A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló uniós rendelet, amelyet angol nevének rövidítésével emlegetnek (PPWR) – 2026. augusztus 12-től alkalmazandó. Nem irányelv, amelyet a tagállamoknak külön törvénybe kell átültetniük, hanem közvetlenül alkalmazandó rendelet:
az előírásait Magyarországon is a hazai jogalkotás bevárása nélkül kell követni.
Szerdától két dolog változott érdemben: nem hozható forgalomba a határértéket elérő mennyiségben PFAS-t tartalmazó, élelmiszerrel érintkező csomagolás, az előállítóknak pedig igazolniuk kell a megfelelést, és el kell készíteniük a műszaki dokumentációt.
Miért pont a pizzásdobozra csapott le Brüsszel?
A PFAS a per- és polifluoralkil vegyületek gyűjtőneve, a köznyelv örök vegyi anyagokként emlegeti ezeket: az erős szén–fluor kötés miatt gyakorlatilag nem bomlanak le, így felhalmozódnak a környezetben és a szervezetben.
Kérdésünkre, hogy a hétköznapi termékek közül mit érint mindez a leginkább, Antretter Erzsébet a zsíros vagy nedves élelmiszerekkel érintkező, kezelt papír- és kartoncsomagolásokat emelte ki:
a gyorséttermi papírdobozokat,
a zsírálló csomagolópapírokat,
a mikrós popcornzacskókat,
a pizzásdobozokat,
a mozis papírpoharakat
és a vaj csomagolópapírját.
A vegyületeket éppen zsír-, olaj-, víz- és hőálló tulajdonságuk miatt alkalmazták. A korábbi uniós szabályok egyes PFAS-vegyületeket már tiltottak, a teljes vegyületcsoportra azonban nem vonatkozott ilyen átfogó csomagolási küszöbérték.
Arra a kérdésünkre, hogy a vásárló észrevesz-e ebből bármit már a hétvégi bevásárláson, nemleges volt a válasz.
Az augusztus 12. előtt már forgalomba hozott készleteket nem kell visszavonni, csak az ezt követően piacra kerülő csomagolásoknak kell megfelelniük az új határértékeknek.
A változás így fokozatosan, a csomagolóanyagok és bevonatok cseréjén keresztül jelenik meg az üzletekben és a vendéglátásban.
Egy webshop is előállítóvá válhat
A gyakorlat szempontjából a legfontosabb kérdés az, kit tekint a rendelet előállítónak. Elsősorban azt, aki csomagolást vagy csomagolt terméket állít elő – a jogszabály azonban nem áll meg a fizikai gyártónál.
Ha egy cég a saját neve vagy védjegye alatt terveztet vagy gyártat csomagolást, főszabály szerint maga a megrendelő válik előállítóvá.
Kérdésünkre, hogy ebbe a körbe eshet-e egy saját márkás terméket árusító webshop vagy egy saját címkével dolgozó kistermelő is, a szakértő igenlő választ adott. Kivétel a mikrovállalkozás: ha a megrendelő ebbe a méretkategóriába tartozik, és a beszállítója ugyanabban a tagállamban működik, akkor a beszállító számít előállítónak – ez viszont nem általános mentesség, mert importőrként vagy forgalmazóként továbbra is lehetnek kötelezettségeik.
Hivatalos magyar statisztika egyelőre nincs arról, hány céget érint mindez.
„Az érintetti kör várhatóan több tízezer vállalkozást jelent, és nem korlátozódik a hagyományos csomagolóanyag-gyártókra”
– világított rá Antretter Erzsébet. Ide tartozhatnak a csomagolt termékeket előállító cégek, a saját márkás termékek megrendelői, az importőrök, valamint – eltérő kötelezettségi szinten – a nagy- és kiskereskedők, a webshopok és a vendéglátóhelyek is.
Mennyit fizet ezért végül a vásárló?
A költséghatást a szakértő szerint egyelőre nehéz megbecsülni, mert nagyban függ attól, hány, milyen anyagú és mennyire összetett csomagolást használ egy vállalkozás. Rövid távon a beszállítói adatok begyűjtése, a megfelelőségértékelés, a műszaki dokumentáció, szükség esetén pedig a laborvizsgálatok és a csomagolások áttervezése jelenthet többletköltséget.
