„Gyakorlatilag egy polgári jogi jogvitáról van szó” – ezt fejtette ki hosszan a bíróságon, majd rövidebben az Indexnek is annak a három embernek az egyik védőügyvédje, akiket a rendőrség a „duguláselhárító maffia” felszámolásakor vett őrizetbe. Endrődi Zsombor Tamás szerint az ügyben nincs bűncselekmény, csak magas árak, a hatóság pedig rossz úton indult el.
Nyilván van egy nagy társadalmi felháborodás, és úgy gondolta a nyomozó hatóság meg az ügyészség, hogy ezt ki kell vizsgálni. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy tévúton vannak
– fogalmazott.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerint egy szervezetten működő csoport internetes hirdetéseken keresztül szerzett megrendeléseket duguláselhárítási munkákra, majd a szolgáltatás elvégzése után a piaci ár többszörösét számlázta ki ügyfeleinek. A nyomozók gyanúja szerint a csoport tagjai előre felosztott szerepkörökben dolgoztak, így voltak, akik a helyszíni munkát végezték, mások a háttérből intézték a számlázást és a pénzügyeket. Ebből bontakozott ki a „duguláselhárító maffiaként” közismertté váló ügy.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság végül július közepén nyolc helyszínen tartott összehangolt akciót, és három embert – két férfit és egy nőt – vett őrizetbe. A hatóság ezután felhívást tett közzé, amelyben további károsultak jelentkezését várta, az RTL Híradó szerint azóta csaknem kétszázan jelentkeztek, így első fokon a bíróság elrendelte a három vádlott letartóztatását, azonban július végén a másodfokú bíróság szabadlábra helyezte őket.
Az ügy egyik őrizetbe vett gyanúsítottjának védőügyvédje az Indexnek elmondta, hogy az elsőfokú bíróság az ügyészi indítványra rendelte el a letartóztatásokat – arra hivatkozva, hogy fennáll a szökés és az elrejtőzés veszélye, a gyanúsítottak megnehezíthetik vagy meghiúsíthatják a bizonyítási eljárást, és bűnismétléstől is tartani lehet. A védelem fellebbezése nyomán a Budapest Környéki Törvényszék ezt a döntést megváltoztatta, és azonnal szabadlábra helyezte mindhármukat, mert egyik különös letartóztatási okot sem látta megalapozottnak.
A védő szerint az elsőfokú bíróság érvelésében volt egy furcsa csúsztatás. Az indoklás ugyanis úgy szólt, hogy ha egyetlen ilyen eset történt volna, akkor valóban fennállna a lehetősége annak, hogy nem valósult meg bűncselekmény, a bűncselekmény és a bűnismétlés gyanúját éppen az alapozza meg, hogy harminchat rendbeli cselekményről van szó.
„A harminchatszor nulla az nulla. Tehát ha valami egyszer nem bűncselekmény, akkor harminchatszor sem lesz az”
– mondta az ügyvéd, aki szerint ezt az érvet a másodfokú bíróság is elfogadta, és megállapította, hogy a bűnismétlés veszélyét a cselekmények rendbelisége önmagában nem alapozza meg.
Az ügy érdemében a védelem álláspontja az, hogy hiányzik a csalás legfontosabb eleme, a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás.
A Btk. szerint a csalás törvényi tényállásának elengedhetetlen eleme a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás
– mondta a védő. Szerinte a méterenkénti tól-ig árak ki voltak téve a honlapra, a szerelők pedig a helyszínen, a csövek feltérképezése után tájékoztatták a megrendelőket arról, hogy milyen hosszú szakaszról van szó, és hol lehet a dugulás. Mivel méterenkénti díjjal dolgoztak, előfordulhatott, hogy a csőben tíz méterrel tovább kellett haladni az elhárításig, erről azonban elmondása szerint minden esetben nyilatkoztatták az ügyfelet. A bekamerázás után arról is tájékoztatást adtak, ha a csőben további szennyeződést láttak, amely még nem okoz dugulást, de néhány héten vagy hónapon belül okozhat. Sok esetben ekkor maguk a megrendelők kérték, hogy a szerelők menjenek tovább.
