A lett hatóságok kedden migránsok által használt alagutat találtak a Fehéroroszországgal szomszédos határkerítés alatt – írja a Politico. A művelet időpontjában 15 irreguláris migránst kaptak el a tíz méter hosszú alagútban, akiket visszaküldtek a határ túloldalára.
Janis Dombrava, Lettország belügyminisztere arról tájékoztatott az X-en, hogy az ottani határon most először akadtak alagútra, a területet pedig tovább vizsgálják. A „földalatti alagútépítő mérnököket” elfogták – tette hozzá viccelődve, s egyben arra is utalt, hogy az elcsípett emberek áshatták ki az alagutat.
https://x.com/janisdombrava/status/2087101318091424239
Korábban ezen a helyen nem észleltek ilyen jellegű határsértésre utaló jeleket, a szomszédos Litvániában azonban korábban már többször figyeltek fel hasonló megoldásra.
A lett belügyminiszter „hibrid fenyegetés” jelzővel illette az illegális migrációt, a határőrség pedig arról számolt be, hogy ezen a határszakaszon csak idén 9000 illegális átlépési kísérletet hiúsítottak meg.
Dombrava ezzel összefüggésben szintén kedden jelentette be, hogy a rendészeti és a katonai állomány bevonásával „WOLF” néven indítanak átfogó határellenőrzési műveletet. „A Fehéroroszország által végrehajtott hibrid fenyegetésre válaszul összehangolt és határozott állami fellépést javaslunk” – fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy egyre inkább vetnek be felderítő drónokat is.
A baltiak nem véletlenül tekintik hibrid műveletnek az illegális migrációt. A 2021 nyarán kirobbant lengyel–fehérorosz határkrízis során a Moszkvával szövetséges minszki rezsim államilag szervezett módon, közel-keleti és afrikai migránsok ezreit szállította a lengyel, a litván és a lett határra. Minszk leegyszerűsítette a vízumkiadást, rendkívüli repülőjáratokat indított a kibocsátó országokból, a határhoz terelte az embereket, a belarusz hatóságok pedig aktívan segítették az átkelést.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentése szerint tavaly 10 846 illegális határsértést regisztráltak ezen a migrációs útvonalon, ami 37 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest. Idén viszont a jelek szerint emelkedik a szám, amit az ukrán menekültek mellett az orosz–belarusz hibrid művelet is eredményezhet.
Az ottani migrációs adatok szerint még mindig Ukrajnából jönnek a legtöbben, de sokan érkeznek Szomáliából, Etiópiából a Közel-Keletről és Afrikából is. Utóbbiaknak organikusan nem Oroszországon keresztül vezetne az útvonala.
Migrációs nyomás nem csupán itt nehezedik Európára. Nemrég az keltett pánikot Madridban és több európai fővárosban, hogy afrikai migránsok tízezrei ostromolták meg Észak-Afrikában a Spanyolországhoz tartozó Ceutát, hogy bejussanak az EU-ba. A roham azután kezdődött, hogy a marokkói felhasználók körében elkezdett terjedni egy hamis üzenet a közösségi médiában, amely szerint aki bejut Ceutába, azt már nem tehetik ki a schengeni övezetből.
Dezinformáció-kutató szervezetek elemzései szerint már a válság másnapján Kreml-közeli fiókok kezdtek a szélsőjobboldal ízlésének megfelelő, összeesküvés-elméletektől sem mentes üzeneteket terjeszteni a közösségi médiában.
https://hvg.hu/360/20260808_migransroham-ceuta-spanyolorszag-marokko-eu
Nyitóképünk: A lett–belarusz határon elfogott migránsok. Forrás: Janis Dombrava, X.