A mostani dátum önmagában még nem hoz új, a csomagolások újrafeldolgozhatósága szerint sávozott magyar EPR-díjakat. Az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség lényege, hogy a terméket piacra vivő cégnek kell állnia a csomagolás későbbi begyűjtésének és kezelésének költségét. Hosszabb távon ezeket a díjakat az újrafeldolgozhatósági teljesítmény alapján is differenciálni kell, így a nehezebben újrahasznosítható megoldások drágábbá válhatnak.
A fogyasztói árakra gyakorolt hatás a termék árrésétől, a versenyhelyzettől és attól függ, mekkora részt képvisel a csomagolás a végső árban. Érezhetőbb drágulás ott képzelhető el, ahol összetett, többrétegű vagy különleges védelmet adó csomagolásra van szükség: egyes élelmiszereknél, kozmetikumoknál, háztartási vegyi áruknál és az elviteles ételeknél.
A palackvisszaváltás marad, de igazodnia kell
A PPWR nem váltja fel a Magyarországon már működő EPR-t és a kötelező visszaváltási rendszert, hanem egységesebb uniós keretbe helyezi őket, a hazai regisztrációs, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségek pedig megmaradnak.
A rendelet a visszaváltásra konkrét célt is kitűz: 2029-re legalább 90 százalékos elkülönített gyűjtési arányt ír elő az egyszer használatos, legfeljebb háromliteres műanyag és fém italcsomagolásokra.
Mivel Magyarországon 2024 óta működik visszaváltási rendszer, itt nem újat kell felépíteni, hanem a meglévőt az uniós követelményekhez igazítani.
A magyar konstrukció ráadásul az egyszer használatos üveg italcsomagolásokra is kiterjed, vagyis bizonyos szempontból már most szélesebb a PPWR minimumánál.
2030: búcsú a zsugorfóliától és a mini samponoktól
2027. január 1-jétől több, ma még megszokott egyszer használatos csomagolás kerül korlátozás alá.
Eltűnhetnek azok a műanyag zsugorfóliák, amelyek kizárólag azért fognak össze több palackot vagy dobozt, hogy több darab megvételére ösztönözzék a vásárlót.
Korlátozzák a másfél kilogrammnál kisebb kiszerelésű friss zöldségek és gyümölcsök egyszer használatos műanyag hálóit, zacskóit és tálcáit is – ez alól lehet kivétel, ha a csomagolás a termék védelméhez, eltarthatóságához vagy a higiéniához szükséges.
Az éttermekben és kávézókban a helyben fogyasztásnál visszaszorulnak az egyszer használatos műanyag poharak, tányérok és ételdobozok, és eltűnhetnek az egyadagos ketchupos, majonézes, cukros és kávétejszínes tasakok is; ezeket adagolók, nagyobb kiszerelések vagy újrahasználható edények válthatják fel.
A szállodákban a kis samponos, tusfürdős és testápolós flakonok, valamint az egyenként becsomagolt szappanok tűnhetnek el, helyettük nagyobb, újratölthető adagolók jönnek.
A vendéglátásban a változás korábban kezdődik: 2027. február 12-től az elviteles italt vagy fogyasztásra kész ételt árusító helyeknek lehetővé kell tenniük, hogy a vendég a saját edényébe kérje a terméket, ezért pedig nem érheti árhátrány.
Egy évvel később már újrahasználható csomagolást, például visszaváltható poharat is kínálniuk kell, szintén felár nélkül. A pontos határok viszont még nincsenek kőbe vésve: az Európai Bizottságnak 2027 februárjáig részletes útmutatót kell kiadnia az érintett csomagolási formákról és a kivételekről.
A fogyasztók összességében kevesebb felesleges fóliára, több csomagolás nélküli vagy nagyobb kiszerelésű termékre, valamint az éttermekben és szállodákban több adagolós és újrahasználható megoldásra számíthatnak
– összegzett Antretter Erzsébet.
Hozzátette: nem minden egyszer használatos csomagolás szűnik meg, a rendelet csak meghatározott formákat korlátoz, és több esetben élelmiszer-biztonsági, higiéniai vagy műszaki kivételt is enged.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!