Kevés filmes karakter forrt egybe annyira a kaland fogalmával, mint Indiana Jones. Harrison Ford ostorral felszerelkezett régésze több mint negyven éve a popkultúra egyik legismertebb figurája: ő az, aki gondolkodás nélkül bemászik ősi templomokba, náci katonák elől menekül, titokzatos ereklyéket kutat, és rendszerint az utolsó pillanatban ússza meg a biztos halált.
Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!
Sokan azonban nem tudják, hogy Indiana Jones nem teljes egészében George Lucas fantáziájának szüleménye. A rendező és Steven Spielberg több történelmi személyből, régészből és felfedezőből is merített ihletet, amikor megalkották a karaktert. Közülük azonban egy név különösen gyakran felbukkan: Roy Chapman Andrews, akinek az életútja annyira rendkívüli volt, hogy még ma is sokan a „valódi Indiana Jonesként” emlegetik.
forrás: Library of Congress / Wikimedia Commons
Egy fiatal, aki takarítóként kezdte a múzeumban
Roy Chapman Andrews 1884-ben született Wisconsin államban. Már gyerekként megszállottan érdeklődött a természet iránt, de a családja nem volt olyan helyzetben, hogy különleges tanulmányokat finanszírozzon neki.
Amikor New Yorkba költözött, a világ egyik legismertebb tudományos intézményében, az American Museum of Natural Historyban (az Amerikai Természetrajzi Múzeumban) szeretett volna dolgozni. Az első állás azonban, amit kapott, korántsem volt tudományos: takarítóként és preparátorként alkalmazták. Andrews mégsem adta fel. Minden szabadidejében tanult, kutatott, és fokozatosan egyre komolyabb feladatokat bíztak rá.
Néhány évvel később már expedíciókat vezetett Ázsiába.
A Góbi sivatagban írt történelmet
Az 1920-as években a Mongóliába és a Góbi sivatagba szervezett kutatóutak a világ legveszélyesebb expedíciói közé tartoztak. Az utak hónapokig tartottak, a kutatók gyakran teljesen elszigetelődtek a külvilágtól, miközben szélsőséges hőmérséklettel, homokviharokkal, vízhiánnyal és fegyveres banditákkal is meg kellett küzdeniük.
Andrews csapata terepjárókkal, tevékkel és lovakkal járta a sivatagot. Fegyvert hordtak maguknál, mert nem egyszer valódi életveszélybe kerültek. Egy alkalommal fegyveres rablók próbálták kifosztani az expedíciót, máskor homokvihar sodorta el a felszerelésük egy részét. Mindez azonban eltörpült amellett, amit végül találtak.
1923-ban Andrews expedíciója fedezte fel a világ első tudományosan azonosított dinoszaurusztojásait, ami alapjaiban változtatta meg a paleontológia addigi ismereteit. A felfedezés világszenzáció lett, Andrews pedig korának egyik legismertebb tudósává vált.
Innen jöhetett Indiana Jones kalapja is
Bár George Lucas soha nem jelentette ki, hogy Indiana Jonest kizárólag Roy Chapman Andrewsról mintázta volna, a hasonlóságok feltűnőek.
Andrews rendszeresen széles karimájú kalapot viselt, bőrdzsekit hordott, távoli civilizációkat kutatott, veszélyes helyeken dolgozott, és a sajtó már életében romantikus kalandorként ábrázolta. Több történész szerint ezek a külső és életmódbeli jegyek egyaránt hatással lehettek a karakter vizuális kialakítására.
Lucas később azt nyilatkozta, hogy Indiana Jones több valós személyből állt össze. Roy Chapman Andrews mellett például Hiram Bingham – Machu Picchu újrafelfedezője –, Sir Leonard Woolley brit régész és más 20. századi felfedezők történeteiből is merítettek.
Éppen ezért pontosabb úgy fogalmazni, hogy Andrews Indiana Jones egyik legfontosabb inspirációja, nem pedig az egyetlen mintája.
A valóság és Hollywood között azért volt különbség
A filmekkel ellentétben Roy Chapman Andrews nem ősi csapdákkal teli templomokban kutatott elveszett ereklyék után. Ő tudós volt, akinek elsődleges célja a természet és az őslények megismerése volt.
A veszély azonban nagyon is valós volt. Expedícióit rendszeresen fenyegették fegyveres összecsapások, betegségek, ellátási problémák és a sivatag kiszámíthatatlan körülményei. Andrews később önéletrajzában azt írta, hogy sokszor nem a tudományos munka, hanem egyszerűen a túlélés jelentette a legnagyobb kihívást.
Talán éppen ez az, ami miatt a neve több mint száz évvel később is újra és újra előkerül Indiana Jones kapcsán. Nem azért, mert ugyanazokat a kalandokat élte át, mint Harrison Ford karaktere, hanem mert ő testesítette meg azt a korszakot, amikor a világ még tele volt feltérképezetlen helyekkel, és a felfedezők valóban ismeretlen vidékekre indultak.
Ha Indiana Jones a kaland romantikus hollywoodi változata, akkor Roy Chapman Andrews volt ennek a valóságos megfelelője: egy tudós, aki a tudományért utazott a világ végére, és közben akaratlanul is legendává vált.