A Magyar Közlöny kihirdette: az Országgyűlés megválasztotta Magyarország új köztársasági elnökét, Baka Andrást. A parlament keddi ülésén a kormánypárti többség az egyetlen jelöltet, Baka Andrást választotta köztársasági elnöknek. Baka Andrásbeszédében az igazságtételről és az önmérsékletről is beszélt, valamint hangsúlyozta: nem építhetik a bosszúra az új Magyarországot. Az ülésről szóló közvetítésünket itt olvashatja vissza.
Az államfőválasztáson 146 képviselő szavazott, 140 képviselő igennel, 6 képviselő nemmel voksolt, tartózkodás nem volt, de a Fidesz és a KDNP képviselői korábbi bejelentésüknek megfelelően nem vettek részt, ők ugyanis Tatára mentek, hogy megkoszorúzzanak egy ’56-os emlékművet. A döntés bejelentése és a Himnusz után után Baka András köztársasági elnöki esküt tett.
A határozat elfogadásakor már hatályba lépett, az államfő viszont csak augusztus 19-én lép hivatalba. Korábban megírtuk, hogy az Országgyűlés augusztus 11-én titkos szavazással választotta meg Sulyok Tamás utódját. A jelöléshez negyven képviselő írásbeli ajánlása volt szükséges, az első fordulóban pedig a képviselők kétharmadának támogatása kellett az államfő megválasztásához.
Az új köztársasági elnök nem azonnal lép hivatalba: erre csak a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon kerül sor, azt megelőzően pedig az országgyűlés előtt esküt tett.
A megválasztott köztársasági elnöknek a hivatalba lépése napjáig meg kell szüntetnie a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, harminc napon belül pedig vagyonnyilatkozatot kell tennie.
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen. A sérthetetlenség magában foglalja a büntetőjogi védelmet, a büntetőeljárás alóli mentességet és a kiemelt személyi védelmet is.
A Fidesz kritizálja az új államfőt a Korbely-ügy miatt
Baka András megválasztására sorra érkeztek és érkeznek a reakciók, a Fidesz és a KDNP szerint Baka nem méltó a pozícióra, mert nem testesíti meg a nemzet egységét, Komjáthi Imre MSZP-elnök szerint pedig az embereknek közvetlenül kellett volna dönteniük a köztársasági elnök személyről, ahelyett, hogy a Tisza jelöltjét nevezték ki. Hack Péter jogász, az ELTE professzor emeritusa az Index Kibeszélő műsorában elemezte az új államfő életútját, a Korbely-ügy árnyaitól a Legfelsőbb Bíróság elnöki székén át a Sulyok-féle elnökváltásig és a készülő új alkotmányos rendig.
A Fidesz az 1956-os tatai sortűz üggyel, avagy a „Korbely-üggyel” kapcsolatban is támadja Baka Andrást, aki szerintük a forradalom leverőinek kedvező döntést támogatott a 2008-as strasbourgi ítéletben.
Reagált a Tisza egyik képviselője: Tata nevét nem engedem politikai furkósbottá silányítani.
A Tisza Komárom-Esztergom megye 01-es választási körzetének képviselője, Sopov Ildikó Éva reagált az új államfőt ért fideszes kritikákra. Úgy fogalmazott:
Sem tataiként, sem pedig országgyűlési képviselőként nem tudok amellett szó nélkül elmenni, hogy az a párt támadja Baka Andrást, amelynek korábbi kampányfőnöke, Orbán Balázs az első sorban állva adta volna meg magát 1956-ban az elnyomóknak.
„Beszéljünk az oly sokszor emlegetett perről is, amely az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt folyt. Baka András 1994-2008 között három ciklusban az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tagja volt. Posztjára 2001-ben a Fidesz-kormány jelölte, és a jelöltek közül bíróvá az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választotta meg” – emlékeztetett a képviselő, majd megjegyezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére történő megválasztásakor a Fidesz-KDNP előzetesen támogatta a Baka András jelölését, majd a sikeres szavazáson 309 igen és 36 nem szavazatot kapott, ami kétharmados többséget jelentett.
„A sortűz ügyében az EJEB nem mentette fel Korbely Jánost. Nem is tehette volna. Korbely nem vádlottként, hanem kérelmezőként fordult az EJEB-hez a magyar állammal szemben. Baka András valóban a többségi álláspontot képviselte az ügyben. Azonban a per nem az ’56-os bűnök relativizálásáról szólt, hanem arról, hogy összeegyeztethető volt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkével (»nincs büntetés törvény nélkül«), hogy a magyar bíróságok az 1956-os események kapcsán emberiség elleni bűncselekményként ítélték el Korbely Jánost. A strasbourgi bíróság kifejezetten rögzítette, hogy nem feladata a kérelmező egyéni büntetőjogi felelősségének megállapítása, hanem annak vizsgálata, hogy a cselekmény az elkövetés idején kellően előrelátható módon bűncselekménynek minősült-e a nemzetközi jog alapján” – írta.
„A Nagykamara 2008-ban arra jutott, hogy sérült az Egyezmény 7. cikke, mert nem bizonyított, hogy a cselekmény 1956-ban előreláthatóan emberiség elleni bűncselekménynek minősült volna. Ezért Strasbourg nem »felmentette« Korbelyt, hanem egyezménysértést állapított meg a vele szembeni magyar ítélet nemzetközi jogi minősítésével kapcsolatban” – szögezte le Sopov Ildikó Éva.
Az üzenetem valamennyi ellenzéki parlamenti párt vezetőjének világos: tényeket nem írhat felül a politikai szándék, Tata nevét pedig nem engedem politikai furkósbottá silányítani
– emelte ki a képviselő.
(Borítókép: Baka András államfői esküjét követően beszédet mond az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2026. augusztus 11-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!