A szélsőséges aszályhelyzet alaposan megosztotta a kormányzat figyelmét, a parlament munkája is szünetelt a hőség miatt, pedig az uniós hatezer milliárd forintos végrehajtási források (RRF) lehívásának augusztus 31-ei határideje vészesen közeledik. Addig pedig számos jogszabályi és egyéb pénzügyi változtatást is eszközölnie kell a kormányzatnak.
Az egyik ilyen az RRF-terv 100-as sorszámú pontja. A C8.R33. kódszámú mérföldkő a közkiadások hatékonyságának javításáról szól a kiadási felülvizsgálatok révén. Ahogy azt a Tisza-kormány vállalta,
hirdetés
X
a reform célja a közkiadások hatékonyságának értékelése és javítása az államháztartás és az államadósság középtávú fenntarthatóságának fokozása és a gazdasági növekedés fellendítése
céljából. Ez a reform egyes kiemelt állami kiadási területekre fordított kiadások nemzetközi bevált gyakorlatok felhasználásával történő felülvizsgálatának bevezetéséből, valamint két kiadási felülvizsgálat elkészítéséből áll.
Ahhoz, hogy ez a mérföldkő is teljesítve legyen, a kiadási felülvizsgálati eljárás megindításáról szóló kormányhatározat(ok) közzé kell tennie a Pénzügyminisztériumnak.
A kormány legalább két kiadási területen gondoskodik két kiadási felülvizsgálat koordinálásáról és elvégzéséről.A kormány nemzetközi szakértőt kér fel, hogy nyújtson szakmai támogatást kiadási felülvizsgálatok elvégzéséhez két jövőbeli kiadási felülvizsgálat elkészítése céljából.
Ennek szándéka már megjelent a Magyar Közlönyben is a napokban.
A részletek egyelőre még nem ismertek, de az ilyen RRF-mérföldkőnél a „nemzetközi szakértő” nagy valószínűséggel nem egyetlen neves tanácsadót, inkább intézményi szakértői támogatást jelenthet. A legfontosabb szempont az lehet logikus módon, hogy a szereplő Brüsszel felé is auditálható, szakmailag elfogadott és közpénzügyi módszertanban jártas legyen. A magyar RRF-tervben szereplő kiadási felülvizsgálatokhoz nemzetközi szakértőként elsősorban az OECD, az IMF, a Világbank vagy az Európai Bizottság technikai támogatási rendszerén keresztül bevont szakértői kör jöhet szóba. Ezek a szereplők nem politikai véleményt adnának, várhatóan azt vizsgálnák, hogy egyes állami kiadási területeken mennyire hatékony a pénzfelhasználás, hol vannak párhuzamosságok, rosszul célzott támogatások, megtakarítási lehetőségek vagy jobb költségvetési ösztönzők.
Kik hozhatják össze a megszorítócsomagot?OECD
A legkézenfekvőbb szereplő. Az OECD külön foglalkozik spending review-kal, vagyis kiadási felülvizsgálatokkal, és azt írja: az OECD-országok többsége a kiadási felülvizsgálatokat az éves költségvetési folyamathoz vagy a középtávú kiadási kerethez kapcsolja. Ez pontosan illik a magyar RRF-vállalás logikájához: nem egyszeri megszorításról, inkább a közkiadások hatékonyságának és fenntarthatóságának vizsgálatáról van szó.IMF – Fiscal Affairs Department
Az IMF költségvetési főosztálya klasszikus szereplő ilyen ügyekben. Az IMF módszertani anyaga szerint a spending review rendszerszintű eszköz annak ellenőrzésére, hogy az állami kiadások összhangban vannak-e a kormányzati prioritásokkal, hatékonyan érik-e el a céljukat, és megfelelően használják-e fel a közpénzt. Ez technokrata, költségvetési fenntarthatósági irány, amely egy RRF-mérföldkőnél jól védhető.Világbank
A Világbank Public Finance Review és korábbi Public Expenditure Review típusú munkái kifejezetten az állami kiadások hatékonyságát, eredményességét, a költségvetési intézmények működését és a fiskális fenntarthatóságot vizsgálják. A Világbank leírása szerint ezek az elemzések jellemzően pénzügyminisztériumi döntéshozóknak készülnek, és alkalmasak kormányzati szintű párbeszéd támogatására is.Az Európai Bizottság Technikai Támogatási Eszköze, vagyis TSI
Ez különösen érdekes lehet, mert uniós pénzhez kapcsolódó reformnál Brüsszel maga is tud technikai támogatást szervezni. A Bizottság szerint a TSI uniós tagállamok reformjainak megtervezéséhez és végrehajtásához ad szakértői támogatást, amelyet nemzetközi szervezetek, közintézmények, magánszektorbeli szereplők vagy a Bizottság saját szakértői is nyújthatnak. A Bizottság külön említi a közpénzügyi menedzsment és kiadáspolitikák reformjának támogatását, valamint az észt példát, ahol a kiadási felülvizsgálatok intézményesítését segítették.Nemzeti költségvetési szakértők más EU-tagállamokból
Szóba jöhetnek olyan országok pénzügyminisztériumi, költségvetési hivatali vagy független fiskális intézményi szakértői is, ahol régóta működik kiadási felülvizsgálati gyakorlat. Ez politikailag kevésbé látványos, szakmailag viszont működő modell lehet: nem „nagy intézmény” készíti az egész munkát, inkább egy nemzetközi szakértői csapat validálja a módszertant.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!