Hosszú sorok alakultak ki hétfőn a montenegrói benzinkutaknál, miután a Montenegrói Olajvállalatok Szövetsége (UNKCG) figyelmeztetett:
komoly kockázata van az üzemanyag-ellátás megszakadásának az országban.
A szakmai szervezet közlése szerint a közel-keleti válság kezdete óta a nyersolaj, különösen az euródízel beszerzési ára mintegy 30 százalékkal magasabb annál az árnál, amennyiért Montenegróban értékesítik az üzemanyagot.
Az UNKCG szerint a problémát az a hatályos kormányrendelet okozza, amely kéthetente határozza meg a maximális kiskereskedelmi üzemanyagárakat az országban, és nem követi kellő gyorsasággal a nemzetközi piaci változásokat.
A szövetség közleménye szerint ilyen körülmények között a beszerzési és az eladási ár közötti különbség gyorsan nő, ami elkerülhetetlenül komoly pénzügyi veszteségeket okoz a vállalatoknak és zavarokat idézhet elő az ellátási láncokban.
A montenegrói energiaügyi és bányászati minisztérium ugyanakkor tagadta az üzemanyaghiányról szóló híreket.
A tárca közlése szerint az ország benzinkútjainak többsége továbbra is zavartalanul működik, és a rendelkezésre álló üzemanyagkészletek elegendőek a piac folyamatos ellátásához.
Szerbia megtiltotta az üzemanyagexportot
Az MTI szerint a szerb kormány hétfői rendkívüli ülésén ideiglenesen megtiltotta a kőolaj- és üzemanyagexportot. A kabinet tájékoztatása szerint a dízel, a benzin és nyersolaj kivitelét március 19-ig tiltotta meg, akkor újra értékelik a piaci helyzetet.
A tilalom célja a belföldi piac védelme, hogy ne alakuljon ki hiány, és ne emelkedjenek az árak. Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter közölte, a lépésre az Iránban zajló háború és az emiatt a globális piacon kialakult zavarok miatt volt szükség.
Szerbia 2025-ben az általa felhasznált kőolaj mintegy 80 százalékát importálta. A kőolajat a pancsovai finomítóban dolgozzák fel. A nyugat-balkáni ország elsősorban kőolajszármazékokat exportál a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Észak-Macedóniába.
A horvátok korlátoznak
A horvát kormány hétfői rendkívüli ülésén döntött az üzemanyagok árának korlátozásáról a közel-keleti helyzet és az iráni háború következtében emelkedő olajárak miatt – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök hétfőn. A kormányfő elmondta, hogy a közel-keleti háborús helyzet miatt lezárták a Hormuzi-szorost, ami jelentős emelkedést okozott a kőolaj világpiaci árában.
A nyersolaj ára jelenleg hordónként 105-107 dollár között alakul, tíz nap alatt mintegy 50 százalékot emelkedve.
Hozzátette, a kabinet ezért módosítja a kőolajtermékek legmagasabb kiskereskedelmi árát meghatározó rendeletet, valamint az energiahordozók és a villamos energia jövedéki adójáról szóló szabályozást, hogy mérsékelje az áremelkedés hatását a lakosságra.
Plenkovic közlése szerint kormányzati beavatkozás nélkül az eurodízel literenkénti ára 1,72 euróra (mintegy 650 forint) emelkedne, a rendelet azonban 1,55 euróban (mintegy 585 forint) maximálja az árat.
A benzin ára a piaci 1,55 euró (mintegy 585 forint) helyett literenként 1,50 euró (mintegy 566 forint) lesz.
A horvát kormány a két rendelet módosításával ismét felső határt szab az üzemanyagok árának a benzinkutakon. A horvát állami szénhidrogén-ügynökség számításai szerint kormányzati beavatkozás nélkül a dízel literenként 24 eurócenttel, a benzin kilenc eurócenttel drágulna. Ez egy átlagos, 50 literes dízeltank esetében mintegy 12 eurós (hozzávetőleg 4500 forint) többletköltséget jelentene, míg a benzin esetében mintegy 4,5 euróval (körülbelül 1700 forint) nőne a tankolás ára.
Eldurvult olajár, vérengzés a magyar tőzsdén
Meredek emelkedéssel kezdte a hetet a kőolaj ára a világpiacon: a jegyzések több mint három éve nem látott szintekig ugrottak, miközben a közel-keleti konfliktus eszkalációja miatt a befektetők az ellátási zavaroktól tartanak. A drágulás a pénzpiacokon is azonnali reakciót váltott ki: erősödött a dollár, miközben több feltörekvő deviza – köztük a forint – nyomás alá került.
A hétfői kereskedésben a globális olajpiac kulcsfontosságú benchmarkja, a brent olaj hordónkénti ára rövid idő alatt 100 dollár fölé emelkedett. A nyersolaj ára így több mint 25 százalékkal nőtt, leginkább azért, mert az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iráni célpontok bombázását. Közben az iráni rezsim lezárta a Hormuzi-szorost és elfojtotta a nyugati olajellátást. Különösen aggasztó, hogy a konfliktus Irán és az Egyesült Államok, illetve Izrael között a katonai összecsapások kiszélesedésének irányába mozdult el, és ez nagyon megijesztette az energiapiactól függő befektetőket.
Mint megírtuk, erős eséssel indult a hét a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX-index a kereskedés első szakaszában már mintegy 3 százalékos mínuszban állt, miközben a vezető részvények többsége is gyengült. Az OTP árfolyama több mint 5 százalékkal esett, a Richter 1,3 százalékkal, a Magyar Telekom 1,2 százalékkal került lejjebb, míg a Mol árfolyama a pénteki záróérték közelében mozgott.
A vezető részvények közül az OTP gyengül a legnagyobb mértékben a nyitásban, árfolyama mintegy 4 százalékkal esett, miközben a Mol kismértékű emelkedést mutat. Az olajárrobbanásról, a zuhanó tőzsdéről és a négyszázas euróról itt írunk bővebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!