Kevés olyan drámai és egyben szükségszerű fordulatot láttunk a közelmúltban a hazai popzenében, mint a Margaret Island váratlan felbomlása. Lábas Viki azonban nem maradt a romok között: legújabb, Hangtalan című videóklipje nemcsak vizuális bravúr, hanem egyfajta spirituális számvetés is, amelyben elkezdődött az énekesnő legmélyebb, immár teljesen saját útja.
Lábas Viki eddig sem a felszínességéről volt híres, de a Hangtalannal olyan rétegeket kapargat fel, amelyekhez korábban, a zenekari kompromisszumok hálójában talán nem tudott – vagy nem mert – hozzányúlni. A dal nem akar sláger lenni, és nem szeretné imitálni a Margaret Island néha túlontúl is optimista világát. Ehelyett behúz egy olyan vákuumba, ahol – ahogy a szöveg is mondja – „az idő is lassabban jár”.
Hangtalan, hófödte táj.
Ide érkezem.
Az idő is lassabban jár.
Nem értem, minek?
A klip vizuális világa azonnal beszippant, de már más szemmel nézzük: a végtelen, hófehér táj és a monumentális szőrmekabát nemcsak esztétikai választás, hanem a művészi izoláció szimbóluma is.
Egy korszak lezárása
Amikor Lábas Viki a fagyott tó partján álló zongorához ül, az már nem egy csapat tagját mutatja, hanem egy szuverén alkotót, aki végre nem osztozik a reflektorfényen. Ez a kép – a jégbe zárt tó és az érzelmektől túlfűtött előadó – a klip legerősebb metaforája:
a zene az egyetlen, amely képes feltörni a belső fagyot, amit egy szakítás vagy egy korszak lezárása hagy maga után.
A vizualitás egyik legizgalmasabb pontja az az absztrakt mozgásművészet, ami a dal második felében kap hangsúlyt. Itt már nem egy énekesnőt látunk, hanem egy testet, ami megfeszül a térben. A szöveg „lebegésről” és „világok közti létről” beszél – ez pedig pontos látlelet arról az állapotról, amikor egy sikeres zenekar után valaki keresi a saját hangját.
A levegő lassan összezár körém,
simul a félhomály, elengedem.
Mint egy mély belégzés,
kinyílik a világ.
Itt vagyok, megérkeztem.
Nincs semmi giccs, nincs túltolt CGI, csak az elemi erő és a mozdulat.
Lábas Viki a langolo.hu-nak elmondta, hogy Hangtalan története a születés előtti állapotot, érzéseket állítja középpontjába.
Ez a projekt rengeteg sebet felszakít bennem, hiszen próbálok minél őszintébben fogalmazni a dalokban. Számomra ez egyfajta újrakezdés: egy fehér vászon, amit azzal töltök meg, amivel csak szeretnék; ez pedig egyszerre rémisztő és felszabadító érzés. Ez a darab a jelenben játszódik és a jelenre reagál dokumentarista stílusban – őszinte és nyers, mint amilyen én is vagyok
– fogalmazott az énekesnő.
Ez a dal nem azoknak szól, akik a régi slágereket követelik a Budapest Parkban, hanem azoknak, akik értik: néha el kell engedni a biztosat, hogy valami igazán őszintét találjunk. A Hangtalan egy bátor, érett és fájdalmasan szép alkotás. A csend néha tényleg hangosabb minden korábbi zenekari zajnál.
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!