A The Washington Post értesülései szerint egy iráni fenyegetés miatt Donald Trump amerikai elnök az Air Force One helyett titokban egy másik repülővel hagyta el Törökországot, miközben a Fehér Ház azt állította, hogy Trump a gép fedélzetén tartózkodik.

Az akciót a július 8-i NATO-csúcs után hajtották végre. Trump Ankarában a kamerák előtt fel is szállt a korábbi Air Force One-ra – amelyet nemrég cseréltek le egy Katar által ajándékozott luxusgépre.

majd titokban, egy ételszállító kocsiban áttolták egy másik repülőre.

Ezáltal az Air Force One egyfajta „csali” lett, a fedélzetén a sajtó képviselőivel és a Fehér Ház néhány alkalmazottjával – mondta a lap forrása. Az újságíróknak, akik azt hitték, hogy az elnökkel utaznak, nem szóltak arról, hogy Trump gépet váltott, valamint a fenyegetésről sem. Amint az újságírók felszálltak, a Fehér Ház személyzete utasította őket, hogy húzzák le az ablakok árnyékolóit.

Az amerikai elnök végül egy módosított Boeing 757-re szállt át, amelyet az amerikai kormánytisztviselők szállítására használnak.

A két gép a brit Mildenhall légibázison landolt néhány perc különbséggel, ahol már várakozott a katari ajándék Air Force One. Ekkor azonban Trump már a csaliként használt elnöki gép lépcsőjén sétált le. Az viszont nem ismert, hogy az elnököt hogyan csempészték vissza.

A szakértő szerint komoly lehetett a fenyegetés

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő közösségi oldalán azt írta, ha a nyilvánosságra került történet igaz, Irán nem tett le a bosszúról, és szerinte nem is fog, miután a Trump által elrendelt dróncsapások következtében meghalt Kászem Szulejmáni, a Forradalmi Gárda al-Kudsz erőinek parancsnoka, valamint Ali Hamenei legfelsőbb vezető. Mindkét eset bosszúígéretet váltott ki Teheránból – tette hozzá. Tarjányi kiemelte:

komoly alapja lehetett a fenyegetésnek, ha az amerikaiak ilyen óvintézkedéseket hajtottak végre.

Irán ugyanis – mint írta – más időléptékben gondolkodik, mint a Nyugat: míg utóbbi választási és hírciklusokban, addig Teherán akár éveket is képes várni, és a megtorlás igénye Szulejmáni halála óta eltelt hat év után sem múlt el, Hamenei halálával pedig még súlyosabb tétel került a listára.

Tarjányi szerint Európára nézve is fontos következtetéseket lehet levonni: Iránnal lehet tűzszünetet, megállapodást kötni, folyhatnak tárgyalások, és hónapokig akár teljes csend is beállhat, a számla Teherán szemében ettől még nincs kiegyenlítve. Irán emlékszik és kivár, ezért a „Közel-Keleten soha nem szabad összekeverni a csendet a békével. Mert a csend olykor csak azt jelenti, hogy valaki vár”.

(Borítókép: Donald Trump 2026. július 8-án. Fotó: Saul Loeb / AFP) 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!

Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!