„Az, hogy mi lesz a végösszeg, mi lehet a maximum, minden esetben el lett mondva a megrendelőknek, és ők el is fogadták. Az esetek többségében a helyszínen ki is fizették az árat, és csak utólag fordultak a hatóságokhoz” – fogalmazott az ügyvéd.
„Attól, hogy valami drága vagy túl van árazva, még nem lesz bűncselekmény, pláne akkor, ha előre megállapodunk”
– tette hozzá a védő, aki szerint a kérdés a polgári jog eszközeivel rendezhető, akár a feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva. Megjegyezte, hogy számos esetben ez meg is történt. Volt, hogy a sértettek utólag keresték meg a gyanúsítottakat, és megállapodás született, volt, hogy pénzt utaltak vissza, és volt olyan munka is, amelyet végül ingyen végeztek el, mert nem akartak vitába bonyolódni.
„Ezt lehetett rendezni. Nemhogy polgári peren kívül, hanem a büntetőeljáráson kívül is” – mondta.
A védő szerint az ügy legnagyobb félreértése az, hogy a média és a közvélemény maffiaként kezeli a történetet. Duguláselhárítással sokan foglalkoznak az országban, sokféle árképzéssel, közülük többen az ő ügyfeleiknél is „jóval magasabb összegeket kérnek el”, ezeket viszont mind egy kalap alá veszik.
Nem egy bűnszervezetről van szó, hanem három emberről, egy családról
– mondta.
A saját ügyfele szerepét – mivel a három gyanúsítottnak külön ügyvédje van – külön is elhatárolta. A gyanúsítás szerint ő bankszámlákat nyitott, és a tevékenységből befolyó pénzeket kezelte, továbbutalta vagy felvette. A védő álláspontja szerint ezzel védence akkor sem valósítana meg bűncselekményt, ha az alapügyben tényleg csalás történt volna. Ügyfele egyébként büntetlen előéletű.
Jelenleg mindhárman harminchat rendbeli csalás megalapozott gyanúja miatt állnak eljárás alatt, a jelenlegi minősítés szerint öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetve. A védő szerint már ez a büntetési tételkeret sem alapozta volna meg a letartóztatást, ezt elmondása szerint maga az ügyészség is rögzítette az indítványában. Az indítvány további állításait is vitatja. Szerinte azt írták, a gyanúsítottaknak nincsenek megtartott családi kapcsolataik és nincs állandó lakóhelyük, mert az elfogásukkor átmeneti szállón tartózkodtak. A védő szerint ezzel szemben rendezett családi kapcsolatokkal rendelkeznek, van lakhatásul szolgáló állandó lakcímük, az elfogás előtt csupán megszűnt az egyik albérletük, azóta pedig újabb bérleménybe költöztek. Bevételük sem kizárólag ebből a tevékenységből származott.
Azt, hogy a hatóság végül miért ezt az utat választotta, az ügyvéd szerint a védelem sem érti.
Az, hogy a hatóságok miért indítottak büntetőeljárást ebben az ügyben, ezelőtt mi is értetlenül állunk
– mondta.
A nyomozás egyelőre korai szakaszban tart. „Több ezer oldalas ügyirat van, folyamatosan dolgozzuk fel” – mondta a védő, aki szerint a későbbiek során még sok minden kiderülhet. A gyanúsítottak eddig nem tettek vallomást, így a részletes védekezésről egyelőre nem nyilatkozott.
„Mi azt várjuk, hogy az eljárás megszüntetésre kerüljön” – mondta, hozzátéve, hogy reményei szerint a rendbeliségek száma nem nőni, hanem csökkenni fog.
A rendőrség és az ügyészség álláspontja ezzel gyökeresen szemben áll. Az Index korábban több esetről is beszámolt, amelyekben a megrendelők utólag irreálisnak tartották a kiszámlázott összeget. Januárban egy váci pár kereste meg szerkesztőségünket, náluk a dugulás hat méteren volt, a szerelők viszont 17 és fél méterig tolták fel a csőgörényt, és ezt számolták el – összesen 600 ezer forintért. Baján egy szenteste elvégzett duguláselhárítás 914 ezer forintba került, egy Pest vármegyei idős nőtől pedig összesen ötmillió forintot csaltak ki. Azt, hogy ezek az esetek köthetők-e a most gyanúsított három emberhez, a nyomozás hivatott tisztázni.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: fotografixx / Getty Images Hungary)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!