akinek a busás hozománya lehetővé tette, hogy kedvére fessen.
Csatlakozott a Miasszonyunk testvériségének vallásos gyülekezetéhez (amiben az elit is szép számban képviseltette magát, például Szép Fülöp, III. Fülöp burgundi herceg, Habsburg Miksa), és pont a testvériség feljegyzéseiből tudjuk azt is, hogy a festő 1516-ban halt meg.
Popkulturális hatás
A sok bizonytalanság ellenére különös, hogy a több mint 500 évvel ezelőtt élt festő még mindig milyen nagy hatást gyakorol a kortárs kultúrára és milyen népszerű a múzeumlátogatók körében. Láthattuk ezt mi is 4 éve a Szépművészeti Múzeum előtt kígyózó sorokból, a kiállításon ugyanis feltárult a különös festő egyedi, enigmatikus képi világa, amiben nagy szerepet játszanak a biblia témák.
Erény, bűn és kísértés.
Bosch hihetetlen módon befolyásolta a németalföldi festészetet is, és az egész művészettörténetet, mert valami olyan, csak nála megjelenő világot mutat be aprólékosan, ami mindig felveti a kérdést: honnan jön mindez? Talán a Németalföldön akkor népszerű boszorkányüldözés, az alkímia, a fehér és feketemágia, a hallucinációkat előidéző boszorkánykenőcs hatott rá?
Rengeteg torz, irreális, hihetetlenül furcsa lény sorjázik képein, ezek vagy erkölcsi kérdéseket testesítenek meg, vagy a társadalom romlottságát. De álomszerű világának, szimbólumainak még mindig tetemes része rébusz ma is.
Az 1510-1515 környékén készült Földi gyönyörök kertje egy hármas oltárkép, ami hihetetlen részletgazdagsággal mutatja be a Paradicsomot, a földi életet és gyönyöreit, és a pokol kínjait. A komplex és lenyűgöző műalkotás előtt órákig elálldogálhatunk a részleteket fürkészve, és bár önarcképet nem festett, Hans Belting művészettörténész szerint a Gyönyörök kertje harmadik táblaképén, repedt tojáshéj-emberként maga Bosch mosolyog ironikusan a nézőre. Egy másik művészettörténész, Wilhelm Fraenger szerint a középső táblaképen látható esküvői jeleneten bukkan fel Bosch, a tábla jobb alsó sarkában látható pár közül a férfi (az egyetlen, aki ruhát visel a meztelen tömegben) a festő. Mindez már virtuálisan is bebarangolható, így magunk is láthatjuk, hogy az egyik pokolbéli bűnös pucér fenekén egy kotta látható, amit egy blogger fedezett fel nemrég, kortárs alkotók pedig zenét és szöveget írtak rá. A szöveg szerint „We sing from our asses while burnin’ in purgatory”, vagyis „A fenekünkből énekelünk, miközben a tisztítótűzben égünk”.
Bosch festészete tehát, láthatjuk, rengeteg felfedezésre váró titkot rejt, mégis több évszázadra feledésbe merült, majd a XX. század elején az álmokra fókuszáló szürrealisták fedezték fel újra. ‘S-Hertogenboschban 2010 óta minden év júniusában megrendezik a Bosch Parádét a Dommel folyón, ahol a festményekről ismert furcsa járművek másain hajókáznak a beöltözött helyiek. Az ingyenes rendezvényre több ezren kíváncsiak évente.
Ha pedig további érdekességekre kíváncsi a ma 510 éve elhunyt alkotóval kapcsolatban, tippelje meg a válaszokat az alábbi kvízkérdéseinkre!
(Borítókép: Részlet Hieronymus Bosch, Gyönyörök kertje című festményéről. Fotó: LTL / Heritage Images / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!