Hankó Balázs akkori kulturális és innovációs miniszter 2026. február 26-án, mindössze 45 nappal az országgyűlési választás előtt jelentette be, hogy a tavaszi félévben minden állami, alapítványi és egyházi fenntartású egyetemen legalább 50 százalékkal emelkedik a tanulmányi ösztöndíjak összege.
Ez azonban csak a bejelentett minimum volt. A tárca az egyetemek tervei alapján országosan átlagosan 84 százalékos emeléssel számolt, néhány intézmény pedig ennél is nagyobb növelést helyezett kilátásba. Hankó Balázs azt is közölte, hogy ez csak az első lépés: az őszi félévre újabb, hasonló nagyságrendű emelést ígért.
A bejelentéshez ugyanakkor nem társult külön erre a célra elkülönített állami támogatás. A miniszter érvelése szerint az egyetemek finanszírozása az előző években átlagosan több mint két és félszeresére nőtt, ezért az intézményeknek a már rendelkezésükre álló költségvetésből – benne a teljesítményalapon kapott többletforrásokkal –, tehát saját forrásaikból kellett kigazdálkodniuk az emelést.
A kormány számításai szerint az 50 százalékos minimum teljesítése országosan legalább 5,5 milliárd forinttal növelte volna az ösztöndíjakra fordított összeget. Az egyetemektől érkezett tervek azonban összesen már 8,2 milliárd forintos bővítésről szóltak.
Ahhoz, hogy érthető legyen, miért térhetnek el ennyire az ösztöndíjak egyetemenként, egyetlen szakkifejezést érdemes ismerni: a hallgatói normatívát. Ez egy jogszabályban meghatározott, hallgatónként számított éves állami támogatási összeg, amelyhez több hallgatói juttatás nagyságát is hozzákapcsolják.
A hallgatói normatíva 2020 óta változatlanul évi 166 600 forint. A jogszabály szerint a tanulmányi ösztöndíj havi összege ennek legalább az 5 százaléka, vagyis jelenleg minimum 8330 forint.
Tanulmányi ösztöndíjat ugyanakkor az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos hallgatók legfeljebb fele kaphat.
Országosan meghatározott felső határ nincs. Az egyetemek saját szabályaik alapján döntik el, milyen eredmény szükséges az ösztöndíjhoz, hány hallgató részesülhet benne, és mekkora összeget kapnak az egyes teljesítménysávokba kerülők.
A tavaszi emelés tehát nem azért következett be, mert megemelték volna a hallgatói normatívát vagy a jogszabályi minimumot. Az intézményeknek a saját költségvetésükből kellett kiegészíteniük az ösztöndíjkeretet. Emiatt egyetemenként jelentős különbségek alakultak ki: volt olyan intézmény, ahol az emelés előtt még a legjobb tanulmányi eredményt elérő hallgatók is mindössze havi 20-30 ezer forintot kaptak.
Áprilisban azonban kormányváltás történt, a felsőoktatás pedig a Lannert Judit vezette Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz került. Ezzel kérdésessé vált, mi lesz az előző kormány által őszre ígért második emelési ütemmel.
Ezért tíz vezető magyar egyetemet kerestünk meg, és mindegyiküknek ugyanazt a három kérdést tettük fel:
pontosan milyen mértékben valósult meg náluk az emelés, és hány hallgatót érintett;
mennyi ma a maximálisan megszerezhető féléves támogatás az összes juttatással együtt;
illetve kaptak-e bármilyen tájékoztatást az őszi második ütemről.
Az intézmények felétől érkezett válasz, a többiek megkeresésünkre nem reagáltak. A hallgatás okát nem közölték, pedig az ösztöndíjemelés olyasvalami, amivel az intézmények dicsekedni szoktak (ha emeltek).
A helyzet mindenesetre kényes. Az ösztöndíjemelést az előző kormány jelentette be, de nem biztosított hozzá külön támogatást: a szükséges pénzt az egyetemeknek kellett előteremteniük és elosztaniuk. Így most nekik kell elszámolniuk a hallgatók felé azzal, hogy az ígéretből mi valósult meg, miközben az őszre beharangozott folytatásról már egy másik kormánynak kell döntenie. Megkeresésünkre az oktatási tárca is reagált.
Az ELTE-n elfogyhat a pénz őszre
A legsúlyosabb helyzetről az Eötvös Loránd Tudományegyetem számolt be. Az ELTE azon kevés magyar egyetem egyike, amely nem került alapítványi fenntartásba, hanem állami maradt – így a minisztérium közvetlenül, fenntartóként adhatott neki utasítást.
Az intézmény tájékoztatása szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium márciusban kérte az egyetemet, hogy a tavaszi félévben ötven százalékkal emelje meg a tanulmányi ösztöndíjakat, és úgynevezett támogatói okiratban – vagyis írásos, kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumban – jelezte, hogy fenntartói hatáskörben 500 millió forint támogatást biztosít erre.
