A 444 közérdekű adatigénylés alapján tárta fel az utolsó két és fél év tranzakcióit, amelyek nem csak mennyiségükben, de néhány esetben a témáik miatt is megdöbbentőek. A Miniszterelnöki Kabinetiroda két céggel, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvánnyal és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt-vel kötött szerződést, és csak 2024 és 2026. április 30. között több mint 26 milliárd forintot fizettek ki nekik.
A legnagyobb figyelmet a választás előtti kutatások kapják. A Századvég 200 millió forintért készített elemzést „a változó politikai törésvonalakról”, amelyhez egy 60 ezer fős kutatás is kapcsolódott, további 300 millió forintért. A lap által megkérdezett közvélemény-kutató szerint ekkora minta a legtöbb kutatási célhoz indokolatlanul nagy. A nyilvánosságra került összefoglaló ráadásul meglehetősen általános megállapításokat tartalmazott a politikai polarizációról, a kormány-ellenzék szembenállásáról és a főváros–vidék törésvonalról.
Szintén 200 millió forintba került a „Nemzeti identitás és büszkeség a digitalizáció korában” című mélykutatás. Az összefoglaló többek között arra jutott, hogy a nemzeti büszkeség elsősorban a nyelvhez, kultúrához, történelemhez, sporthoz és tudományhoz kapcsolódik, míg az egészségügy, az életszínvonal és a közbeszéd problémái inkább a szégyenérzetet erősítik.
Közvélemény-kutatás kilóra
A cikk szerint a Századvég egységáras rendszerben dolgozott. Egy stratégiai tanulmány jellemzően 51 millió forintba, egy részletes tanulmány 21 millióba, egy normál tanulmány 6 millióba, egy gyorstanulmány pedig 3 millióba került.
A szerző több mint 130 darab 51 milliós stratégiai tanulmányt számolt össze.
A megrendelések témája rendkívül széles volt: készült elemzés többek között az 5G-stratégiáról, sportfogyasztásról, digitális játékiparról, családpolitikáról, mesterséges intelligenciáról, energiafogyasztásról, politikai részvételről, középosztályról és korrupcióról. A volt kormány még a magyar EU-elnökség kommunikációs keretezését is a Századvégre bízta.
Különösen látványosak az úgynevezett Európa Projektek költségei: a nemzetközi felmérés 210 millió, annak elemzése pedig 450 millió forintba került, vagyis évente mintegy 660 millió forintot fizettek ki erre a célra.
A 444 több olyan megrendelést is kiemel, amelyeknél a költség és a tényleges hozzáadott érték kérdésesnek tűnik. Ilyen például a 2024-es labdarúgó-Eb idején a „nemzeti büszkeség és jóllét” vizsgálata, amely 11,8 millió forintba került.
A Gondosóra programhoz kapcsolódóan is számos kisebb kutatás és fókuszcsoport készült.
A feltárt dokumentumok alapján nem pusztán néhány kiugróan drága kutatásról van szó, hanem egy hosszú időn át működő, több tízmilliárdos állami megrendelési rendszerről. A probléma egyik kulcsa nem feltétlenül az, hogy minden egyes tanulmány értéktelen volt-e, hanem az, hogy arányban állt-e a kifizetett közpénz a tényleges teljesítménnyel és annak kormányzati hasznával.
Ezt jelenleg maga a Miniszterelnökség is vizsgálja: az új kormány közlése szerint az átvilágítás során azt nézik, milyen ellenszolgáltatást kapott az állam a kifizetett milliárdokért. A Századvég a cikk megjelenéséig nem válaszolt arra, hogy pontosan hogyan hasznosultak az elemzések.
(Borítókép: Rogán Antal 2023. november 14-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismerd meg Kapu Tibor inspiráló történetét, akit a szabadság utáni vágy végül a csillagok közé emelt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!