Devenyi Dalma | 2026.08.12. 06:05

Európa egyre több akkumulátort telepít a megújuló energia tárolására, de felmerült a kérdés: nem terhelik-e túl az áramhálózatot? A szakértők szerint az áramszünetek kockázata minimális, és megfelelő szabályozással kezelhető.

 

Az akkumulátoros energiatárolást az Európai Unió a tiszta energiára való átállás egyik kulcstechnológiájának tartja. Ahogy a megújulók aránya 2030-ra várhatóan 69, 2050-re pedig 80 százalékra nő az EU energiaellátásában, egyre nagyobb szükség lesz arra, hogy a termelés és a fogyasztás között rugalmasan lehessen egyensúlyt teremteni – írja az Euronews.

 

Kulcsszerep jut az energiatárolóknak

A szél- és naperőművek ugyanis időjárásfüggők. Ha éppen túl sok áramot termelnek, miközben alacsony a kereslet, a hálózat nem mindig tudja fogadni a többletet.

Európában emiatt már most is jelentős mennyiségű megújuló energia vész kárba.

Az akkumulátoros energiatárolók (BESS) erre kínálnak megoldást: a napközben megtermelt többletenergiát eltárolják, majd este, a fogyasztás megugrásakor visszatáplálják a hálózatba. Európa 2025-ben 36 gigawattóra új tárolókapacitást telepített, így a működő kapacitás először lépte át a 100 GWh-t.

 

Áramszünetet okozhatnak az akkumulátorok?

A brit Telegraph nemrég arról írt, hogy a brit akkumulátoros kapacitás gyors bővülése akár a hálózatot is túlterhelheti. Egy brit szakértői jelentés valóban felhívta a figyelmet arra, hogy stresszhelyzetben az akkumulátorok egyszerre kezdhetnek tölteni, ami hirtelen megnövelheti a fogyasztást.

A jelentés azonban nem állítja, hogy az akkumulátorok áramszüneteket okoznának.

Csupán arra figyelmeztet, hogy a hálózati modellekben pontosabban kell számolni azzal, hogyan viselkednek az energiatárolók kritikus helyzetekben.

 

Több előny, mint kockázat

A szakértők szerint a kockázat megfelelő szabályozással és modellezéssel kezelhető. Az egyik megoldás az lehet, hogy egy központi szereplő sok ezer akkumulátort összehangoltan irányít. Így a tárolók szükség esetén tölteni vagy éppen energiát leadni is képesek lennének a hálózat igényei szerint.

Ráadásul az akkumulátorok ára jelentősen csökkent: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2010 óta átlagosan 90 százalékkal estek a költségek. Az Ember elemzőközpont szerint 2030-ra a nagyüzemi akkumulátoros tárolás rövid távú rugalmasságot már olcsóbban biztosíthat az EU-ban, mint az új gázerőművek.

A szakértők ezért úgy látják: az akkumulátorok megfelelő szabályozás mellett inkább erősítik, mint veszélyeztetik az európai villamosenergia-hálózatot.

 

Kiemelt kép forrása: Buj-energy.hu