A tavasszal megemelt szint megőrzésére a tárca szóbeli ígéretet is adott: a második félévre eső, 433 millió forintos kiegészítő forrást is megkapja majd az egyetem.
Az ELTE eleget tett a kérésnek. A februári és márciusi ösztöndíjakat március 5-én az eredeti összegben már folyósította, a pótlólagos ötvenszázalékos részt e két hónapra március 25-én utalta, áprilistól pedig már az emelt összegeket kapták a hallgatók.
Az emelés a 2025/2026-os tanév második félévében 8701 hallgatót érintett – ez a legmagasabb létszám a válaszadók között.
A megígért 500 millió forint megtérítése azonban a mai napig nem történt meg, így az egyetem a tanulmányi ösztöndíjak 2026-os éves keretéből volt kénytelen finanszírozni az emelést.
Ennek következtében az éves keret hozzávetőleg háromnegyede már a tavaszi félévben elfogyott.
Az ELTE jelenleg a felsőoktatásért ma felelős Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal egyeztet – a hatáskör a kormányváltáskor került át ide a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól.
Az egyetem nem rejti véka alá, mi történik, ha nem kapja meg a fedezetet: „a 2026. őszi félévben a tanulmányi ösztöndíjak összege a korábbi, egyébként is alacsony szinthez képest is drasztikusan csökkenni fog”
– írták az Indexnek. Az 500 millió forint a korábbi ösztöndíjszint helyreállítását tenné lehetővé, a tavasszal megemelt szint fenntartásához viszont már 933 millió forintra lenne szükség.
Az intézmény álláspontja szerint a valódi megoldás a hallgatói normatíva emelése lenne, mert az évek óta változatlan összeg mellett a hallgatói ösztöndíjak egyszerűen elinflálódtak.
Pécsen 4440 hallgató járt jól
A Pécsi Tudományegyetemen a tavaszi félévben minden, tanulmányi ösztöndíjra jogosult hallgató kiegészítő tanulmányi ösztöndíjat kapott, amelynek összege megegyezett a szabályzat alapján megállapított eredeti ösztöndíjával – vagyis a gyakorlatban megduplázódtak az összegek.
Ez összesen 4440 hallgatót és 357 183 300 forint többletösztöndíjat jelentett. Az első folyósítás áprilisban történt, egyszerre a februári, márciusi és áprilisi hónapra, majd májusban és júniusban is megérkezett egy-egy emelt havi kifizetés.
A havi tanulmányi ösztöndíj maximuma a félévben 66 800 forint volt.
A pécsi rendszer ugyanakkor ennél jóval szerteágazóbb: a tanulmányi ösztöndíj mellett közel ötvenféle jogcímen érhető el további támogatás rendszeres és egyszeri formában, tanulmányi, sport-, művészeti és tudományos teljesítmény, valamint szociális helyzet alapján.
Ehhez jönnek a közéleti tevékenységért – például évfolyamfelelősi, demonstrátori vagy mentori munkáért – kapható ösztöndíjak. Mindez karonként és képzési szintenként eltér, így egyetlen összeggel nem is lehet megválaszolni, mennyit kaphat egy pécsi hallgató. Az őszi félévről viszont ők sem tudnak semmit: sem a második ütemről, sem az új ösztöndíjrendszerről nincs információjuk.
A Semmelweis 275 millióval tett rá a saját kasszájából
A Semmelweis Egyetem – Magyarország vezető orvosképző intézménye – kérésének megfelelően változtatás nélkül közöljük a lapunknak küldött válaszát:
„A Semmelweis Egyetem több ösztöndíj összegét is emelte a tavaszi félévben. Az egyetem eddig évente 1,1 milliárd forintot fordított állami forrásból a graduális hallgatók ilyen jellegű támogatásaira, ez egészült ki 275 millió forintos bővítéssel saját forrásból.
Az egyetem tanulmányi támogatása, a Bókay János Ösztöndíj – amelynek alapösszege havonta 8300 és 50 000 forint (félévente 41 500–250 000 forint) volt, 50 százalékkal (4150–25000 forint között) emelkedett. Az érintett 2495 hallgató a februárra és a márciusra jutó összeget visszamenőlegesen megkapta.
A legkiválóbb hallgatókat megillető nemzeti felsőoktatási ösztöndíj (korábbi nevén: köztársasági ösztöndíj), amelynek a központi költségvetésből származó havi alapösszege 40 000 forint volt, a 4,5-szeresére, azaz 180 000 forintra emelkedett a szenátus döntése nyomán.
Nőtt a TDK-helyezésekért járó juttatás összege is: az első helyezettek támogatása 30 ezerről 50 ezer forintra, a második helyezetteké 20 ezerről 40 ezer forintra nőtt, míg a – korábban nem jutalmazott – harmadik helyezettek 20 ezer forintot kapnak.
