2026. augusztus 12-én teljes napfogyatkozás vonul végig Grönland, Izland és Észak-Spanyolország felett, és a teljesség pillanatában a nappal rövid időre alkonyi félhomállyá szelídül. Mivel Grönland és Izland a sarki fény övezetében fekszik, elméletben a két látványos jelenség együtt is megjelenhet az égen, ám a Space szerint ez a gyakorlatban nagyon valószínűtlen.
Tom Kerss csillagász, a Hurtigruten utazási társaság sarkifény-szakértője szerint a teljesség alatti égbolt fényessége nagyjából megfelel a szürkületnek, ami alatt „ritkán, de nem lehetetlen” sarki fényt látni. Azt is hozzátette, hogy a Nap koronájának fénye a fogyatkozás közelében feltehetően elnyomná a sarki fényt,
de az égbolt más, távolabbi részein azért felbukkanhatnak sarkifény-alakzatok.
A valódi akadály azonban az időzítés és a napszak. Grönland és Izland felett délután lesz a teljesség, vagyis a megfigyelők a Föld nappali oldalán tartózkodnak majd. A nappali oldali sarki fényt csak nagyon erős napszél és rendkívül intenzív geomágneses aktivitás hozza létre: ehhez Kerss szerint gyakorlatilag egy G4-es vagy G5-ös (a legerősebb kategóriájú) geomágneses viharra lenne szükség, pontosan a fogyatkozás idejére időzítve.
Pal Brekke norvég napfizikus saját tapasztalatból is megerősítette, mennyire nehéz ez: a 2015-ös Spitzbergák-fogyatkozáson próbálta megfigyelni a sarki fényt, de az égbolt – részben a hóborította táj fényvisszaverődése miatt – sosem sötétedett el eléggé, még csillagokat sem lehetett látni.
Szerinte Spanyolország fölött az esély gyakorlatilag nulla, mivel ehhez rendkívül magas, Kp=9-es geomágneses index kellene (a Kp-index egy 0-tól 9-ig terjedő skála, amellyel a Föld mágneses terének zavartságát, vagyis a geomágneses aktivitás erősségét mérik. Minél magasabb az érték, annál erősebb a geomágneses vihar, és annál délebbre, alacsonyabb szélességekre húzódik le a sarki fény látványának határa – a szerk.)
Van azonban egy forgatókönyv, amely mindent megváltoztatna: ha a Nap a fogyatkozást megelőző napokban erős koronakidobódásokat (CME) bocsát ki, azok komoly geomágneses vihart okozhatnak. Mivel ugyanezen a napon tetőzik a Perseidák meteorraj is,
elméletileg akár három égi jelenség – napfogyatkozás, sarki fény és hullócsillagok – is összeérhetne.
Az esély csekély, de nem nulla.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!