Nincs szükség költséges népszavazásra, és bonyolult, hosszas jogi procedúrákra, hogy megvalósuljon a magyarok nagy többsége – egyes felmérések szerint 90 százaléka – által várt jóléti intézkedés, amely december 24-ét törvényes munkaszüneti nappá nyilvánítja úgy, hogy ne kelljen egy közeli szombaton ledolgozni.
A karácsonyt megelőző szenteste már az idén felszabadulhatna, amennyiben ősszel a parlament elé kerülhet a Munka törvénykönyve (Mt.) módosítása. Ehhez július óta a Szociális és Családügyi Minisztériumnál van az a konkrét javaslat, amit a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a kereskedelmi dolgozókat képviselő tagja, az Egyenlő.hu modern szakszervezet közösen nyújtott be.
Nem kell belőle ünnepet faragni
Az Economx birtokába került jogi tervezet egyetlen módosítással vághatja át az évek alatt átpolitizált gordiuszi csomót.
Eszerint a munkaszüneti napokat az Mt. 102. paragrafusa sorolja fel, ami jelenleg a január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösd hétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint a december 25. és december 26.
A szentestét évtizedes gyakorlat szerint a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló, külön miniszteri rendeletben kezelik, és idén például a csütörtökre eső december 24-ét – ami egy úgynevezett „áthelyezett pihenőnap”, – előtte a hónap 12. napján, szombaton kell ledolgozni.
Az Mt. vonatkozó paragrafusát azonban egyszerű parlamenti többséggel módosítani lehet, úgy, hogy a felsorolt napok közé felveszik a szentestét is. Ezzel a dolgozók máris védett módon mentesülnének a munkavégzés alól a 100 százalékos bérpótlék, távolléti díj elrendelésének szigorúbb feltételeivel.
Ez pedig azért lenne bravúros, de annál fontosabb lépés, mert nem kellene előbb külön hozzányúlni a jogilag más kategóriába eső ünnepnapokat rendező Alaptörvényhez, amihez kétharmad kell, és utána még szükségszerűen külön módosítani a munkajogi szabályokat. A kiskereskedelmi üzletek nyitva tartásának szabályozását sem kellene megbolygatni, mivel a célirányos módosítás automatikusan kiterjedne arra is – az üzletek eleve nem nyithatnának ki.
Bezárnák a kiskapukat is
A hónapokat igénylő, összetett eljárás helyett tehát egy lépésben, a munkavállalók teljes körű védelmével megvalósítható a népigény.
A módosító javaslatunk kidolgozott, a hatályos munkajogi szabályozásba illeszkedő megoldást kínál, figyelemmel az alapvető élelmiszer- és közszolgáltatási ellátás feladatainak folyamatosságára is – mondta az Economxnak a Munkástanácsok alelnöke.
Bubenkó Csaba úgy magyarázta: fontos a fogalmakat elkülöníteni. Az alkotmányhoz kötött ünnepnappá nyilvánítás önmagában semmilyen munkajogi következménnyel nem jár, nem mentesít a munkavégzés alól, nem alapoz meg bérpótlékot, és nem korlátozza az üzletek nyitvatartását.
Az Mt.-ben szereplő munkaszüneti napok kibővítése viszont egyből garantálná a munkamentességet, megszüntetné a szombati ledolgozási kötelezettséget, mert nem függene többé az évenkénti miniszteri rendeletektől. Ráadásul bezárná azokat a kiskapukat is, amelyek révén a dolgozók sok cégnél mégis beoszthatók lehetnek.
hirdetés
X
Középen maradnánk
Magyarországon 11 munkaszüneti nap van, ez az európai középmezőnyt képviseli: az Európai Unióban az átlag 11–12 nap, míg a kontinens viszonylatában 8 és 15 nap közötti a mutató. Többfelé évek óta szabad a december 24., például Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Lettországban, Litvániában, Szlovákiában, és tavaly óta Lengyelországban is.
Önként vállalták a multicégek
Felidézte: az Egyenlő.hu régóta következetesen harcol nemcsak a döntéshozóknál, hanem a decemberi fogyasztással az éves forgalom legjavát termelő kiskereskedelemben is.
Ebben úttörő eredmény volt a 2023-as novemberi megállapodás a piacvezető Lidl áruházlánccal, amely vállalta, hogy az összes üzletük zárva marad december 24-én, amivel akkor 8500 munkavállalót tehermentesítettek a napi bevétel elengedésével. Ezzel példát mutattak: még abban az évben sorra zárt be több, élelmiszert, drogériaterméket, iparcikket kínáló áruház önkéntesen, amit azóta is sokan tartanak.
A cégek megerősítették, hogy a gazdasági hatás elenyésző, nem kap akkora mélyütést a GDP, mint amire az előző kormány hivatkozott, amikor törvényerejű intézkedést kértünk.
Sőt, az általuk sokszor támadott multicégek gyakoroltak látványos gesztust a magyarok felé, több tízezren maradhattak otthon a nyugodt ünnepi készülődésre – jegyezte meg Bubenkó Csaba.