A Semmelweis Egyetemen számos más ösztöndíj/pénzügyi támogatás is elérhető a hallgatók számára, így például a rendszeres szociális juttatás jogcímen kifizetett Schöpf-Merei Ágost Ösztöndíj, amelynek legmagasabb összege a 2025/26. tanév II. félévében 164 000 forint/hó, félévente 820 000 forint.
A sportösztöndíjak összege szintén emelkedett, a Dr. Szívós István Sportösztöndíj összege jelenleg 25 000–150 000 forint/hó; a Semmelweis Egyetem Csík Ferenc Sportösztöndíja 20 000 forint/hó; az SE Kiemelkedő sportolói ösztöndíj: 150–200 000 forint/hó.”
A TDK, vagyis a tudományos diákköri konferencia az egyetemi kutatómunka legfontosabb hallgatói megmérettetése; a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat pedig évente a legjobb tanulmányi eredményt elérő hallgatók nyerhetik el tíz hónapra.
Győrben új kiválósági ösztöndíj is indult
A Széchenyi István Egyetem szintén saját forrásból finanszírozta az emelést: a tanulmányi ösztöndíjak keretét félévente 75 millió forinttal bővítette, így az erre fordított összeg közel 400 millió forintra nőtt.
Az emelés 3618 hallgatót érintett, a magasabb összegeket először 2026 márciusában utalták. A győri intézmény emellett létrehozott egy 50 millió forintos keretű kiválósági ösztöndíjat is, amelyet az első körben 36 hallgató nyert el, és megnövelte az önköltséges – vagyis a tandíjukat maguk fizető – hallgatók költségtérítés-mérséklésére szánt összeget, ebből 206-an részesültek.
A tanulmányi ösztöndíj maximuma havi 47 700 forint, ami egy öt hónapos szemeszterben 238 500 forintot jelent.
Ehhez jogosultságtól függően hozzájöhet:
a rendszeres szociális támogatás (legfeljebb havi 61 480 forint),
a lakhatási támogatás (51 169 forint),
az elsőéveseknek járó alaptámogatás (24 900 forint),
rendkívüli élethelyzetben pedig egyszeri, akár 250 ezer forintos juttatás.
A pályázati alapon elnyerhető kiválósági ösztöndíj havi 50–100 ezer forint, öt hónapon át.
Az egyetem vállalati és magánadományokból finanszírozott ösztöndíjakat is kínál – köztük a Magyar Telekom távközlési szolgáltató 35–50 ezer forintos havi támogatását, a győri BÜCHL HUNGARIA ipari hulladékkezelő cég egyszeri 540 ezer forintos ösztöndíját, valamint a legjobb elsőéveseknek járó Gólya-ösztöndíjat, amely tíz hónap alatt összesen egymillió forintot jelent.
Az őszi ütemről viszont ők sem tudnak semmit. „Az egyetem egyelőre nem kapott konkrét tájékoztatást az ösztöndíjemelés esetleges őszi folytatásáról” – írták, hozzátéve, hogy bíznak benne: a kérdés napirendre kerül az ősszel esedékes, a közfeladat-finanszírozási szerződésről szóló kormányzati egyeztetéseken. Ez az a szerződés, amelyben az állam és az egyetem évekre előre rögzíti, mennyi pénzt kap az intézmény, és milyen vállalásokért cserébe – gyakorlatilag ebben dől el az is, marad-e fedezet az ösztöndíjakra.
A Corvinus teljesen különutas
A Budapesti Corvinus Egyetem helyzete a többiekétől eltér: itt nem állami, hanem alapítványi forrásból fedezik a tanulmányi ösztöndíjakat, ahogyan a térítésmentességet biztosító Corvinus-ösztöndíjat is.
Emiatt – ahogy lapunknak írták – az állami normatíva a Corvinusra nézve nem is értelmezhető. Az egyetem szabályzata szerint a hallgatók legalább 25 százalékának jár tanulmányi ösztöndíj, a tavaszi félévben viszont ennél többen, több mint 1700-an, a hallgatók több mint 30 százaléka részesült benne, havi 45 és 85 ezer forint közötti összegben.
A tanulmányi ösztöndíjak teljes 2026-os, naptári éves költségvetése 1,24 milliárd forint, ami több mint tízszázalékos emelkedés az előző évhez képest.
Mivel a tanulmányi ösztöndíjat mindig az előző aktív félév eredményei alapján állapítják meg, egy adott hallgató ösztöndíja nemcsak a keret nagyságától és a felosztás módjától függ, hanem a saját teljesítményétől is – ezért fordulhat elő, hogy valakinél a keretbővülés ellenére sem nőtt az összeg.
