Itt az első film a Netflixen, amit biztosan az AI csinált? Nehéz leráznia magáról az embernek ezt a feltételezést, ha megnézi az online videótár augusztus 7-én közzétett újdonságát, Az utolsó házat, amely kizárólag, de azt mondanám, hogy legalább 90 százalékban hozott alapanyagból dolgozik. A rendező, a legutóbbi Halálos iramban-filmért is felelős Louis Leterrier és a forgatókönyvet jegyző, Ricky Gervais kollaboránsaként és az élőszereplős Dóra a felfedező írójaként ismert Matthew Robinson nyúltak mindenhonnan, ahonnan csak nem szégyelltek.
Az utolsó ház tartalmaz egy csipetnyi Madarak a dobozbant, némi Hang nélkült, megspékelve egy kis, covid-időszakot idézően minimalista családi drámával.
A legnagyobb vicc az egészben, hogy az alapötlet nem is lenne annyira rossz, Az utolsó ház története Jason (Wagner Moura) és családja körül forog, akik egy esős napon arra eszmélnek, hogy hiába próbálják kinyitni az ajtót, lehetetlenség. Az ablak betörése úgyszintén megmagyarázhatatlan akadályba ütközik, hőseink pedig kisvártatva azon kapják magukat, hogy saját otthonuk fogságába estek. Ahogy elkezdenek az Igazából szerelemből vett módszerrel a szomszédsággal kommunikálni, a kartonpapírokra írt üzenetekből kirajzolódik: mindenki benn ragadt a négy fal között. Ráadásul se internet, se telefonvonal, egy idő után még az áram is elmegy.
Ezzel a kiindulóponttal amúgy sokat lehetne kezdeni, és az első háromnegyed órája a filmnek bele is lép azokba a kellemetlenül mély pocsolyákba, amelyeknek a feltérképezését egy ilyen világvége filmtől elvárnánk. Az étel kérdése, a kutyájuk hirtelen megbetegedése, a többi ember látványos szenvedése, a saját kínjuk mind erőteljesen húzzák főszereplőink vállait, nagy szerencse, hogy a Greta Lee által játszott Ann akkora anyatigris, hogy képes mindenkiben tartani a lelket. Addig a pontig, amíg a film át nem megy standard Netflix-flickbe, mindenféle addigi gondolkozási szándékot kidobnak az alkotók az ablakon és a második fele már csak azt célozza, hogy valahogy érjen véget a sztori, hagyjuk már, kit érdekel ez, a csekket már úgyis beváltották.
Spoiler, de nekem maximálisan elegem van már az űrből jött idegen lények taglalásából, túlhasználta már ezt a film és sorozatipar, a létező összes fajta inváziót megkaptuk már, attól kezdve, hogy elkezdenek bombázni minket az UFO-k, odáig, hogy kifinomultan beépülnek az emberi társadalomba, és köztünk rejtőzködve bomlasztanak. Az utolsó ház ehelyett arra szavaz, hogy a fenyegetés, a szörnyetegek mindig is itt voltak velünk a Földön, ez az ő otthonuk is, csak megbolygattuk őket a tenger mélyén, és feljöttek leszámolni velünk.
Az utolsó házat ennek megfelelően el lehetett volna kanyarintani lovecraft-i, Cthulhu-horrorba, esetleg reflektálni a mai környezetszennyezésre, a klímaváltozásra, hogy mi, emberek idézzük elő tényleg azt a katasztrofális helyzetet, hogy a Duna éppen kiszáradóban, és energiaválság van, nem az elviccelendő fajtából. Tanmese helyett azonban a megúszásra, biztonsági játékra szavazott Leterrier és készítőgárdája, bár ha cinikus akarok lenni, tényleg mi a fenét vár az ember olyantól, aki „vrumm, vrumm, haha, gyors kocsik”-filmek rendezésére adja a fejét. Az elmúlt jó pár évben a Halálos iramban is a sutba vágta a realizmust, és ugyanez
az alpáriság Az utolsó házon is tetten érhető, sajna.
Nyilván a színészeket baromira sajnálom, a Narcosban Pablo Escobarként kitörölhetetlenül nagyot alakító Wagner Moura és az Előző életekben lenyűgöző Greta Lee vitték, ahogy csak tudták a hátukon ezt a borzalmat. A film első fele nekik köszönhetően értékelhető és értelmezhető, hiába nincs semmi kémia az apa és az anya közt, mégis drukkolunk a családért, életszagúak külön-külön a színészi játékok, hogy aztán az egész menjen a levesbe, egy gagyi „monster of the week”-fináléval.
A külcsínt illetően Az utolsó ház készítői legalább izzadtak, még ha a film egyéb aspektusaiba nem is voltak hajlandóak komolyabb energiát beleölni, a házat stúdióban építették meg, az egyre pusztuló belső teret is praktikus effektekkel amortizálták tovább, a klausztrofób élményt így többé kevésbé át is adták, még úgy is, hogy a ház ajtaján bekopogó szörnyetegek homlokára lett írva, hogy AI. Tényleg nagyon sajnálom, hogy a filmipar már itt tart, a Netflixet különösképpen lehet szidni emiatt, mert ők már lassan tagadni sem próbálják, hogy öntik a nyakunkba a ChatGPT-filmeket.
4/10
Az utolsó ház a Netflixen nézhető szinkronnal és magyar felirattal.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!