A vásárlók is alkalmazkodtak, habár az alapanyagokat, utolsó ajándékokat a többség eleve inkább az előző napokban szerzi be. Vagyis ugyanúgy elviszi a boltba a pénzét.
Ahogy a környező országokban, itthon sem okoz veszteséget, ha egy nappal rövidül a fogyasztási főszezon karácsony előtt
Fotó: Napi Gazdaság / Napi Gazdaság
Fidesz: jobban jártak a nagypéntekkel
Az alelnök arra utalt, hogy a családbarát politikát valló Orbán-kormány sorozatosan, években mérve összesen hét alkalommal söpörte le az egyre hangosabb igényről szóló, képviselői indítványokat is a szabad szentestéről.
Legutóbb a Fidesz jelenlegi budapesti elnöke, az Országgyűlésből – 16. kerületi, tiszás ellenfele elsöprő győzelme miatt – kiszorult Szatmáry Kristóf által akkor alelnökölt Vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén mondtak határozott nemet 2024 decemberében.
A korábban a kereskedelempolitikáért is felelős politikus pártja nevében kifejtette:
a magyar társadalomnak nem ez az első számú kihívása, és amúgy is „fékezett habzású munkanapról” beszélünk.
Viszont a termelésleállás olyan makrogazdasági, adó- és GDP-kieséssel járna, amelyet a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem lehet felelősen bevállalni – derül ki a jegyzőkönyvből. Hosszan sorolva az előző kormány jóléti intézkedéseit, Szatmáry hivatkozott az ukrajnai háborúra is, és a magyar vállalkozásokra, amelyek szerinte így is nehezen tudják kitermelni a béreket.
Felhozta, hogy a húsvét előtti nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását viszont 2017-ben megszavazták, ami ennél „nagyobb pozitív változást hozott az emberek életébe”.
„Nem érünk rá várni”
A témát erőltetik: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) jó ideje próbálja összegyűjteni a Nemzeti Választási Iroda által hitelesített népszavazási kezdeményezéshez szükséges, 200 ezer aláírást. A Munkástanácsok jogi javaslatával viszont szükségtelenné válik ez a drága és összetett folyamat, pláne, hogy a baloldali gyökerű szakszervezet már látványosan feszül.
A honlapjukon elérhető, nyári közleményben kijelentették: tiszteletben tartják, hogy a Tisza-kormány türelmet kér, „annak ellenére, hogy számos sürgető kérdésben kellene egyeztetnünk”. A szenteste miatt viszont a KASZ kétszer próbálkozott, de már „nem áll módjukban várni”.
„Nem kértünk sokat, mindössze annyit, hogy a miniszterelnök erősítse meg ígéretét..furcsa helyzet ez”
– fogalmaznak, mivel szerintük azért kell milliárdokba kerülő népszavazásra vinni az ügyet, mert „a felek között nincs egyeztetés”.
Pedig, mint megírtuk: a múlt héten már tárgyalóasztalhoz ültek a kormány és a versenyszféra állandó konzultációs fórumán a munkaadók és a munkavállalók meghatározó képviseletei, aktív együttműködés indult.
Magyar Péter támogatja
A törekvések az új időkben nyitott kapukat döngetnek: Magyar Péter már a kampányban megígérte a szenteste szabaddá tételét. A Facebookon tavaly decemberben közölte: „a Tisza-kormány 2026-tól nem ledolgozandó munkaszüneti nappá nyilvánítja december 24-ét, hogy minden magyar család békében és nyugalomban készülhessen a szentestére.”
Legutóbb a miniszterelnök júliusban is szólt a Reddit közösségi oldalon tartott, élő fórumon, ahol a választók kérdéseire megerősítette: „reméli, hogy már az idén munkaszüneti nap lehet december 24-e”. Ám az időzítés a szükséges jogi előkészítéstől függ, ezért lehet, hogy csak a jövő évben léphet érvénybe.
Egységbe hozná az embereket
December 24-e a magyarok szívében világi vagy vallási értelemben is a legnagyobb ünnep, a jog nyelvén mégis munkanap. Ez a kettősség százezreket hoz méltatlan helyzetbe: például kereskedelmi, szolgáltatási és ipari dolgozók tömegei – közöttük nagyon sok édesanya – szenteste délutánján sietnek haza a munkahelyről, hogy néhány óra alatt ünnepi hangulatot teremtsenek.
Meggyőződésünk, hogy a döntés a megosztottság ellenében összekötne, és világnézettől, pártállástól, élethelyzettől függetlenül mindenkinek azt üzenné: a szeretteinkkel együtt töltött idő nem kiváltság, hanem alapjog, örök érték. Kevés olyan közügy van, amelyben a társadalom ennyire egyetért, ezért nem lehet száraz gazdasági kérdésként kezelni. Messzebb mutat: szociális, családpolitikai, gyermeknevelési, kulturális, a nemzeti identitást az európai értékrendszerben képviselő, közös ügyünk a december 24-i munkaszüneti nap elrendelése.
Több szempontból kedvező hatása is hamar megmutatkozna, akár a szimpátiakutatásokban, akár a gazdasági eredményekben
– összegezte Bubenkó Csaba.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!