Az első kifizetés március közepén ment ki, utána havi rendszerességgel érkeztek a további részletek. A tanulmányin túl a szociális ösztöndíjak havi 32 és 200 ezer forint között mozognak, a teljesítményalapú juttatások – tudományos, közéleti, diákszervezeti, külföldi részképzési – akár havi 300 ezer forintig terjedhetnek, a doktori ösztöndíj pedig havi 300 ezer forintra egészíti ki az állami ösztöndíjat. Az ösztöndíjrendszer átalakítási terveiről azonban nekik sincs információjuk.
Oktatási tárca az Indexnek: készül a felsőoktatási stratégia
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak négy kérdést küldtünk:
tartja-e az új kormány az őszi ütemet, és milyen forrásból;
tervezi-e a 2020 óta változatlan hallgatói normatíva emelését;
mi lesz a sorsa az előző kormányzat által 2026/27-re tervezett új ösztöndíjrendszernek;
illetve milyen ütemezéssel valósítja meg a kormánypárt választási programjában szereplő nagyobb ösztöndíjakat és az első alapdiploma széles körű tandíjmentességét.
A tárca válaszát az alábbiakban szó szerint közöljük:
„A széles körben hozzáférhető, magas színvonalú felsőoktatás biztosítása az új kormány kiemelt célja. Ennek fontos eleme, hogy a hallgatói támogatási rendszer a tehetség kibontakozását, a tanulmányi teljesítmény elismerését és a felsőoktatás esélyteremtő szerepének erősítését egyaránt szolgálja.
Az előző időszakban bejelentett tanulmányiösztöndíj-emelési program első ütemének megvalósítása az egyetemek együttműködésével valósult meg, amiért a felsőoktatási intézményeket köszönet illeti.
A programhoz központi költségvetési többletforrás nem kapcsolódott, így az intézmények a rendelkezésükre álló források és saját gazdálkodási lehetőségeik figyelembevételével alakították ki az ösztöndíjak emelésének mértékét és módját.
Az új kormány a készülő felsőoktatási stratégia részeként átfogóan áttekinti a hallgatói támogatási rendszer működését is. A cél egy kiszámítható, átlátható és a hallgatói teljesítményt elismerő támogatási környezet kialakítása. A kormány hosszú távú célja, hogy a magyar felsőoktatás minden tehetséges fiatal számára elérhető és versenyképes legyen, ezért a hallgatói támogatási rendszer fejlesztése a jövőben is a felsőoktatási szakpolitika fontos területe marad.
A készülő felsőoktatási stratégia kidolgozását széles körű társadalmi egyeztetés kíséri. Ennek részeként a szakterület felvette a kapcsolatot a hallgatói érdekképviseleti szervezetekkel, és a konzultációs folyamatba további szakmai partnereket is bevon. A társadalmi egyeztetés részleteiről még a nyár folyamán tájékoztatást adunk
– zárták a választ. A tárca ezzel nem erősítette meg és nem is vetette el az őszi második ütemet.
Mit jelent ez a szeptemberben induló hallgatóknak?
Rövid távon annyit, hogy a tavasszal megemelt összegeket a hallgatók megkapták (már ahol volt ösztöndíjemelés), további emelést viszont egyik megkérdezett intézmény sem tervez ősszel – ez az őszi finanszírozási tárgyalásokon dőlhet el.
Az ELTE példája ugyanakkor azt is megmutatja, hogy nem csak a további emelés kérdéses: ha a fedezet nem érkezik meg, a mostani szint sem tartható.
A tét nem kicsi, hiszen idén rekordot jelentő 140 427 jelentkezőből 101 572-en nyertek felvételt, tízből nyolcan állami ösztöndíjas képzésen. Közülük sokan albérletbe kényszerülnek, ahol a bérleti díjak a ponthatárok kihirdetése után hagyományosan megugranak – a hallgatói fórumokon a lakhatás már tavasszal is a legtöbbet feszegetett téma volt.
A körképből az is látszik, hogy amíg a normatíva nem mozdul, addig az ösztöndíjak szintje az intézmény vagyoni helyzetén és fenntartói formáján múlik: a Corvinuson alapítványi pénzből, a Semmelweisen, Győrben és Pécsen saját gazdálkodásból, az ELTE-n viszont gyakorlatilag „hitelbe” ment az emelés.
A minisztérium válaszából annyi derül ki, hogy a hallgatói támogatási rendszer felülvizsgálata a készülő felsőoktatási stratégia része lesz, a társadalmi egyeztetés részleteiről pedig még a nyár folyamán tájékoztatást ígérnek.
(Borítókép: Hankó Balázs a Kérdezd a minisztert! elnevezésű hallgatói fórumot követő sajtótájékoztatón a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen (BGE) 2025. december 3-án. Fotó: Kocsis Zoltán / MTI)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!