Baka András megválasztása újabb mérföldkő a NER felszámolásában, az új államfő azonban már első beszédében világossá tette, hogy nem akar a Tisza egyszerű „pecsétnyomója” lenni. Az elemző szerint ebből idővel akár konfliktusok is kialakulhatnak közte és a kormánytöbbség között, miközben a Fidesz már most illegitimnek tekinti az új köztársasági elnököt. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Kedden a parlament tiszás kormánypárti többsége köztársasági elnökké választotta Baka Andrást. Az ellenzék sem a jelöltségét, sem a megválasztását nem támogatta. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a parlamenti szavazáson, Baka András eskütételén pedig már a Mi Hazánk sem volt jelen.
Parlamenti beszédében Baka András hangsúlyozta, a jogsértéseket fel kell tárni, a múlttal pedig szembe kell nézni, de az új Magyarországot nem lehet bosszúra építeni, és a politikai változás sem jelentheti azt, hogy most másoknak kell félniük. Hozzátette, akik csalódtak, azoknak nem kell megtagadniuk a meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországán. Kijelentette azt is, hogy a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség. A nemzet egységének kifejezéséről azt mondta, hogy ez számára pártpolitikai semlegességet, de nem értéksemlegességet jelent, és a politikai különbözőségek ellenére minden magyar állampolgár egyenlő méltósággal és jogokkal tartozik ugyanahhoz a nemzethez.
Újabb mérföldkő a NER felszámolásában
„A tiszás rendszerváltás újabb fontos állomásához érkezett kedden, amikor Sulyok Tamás eltávolítását követően az Országgyűlés Baka Andrást választotta Magyarország új köztársasági elnökévé” – fogalmazott Nagy Attila Tibor az Indexnek. Hozzátette, ezzel folytatódik a NER politikai és intézményi örökségének felszámolása.
„Mindenképpen sikerként könyvelheti el az új tiszás hatalom, hogy a frakció teljes egységet mutatott az államfő megválasztásakor. A száznegyvenegy tagú képviselőcsoportból – az államfői tisztséget ideiglenesen betöltő Forsthoffer Ágnest leszámítva – mind a száznegyven képviselő Baka Andrásra szavazott. Mivel titkos voksolásról volt szó, elvileg lehetőség nyílt volna arra, hogy egyes képviselők eltérjenek a frakció álláspontjától, erre azonban nem került sor. Ez azt mutatja, hogy Baka András megválasztását a Tisza-frakción belül sikeresen készítették elő” – értékelte a keddi államfőválasztást az elemző.
Baka András immár a Tisza által formált, jelenleg még kialakulóban lévő politikai rendszer egyik legfontosabb közjogi méltósága. Nagy Attila Tibor úgy látja, ennek szimbolikus jelentőséget adott, hogy a megválasztását követő parlamenti beszéde alatt a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői tiltakozásul nem voltak jelen.
Folytatódik a magyar politikában a tendencia, hogy a köztársasági elnököt a mindenkori kormánytöbbség választja meg, az államfő pedig nem tudja – vagy nem feltétlenül törekszik arra, hogy – megszerezze az ellenzéki pártok támogatását.
Nagy Attila Tibor emlékeztetett arra, hogy az Orbán-rendszer idején a kormányoldal meg sem próbált az ellenzéki pártok számára is elfogadható jelöltet találni, és a jelenlegi miniszterelnök sem kereste most az ellenzék támogatását a köztársasági elnök megválasztásakor.
Az elemző arra is rámutatott, hogy Baka András az Orbán-rendszer tizenhat éve alatt egyáltalán nem titkolta, szemben áll a Fidesz-többség által kialakított közjogi rendszerrel és annak hatalomgyakorlási módszereivel. Az április 12-i országgyűlési választást követően azt is egyértelművé tette, hogy örül a politikai változásnak. Éppen ezért Nagy Attila Tibor nem tartja véletlennek, hogy Polgár Judit félresikerült jelölését követően Magyar Péter, majd a Tisza-frakció választása Baka Andrásra esett.
Kiemelte, korábbi nyilatkozatai alapján az új államfő közjogi elképzelései és az Orbán-rendszerről alkotott véleménye több ponton egybeesik a Magyar Péter által vezetett kormánytöbbség eddigi irányvonalával. A Tisza ugyanis az Orbán-rendszer hatalomgyakorlási módszereinek felszámolására és a jogállamiság helyreállítására hivatkozva távolította el Sulyok Tamást az államfői tisztségből.
A megválasztott köztársasági elnök keddi parlamenti beszédében ismét világossá tette, hogy élesen szemben áll az áprilisban leváltott Orbán-rendszerrel. Az új államfő a korábbi ellenzéki kritikákhoz hasonlóan az oktatás és az egészségügy súlyos helyzetéről beszélt, valamint bírálta a közpénzek felhasználását és az előző tizenhat év hatalomgyakorlási módszereit
– mutatott rá az elemző.
