Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság augusztus 28-ig nyári ítélkezési szünetet tart, és több olyan, utólagos normakontrollra irányuló indítvány is már évek óta alkotmánybírói fiókok mélyén nyugszik, amelyet az országgyűlési képviselők egynegyede jegyez, most négy, alig pár hete érkezett ellenzéki beadvány az augusztus 13-i teljes ülés napirendjére került:
Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása 6. cikk (2) bekezdésével az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezéseibe beiktatott 34. pontjának megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll (köztársasági elnöki megbízatás megszűnése);
Magyarország Alaptörvényének 16. módosításának 5. cikke és az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok);
Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása egyes rendelkezései és az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll (országgyűlési képviselők választhatóságnak időkorlátja, alkotmánybírók megbízatásának megszűnése életkorhatár miatt);
Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása 6. cikk (2) bekezdésével a záró és vegyes rendelkezések 35. pontja „– 36. pontban foglalt kivétellel –” szövegrészének, 36. pontjának megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll (alkotmánybírók megbízatásának megszűnése életkorhatár miatt).
Köztársasági elnöki megbízatás megszüntetése
A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójának ötven képviselője az Alaptörvény-módosítás 6. cikk (2) bekezdésével az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezéseibe beiktatott 34. pont megalkotásának az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangját kérte. A támadott rendelkezés szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”.
Az indítvány szerint a támadott rendelkezés megalkotása nem felel meg az Alaptörvény S) cikkében az Alaptörvény módosítására meghatározott eljárási követelménynek, mert
az Országgyűlés az Alaptörvény módosítására irányuló eljárást az alkotmánymódosító hatáskör tárgyi körén kívül eső egyedi közhatalmi döntés elfogadására alkalmazta, és ezért a támadott rendelkezés megalkotása közjogilag érvénytelen.
Az ellenzéki képviselők azt javasolják, hogy a kérelem érdemi elbírálása előtt – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján – az Alkotmánybíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál. A luxembourgi székhelyű bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban értelmezhetné többek között a közhatalom hatáskörhöz kötöttségével összefüggő legalitási követelményeket.
Uniós forrásokhoz való hozzáférés
Ugyancsak csütörtökön tárgyalják azt az indítványt, amely az uniós forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag egyik kulcstörvényének megsemmisítését kéri – 18 nappal a helyreállítási alap augusztus 31-i végső határideje előtt. Az ellenzéki képviselők a jogalkotási eljárás szabálytalanságára hivatkozva a teljes törvényt támadják, emellett külön kifogásolják a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, valamint az Integritás Hatóság kibővített jogköreit és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolását. A tét nem kevesebb mint 16,4 milliárd euró befagyasztott uniós forrás, amelyből tízmilliárd euró az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) való hozzáférést érinti.
egy teljes megsemmisítés sem tüntetné el automatikusan az uniós csomagot, de rendkívül szűk időt hagyna a parlamentnek új jogszabály elfogadására.
Az ellenzéki képviselők elsősorban azt kifogásolják, hogy törvény által érintett intézmények nem kaptak valódi lehetőséget a véleményezésre. Így például az Országos Bírói Tanács közlése szerint június 9-én 20 óra 32 perckor kapták meg a tervezetet, de a kormány 20 óra 35 perckor, három perccel később benyújtotta a törvényjavaslatot a parlamentnek. Az indítványozók szerint ugyanez történt többek között az ügyészséggel, az Állami Számvevőszékkel, a jegybankkal és más független szervekkel is.
Időkorlát és életkorhatár
A Fidesz–KDNP két másik indítványában (itt és itt) a parlamenti képviselők választhatóságát előíró időkorlátra és a már megválasztott alkotmánybírókra bevezetett életkorhatárra vonatkozó szabályozást támadta meg. Az indítványozók nem állítják, hogy az Alaptörvény általános jelleggel ne vezethetne be képviselői időkorlátot, vagy hogy az alkotmánybírói megbízatás jövőbeli szabályait ne köthetné életkori feltételhez, ugyanakkor beadványuk a megtámadott rendelkezések megalkotásának jogi természetére irányul.
A két tárgy közös alkotmányjogi magja az, hogy az Országgyűlés a módosítás hatálybalépését megelőzően létrejött, jogszerű és személyileg lezárt közjogi tényállásokat választotta ki új joghátrány alapjául. Az országgyűlési képviselőknél a korábban betöltött mandátumok és a korábbi választások alapján a jövőbeni választhatóságot zárta ki; az alkotmánybíráknál a korábban létrejött, határozott időre szóló megbízatásokat rövidítette le. Mindkét szabályozási egység esetében előre azonosítható volt, hogy az új rendelkezés közvetlenül mely személyek jogállását változtatja meg
– olvasható az indítványban, amely szerint a támadott rendelkezések megalkotási hibája az Alaptörvény S) cikkének sérelmében áll. Az alkotmánymódosítási eljárást az Országgyűlés nem valódi, jövőre irányuló alkotmányos szabály megalkotására, hanem a múlt lezárt tényei alapján meghatározható személyek közjogi helyzetének közvetlen megváltoztatására alkalmazta.
Öt alkotmánybíró közvetlenül érintett
Az utóbbi két indítvány esetében öt alkotmánybíróval szemben is kizárási ok állhat fenn. Az alkotmánybírósági törvény erről így rendelkezik:
Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.
A 70 éves korhatár bevezetése tizenötből öt alkotmánybírót érint: szeptember 1-jén megszűnik a mandátuma Polt Péter elnöknek, korábbi legfőbb ügyésznek; Haszonicsné Ádám Máriának, a köztársasági elnöki hivatal egykori vezetőjének; Juhász Miklósnak, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökének és Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság 2000-es évekbeli elnökének. De három évvel korábban ér véget a megbízatása Márki Zoltánnak is: 2033 helyett 2030-ban kell távoznia a Donáti utcából. Ha ők nem vesznek részt a két ügy tárgyalásában, akkor a másik tíz bírónak részvétele kötelező, különben határozatképtelenné válik a testület.
(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!