Külkeresnek szánták, de gyorsan kiderült, az ő útja nem valami konvencionális kispolgári élethez vezet. Szülei színművészek voltak (édesapja Zana József, édesanyja Kassai Ilona, ha valaki nem tudná), mégis tudatosan lázadt, csavargott, kereste az utcakölykök társaságát. Nem ismer semmilyen megalkuvást, talán így sikerült több műfajban is elsőként sikereket elérnie hazánkban, és ezért vált itthon ma is legendás zenekarok meghatározó alakjává. Megosztó, ahogy általában a kiemelkedő egyéniségek, akit lehet utálni, lehet szeretni, de egyet biztosan nem lehet: tudomást sem venni róla. Ganxsta Döglégy Zolee hatvanadik születésnapját ünnepli egy hatalmas fesztiválon a Budapest Parkban 2026. augusztus 15-én.

Vagány, szókimondó, öntörvényű – épp olyan, amilyennek egy lázadó rocksztárt elképzel az ember. Ganxsta Zolee nem öregszik, egy percet sem. Vagy csak mi is érünk vele? Ki tudja. Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy az ország Döglegye, a dirty rock ’n’ roll és a gengszter hiphop hazai fenegyereke idén lett 60 éves, miközben ugyanolyan gyermeki lelkesedéssel, lendülettel és szenvedéllyel áll a színpadon, dobol, izzítja a közönséget, mint a kezdet kezdetén, amikor punk- és rockzenekarokban igyekezte megvalósítani zenészi ambícióit, és végtelen örömmel tekintett egy lemezborítóra, amelyen a neve szerepelt. Ahogy visszaemlékezett erre:

„Hosszantartó, kemény munkával züllesztettem magam a csibészek szintjére.”

Már egészen kiskorában megfertőzte a rockzene, az Egyesült Államokban élő unokatestvérétől úgy hétévesen kapta ajándékba a Kiss, a Led Zeppelin, Elton John és más, akkoriban nálunk még alig ismert zenekarok bakelitlemezeit. Akkor egy csapásra elhatározta, ő rocksztár lesz. A gitár és a basszusgitár felé tett kisebb kitérők és próbálkozások után végül a dob lett a hangszere, édesanyja „jóvoltából”. Amikor a színházban, ahol a csodálatos Kassai Ilona dolgozott, a színházi rockzenekarból kilépett a dobos, megkérdezték tőle, jól hallották-e, hogy a kisfia dobol, mire a színésznő gondolkodás nélkül rávágta, hogy igen. Holott a kisfia akkor életében még csak nem is látott dobot közelről, ám ezzel a kis füllentéssel rákényszerítette gyermekét, hogy egy hét alatt megtanuljon dobolni. Ezzel pedig minden eldőlt.

Zolee tehetségesnek bizonyult, így némi gyakorlás és a zeneiskola dob tanszakának elvégzése után jöhettek a komolyabb zenekarok: a Dance, majd a Sex Action, ahol pontosan azt a fajta zenét játszották, amilyet ő is akart – mint mondta, amikor Mátyás Attila, Somlyay Miksa és Szendrey Zsolt „Szasza” megkeresték, hogy csatlakozzon, azonnal érezte, hogy eljött az a pillanat, amire mindig is várt. Kis hazánkban korszakalkotó és műfajteremtő lett a banda, a 90-es évek egyik ikonikus zenekara (annak ellenére, hogy a klasszikus felállás aktív évei nem nyúltak túlságokan hosszúra). Innen pedig egyenes út vezetett az országos ismertség, a sikerek, a lemezek, a turnék és az őrületes bulik felé, egészen elképesztő magasságokig törve. Olyannyira, hogy ez idő tájt a Tankcsapda volt az ő előzenekaruk.

Ekkoriban találta meg a hardcore, olyan bandák képében, mint például a Biohazard, a Helmet vagy a BodyCount, illetve már belekóstolt a hiphopba, talán azért is, mert ahogy egy interjúban elárulta, mindig a rosszaknak szurkol, a negatív karakterek a kedvencei. Ebből az érdeklődésből alakult át a Sex Action, stílust és nevet változtattak Actionre, amely így picit metál, picit rap hardcore zenekar lett, de Zolee itt nem állt meg, nagyon izgatta a fantáziáját a hiphop. Mókának szánta, gondolta, kiad egy raplemezt, aztán mehet tovább a rock ’n roll! Nem annyira spoiler: nem így lett. Mivel nem akart egyedül rappelni, keresett maga mellé embereket, akik hozzá hasonlóan az életben nem rappeltek, de rendkívül lelkesek voltak.

Így született meg 1995-ben a Ganxsta Zolee és a Kartel, amely az erős kritikák ellenszelében mégis csak úttörőnek bizonyult dühös, erőszakos szövegeivel, a társadalom peremén élők világának megmutatásával, és nem utolsó sorban az állhatatosságukkal. Hiszen minden cikizés, fújolás, nehézség ellenére kitartottak az elképzelésük mellett, és ma már az elsők közé soroljuk a Kartelt, ha a magyar rap kerül szóba, hiába vallja be a főhős is, hogy az első dalok közül sok voltaképpen nagy elődök számainak tükörfordítása.

Dobosból avanzsált rapperré, rapperből vicces médiafigurává, majd abból a fától nem messze eső alma nyomán színésszé, noha ő nem tartja magát annak. Ennek ellenére kiváló karakterszínész vált belőle, ha kellett egy börtöntöltelék, egy motoros bandatag, drogdíler, kocsmai verekedő, azonnal rá gondoltak, de a szinkronban is letette a névjegyét. A zene és a film izgalmas és máig folytatásért kiáltó szerelemgyereke volt, amikor 2008-ban a Jack Jack projektzenekara. Mester Tamással, a hooliganses Tóth Tibivel és a Supernem frontemberével, Papp Szabival két hétre összeköltöztek, hogy felvegyenek egy albumot és adjanak néhány koncertet, a folyamatról pedig egy baromi hangulatos zenés dokumentumfilm készült Az igazi rocksztár az első próbán meghal címmel.

Kétségtelen, Ganxsta Zolee sok területen „bevethető”, könnyen feltalálja magát mindenféle helyzetben, de ami a legérdekesebb benne, hogy mindig megmarad önmagának. Ebben sem alkuszik. Büszke arra, hogy bár mainstream figura, a zenéje megmaradt undergroundnak, és sosem fordult valamiféle populárisabb irányba, és nem játssza meg magát. Azonban van egy olyan oldala is, amelyet kizárólag a hozzá közel állóknak hajlandó megmutatni, illetve újabban a Takács Vilkóval alkotott duó, a Dos Diavolos side projektjében. Ezekből a szövegekből kiderül, hogy nem feltétlenül és nem mindig olyan ám, mint amilyennek szereti mutatni magát.

A hatalmas szülinapi fesztiválon szinte az összes formációval találkozhatunk, amelyben Zolee megfordult, így a zsenge korszakában alapított Zsolti és a Fosfejűek is tiszteletét teszi, de hallhatók lesznek dalok az Action, a Sex Action, a KGB és a Dos Diavolos repertoárjából is – természetesen a Kartel örökbecsűi mellett. Még legalább ilyen színes újabb hatvan évet kívánunk az ünnepeltnek, a közönségnek pedig egy óriási bulit a Budapest Parkban.

Jegyek és további információk a Budapest Park weboldalán és közösségi felületein! 

Fotó: Bódis Krisztián