Nem akar pecsétnyomó köztársasági elnök lenni
Nagy Attila Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy Baka András nemcsak élesen szemben áll a leváltott Orbán-rendszerrel, hanem parlamenti beszédében olyan elvek mellett is kiállt, amelyeket a Tisza-kormány, a hozzájuk közel álló véleményformálók és több balliberális alkotmányjogász is meghatározónak tart. Ezek közé sorolta a fékek és ellensúlyok érvényesülését a magyar közjogi rendszerben, valamint a mindenkori kormány hatalmának korlátozását.
Baka András parlamenti beszéde az elemző értékelése alapján arra is utal, hogy nem kívánja követni a NER köztársasági elnökeinek gyakorlatát, akiket kritikusaik az Orbán-rendszer meghosszabbított karjainak tekintettek.
Baka András tehát nem kíván egyszerű pecsétnyomó köztársasági elnök lenni. Beszédében hangsúlyozta is, hogy a törvények aláírását nem tekinti puszta formalitásnak. Államfői felfogásába így akár az is beleférhet, hogy indokolt esetben ne írja alá az Országgyűlés által elfogadott törvényt, hanem megfontolásra visszaküldje a törvényhozásnak, vagy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól
– vélekedett az elemző.
Nagy Attila Tibor arról is beszélt az Indexnek, hogy Baka András parlamenti beszéde több ponton is eltérő államfői felfogást tükrözött, mint elődjéé.
„Sulyok Tamás a megválasztását követő parlamenti beszédében a jog fontosságát és az Alaptörvény rendelkezéseinek betartását emelte ki, valamint kitért a Fidesz számára fontos szuverenitás kérdésére is. Ezzel világossá tette, hogy politikailag Orbán Viktor miniszterelnök irányvonalát kívánja követni. Baka András ezzel szemben tágabb horizontot jelölt ki. Bár a Tisza-többség által azóta több ponton módosított Alaptörvény tiszteletben tartását ő is fontosnak nevezte, keddi beszédében hangsúlyosan szólt azokról is, akik nem örültek a kormányváltásnak. Befogadó államfői szerepfelfogást vázolt fel, amikor arról beszélt, hogy a többségi és a kisebbségi véleményeket egyaránt tiszteletben kell tartani, a nemzet egysége pedig nem jelentheti az eltérő álláspontok elnyomását” – fejtette ki az elemző.
Nehéz helyzetből kezdi államfői pályáját
Nagy Attila Tibor a keddi beszéd fontos elemének tartja azt is, hogy miközben Baka András szükségesnek nevezte a jogsértések feltárását és a múlttal való szembenézést, a bosszúállástól is óvott. Szerinte a beszédben az ellenzéki szavazók is találhattak olyan üzeneteket, amelyek számukra is elfogadhatók lehetnek.
Ez beleillik abba az 1989. október 23. óta fennálló alkotmányos követelménybe, hogy a köztársasági elnöknek ki kell fejeznie a nemzet egységét. Ennek megtestesítése azonban nehéz feladat lesz az új államfő számára, mert a Fidesz a megválasztását követően megismételte korábbi álláspontját, amely szerint Sulyok Tamás eltávolítása után illegitimnek tekinti az új köztársasági elnököt. Ezzel saját szavazói felé is azt az üzenetet közvetíti, hogy függetlenül attól, mit mond vagy tesz Baka András a jövőben, ő a Tisza politikai rendszerének embere marad
– mutatott rá az elemző.
Amennyiben Baka András következetesen képviseli a keddi beszédében megfogalmazott elveket, Nagy Attila Tibor idővel nézeteltéréseket, akár komolyabb konfliktusokat is elképzelhetőnek tart közte és a tiszás kormány között.
Az elemző azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy egy esetleges konfliktus kiéleződése esetén a tiszás kormánytöbbségnek alkotmányos eszköze is lehet az államfő idő előtti eltávolítására. Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával elvileg megfoszthatnák Baka Andrást a köztársasági elnöki tisztségtől, amire Sulyok Tamás eltávolítása már precedenst teremtett. Nagy Attila Tibor ugyanakkor kevéssé tartja valószínűnek, hogy egy esetleges nézeteltérés idáig fajuljon. Ennek esélyét az is csökkenti, hogy a Tisza-kormánytöbbség eleve átmeneti szerepet szánt Baka Andrásnak: az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján a most megválasztott köztársasági elnök csak az új alkotmány megalkotásáig maradhat hivatalban.
A Pillanatkép hétfőn megjelent cikkéhez Kovács Jánost, Az elemző szemével Facebook-oldal szerzőjét kérdeztük az új államfő megválasztásával kapcsolatban. Az elemző azt mondta, Baka András jogi felkészültsége alkalmassá teszi arra, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett, szerepfelfogását pedig az is alakíthatja, hogy a leendő új alkotmány alapján utódját akár már közvetlenül választhatják meg. Arra is kitért azonban, hogy Baka András hivatali idejének egyik legfontosabb kérdése az lesz, képes-e megtestesíteni a nemzet egységét, és ennek érdekében hajlandó-e adott esetben az őt megválasztó kormánytöbbséggel is konfliktust vállalni.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!