Az elmúlt időszakban Ukrajna szorult helyzetbe hozta Oroszországot a mélységi csapásokkal, amelyekkel elsősorban az orosz logisztikai és energetikai szektort támadták. Ezekkel a támadásokkal üzemanyaghiányt okoztak, valamint számos Wildberries-raktárat lőttek. Moszkva azonban kihasznált egy rést az ukrán pajzson, ugyanis Kijev nem rendelkezik megfelelő mennyiségű rakétaelhárító rendszerrel.
Ha augusztus első hetét tekintjük, megállapíthatjuk, hogy több tucat ballisztikus rakétával támadta az orosz hadsereg Ukrajnát, és a védelem egyetlen rakétát sem tudott megsemmisíteni. Júliusban pedig egyenesen rekordot döntött az orosz haderő, legalább 126 ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Ebből adódóan az ukrán haderő ezeket tekinti a legfenyegetőbb veszélynek, nem véletlenül tárgyalt Volodimir Zelenszkij Ankarában, a NATO-csúcson Donald Trumppal a Patriot légvédelmi rakéták licencének átvételéről.
A ballisztikus rakéták használata viszont nem jelent újdonságot a 21. században, hiszen már a második világháborúban a németek a V−2-t alkalmazták, majd ennek a továbbfejlesztett változata, a Scud végzett hatalmas pusztítást az 1980-as években az iráni−iraki háborúban. Ugyanakkor az ellenük való védekezés folyamatosan fejlődött a hidegháború óta. A Patriot PAC−3 típusú elhárítórakétája egyenesen a célpontba csapódik, precíziós fegyverként nem robbanófejjel látták el, hanem tisztán mozgási energiával semmisíti meg célpontját.
Az ukrán elnök nem véletlenül sürgette, hogy Kijev minél több elhárítórakétát kapjon szövetségeseitől. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a ballisztikus rakéták elleni elhárítórendszerek leszállításának késleltetése szörnyű pusztításhoz vezet Ukrajnában. Kiemelte, hogy az orosz ballisztikus rakéták gyártására még mindig nem vetettek ki szankciókat.
Három eszköz, amely a legnagyobb pusztítást okozta Ukrajnában
Az ukrán városokat azonban nemcsak a már emlegetett fegyverek, hanem a robotrepülőgépek és a drónok is veszélyeztetik, amelyeket orosz területről vagy Ukrajna megszállt részéről indítanak. A frontvonalhoz közelebb az oroszok kisebb csapásmérő drónokat alkalmaznak a civil lakosság megfélemlítésére, valamint benzinkutak kilövésére.
Ugyanakkor Ukrajna számos fejlesztést hajtott végre a háború kezdete óta az orosz drónok megsemmisítésére. Bár Oroszország óriási mennyiségben gyártja az iráni Sahíd drónok továbbfejlesztett változatát, a Gerany−2-t, ezekkel szemben Kijev komplett védelmi rendszert állított fel. Ezt a tudást pedig még az amerikai hadsereg is hasznosította az Iráni elleni konfliktusban.
Ezzel szemben a robotrepülőgépek jóval nagyobb robbanófejet szállítanak, sugárhajtóművükkel pedig a földfelszín közelében haladnak, hogy elkerüljék a radarokat. A Missile Defense Advocacy Alliance szerint a Kalibr típusú orosz robotrepülőgép mindössze 20 méteres magasságban repül a víz, és 50 méterrel a föld felett.
A ballisztikus rakéták pedig még nagyobb sebességgel és eltérő pályán mozognak, hiszen ezeket a hajtómű olyannyira felgyorsítja, hogy magas ívet írnak le, mielőtt lecsapnak célpontjukra. Különböző hatótávolságban vethetők be, emiatt más-más sebességet érnek el. Az Iszkander rakéta akár a hangsebesség 6-7-szeresét is megközelítheti, valamint 700 kilogramm robbanóanyag szállítására is képes. Egy nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakéta az Egyesült Államokból egy sarkkör feletti pályán kevesebb mint 30 perc alatt ér el egy oroszországi célpontot.
Az oroszok emellett néhány alkalommal már bevetették az Oresnyik rakétát, amely egy közepes hatótávolságú hiperszonikus fegyver Ukrajna ellen, de elsősorban továbbra is az Iszkander rakétákat alkalmazzák. Ukrán tisztviselők viszont úgy vélik, hogy az oroszok ezen kívül még S−400 típusú légvédelmi rakétákat is átalakítottak ballisztikus rakétákká.
Észak-Korea kisegíti Oroszországot, Zelenszkij Donald Trumpot sürgeti
Az elhárítórakéták szűkös mennyisége és az ukrán városok elleni egyre súlyosabb légicsapások miatt Kijev nyomást gyakorolt Washingtonra, hogy közösen gyártsák a Patriot rendszereket. Donald Trump ezért már Ankarában jelezte, hogy hajlandó engedélyezni a rakéták ukrajnai gyártását, de azóta kijelentette, hogy „beszélünk róla, de nehéz odaadni egy ilyen technológiát.”
Eközben ukrán tisztviselők szerint Oroszország észak-koreai ballisztikus rakétákkal egészíti ki arzenálját, ami tovább növeli a fenyegetést. Vlagyiszlav Vlaszjuk, az ukrán elnök szankciókért felelős megbízottja elmondta, hogy Kijev azonosított egy észak-koreai KN−23 rakétát, amelyet Dnyipropetrovszk környékén vetett be az orosz hadsereg.
A megbízott megjegyezte, hogy az észak-koreai rakéta szinten teljesen azonos az orosz Iszkanderrel, olyannyira, hogy még az alkatrészeik is azonosak. Ez egy példa arra, hogy Oroszország mennyire függ Észak-Korea katonai segítségétől.
Ukrajna rakétavédelemben jelentkező hiányossága tovább nőhet az iráni háború miatt, ugyanis az amerikai készletek megcsappanása, különösen a THAAD rakéták rohamos csökkenése érzékenyen érinti Kijevet is. A Patriot elhárítórendszerek mennyisége a felére csökkent a közel-keleti konfliktus miatt, bár ezzel kapcsolatban Donald Trump megjegyezte, hogy börtönbüntetésre ítélné azokat, akik az amerikai haderő készleteiről szivárogtattak ki információkat.
Dara Massicot katonai elemző szerint a ballisztikus rakéták elleni védelem kérdése továbbra is probléma Ukrajnában, mint ahogy a Patriot rendszerekkel kapcsolatosak is ismertek. Ukrajna tudja, mit kell tennie, és véleményem szerint elérkezett az idő, hogy fontolóra vegyék a B és C tervet arra vonatkozóan, hogyan lehet védekezni az orosz légi csapások ellen. Ugyan Kijev mérlegeli a B és C tervet, közben ketyeg az óra az ukrán városok számára, mit tudnak tenni az orosz támadásokkal szemben.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Donald Trump 2025. december 28-án. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!