Karácsony Gergely szerint a mostani hőségben talán már mindenki számára egyértelmű: a fa nem a város dísze, hanem az egyik legfontosabb közszolgáltatása. Mint írja, a budapesti faállomány jelentős része a háború után került a földbe, és évtizedeken át viselte a városi élet hátrányait – most pedig ezeket a fákat éri a klimatikus csapás. Egészen biztos, hogy a város el fog veszíteni fákat, de az a cél, hogy a helyükre kerülő fák jobb körülmények közé jussanak, mint elődeik. Hozzátette: a városnak nemcsak több fára van szüksége, hanem nagyobb lombkoronatömegre és árnyékoló felületre is.
Összehasonlításként Bécset hozza példaként: „Bécsnek például feleannyi közterületi fája van, mint Budapestnek, a bécsi faállomány összlombkorona-tömege mégis közel háromszorosa a budapestinek”. Ennek oka, hogy a fák jellemzően 30-40 éves korukra érik el a fajra jellemző legnagyobb lombkoronaméretet: egy 30 éves fa koronája két nagyságrenddel nagyobb, mint egy 5-6 éves példányé.
A főpolgármester szerint Budapest igyekszik irányt mutatni a zöldfelületek kezelésében és a vízmegtartó megoldásokban. Erre hivatkozva emlékeztetett a Szivacsváros című, a fővárosi honlapról bárki számára letölthető dokumentumra, amely többek között a szerkezeti talajokról, az esőkertekről, a ciszternákról, a tetőkertekről, a televényszigetekről és az új faültetési protokollról szól. Az ennek jegyében megvalósult beruházások közül a legnagyobb a Blaha Lujza téren létesített rendszer, a legkisebb pedig a Kerepesi út és a Fogarasi út találkozásánál kialakított, esővizet is befogadó zöld sziget.
A fáknak csak kormányrendeletük van
Karácsony Gergely fontosnak nevezte, hogy a rövid távú figyelemre optimalizált politikai közegben se vesszen el a csak hosszú távon megtérülő befektetések lehetősége, a mostani hőségben és aszályban szerzett tapasztalatokat pedig a szabályozásban is érvényesíteni kellene. Mint írja, a Fővárosi Önkormányzat jelenleg csak a saját területén tudja megvédeni a fákat: munkatársai közel 2500 egészséges fát mentettek meg azzal, hogy nem javasolták a tulajdonosi engedély megadását fapusztító beruházásokhoz.
„Ugyanakkor amíg ma még az útnak és a közműveknek törvényei vannak, a fáknak csak kormányrendelete és kevés joga” – emelte ki.
Ráadásul Budapesten egyedül a Fővárosi Önkormányzatnak nincs felhatalmazása favédelmi rendelet megalkotására, a 23 kerületnek viszont igen, így a kérdést 23-féle módon szabályozzák – ezen a téren szerinte ideje az átgondolásnak. A bejegyzés zárásaként arról írt, hogy a társadalom és a politika mindeddig esztétikai és rekreációs kérdésként tekintett a városi zöldinfrastruktúrára. Ezen létkérdés változtatni, ami csak együttműködéssel és partnerségben lehetséges.
Augusztus 3-án hivatalosan is elindult a Mol Bubi 3.0 Budapesten. A fejlesztés célja, hogy még több budapesti számára tegye vonzóbbá és könnyebben elérhetővé a kerékpáros-közlekedést. a bemutatón Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „Éppen ezen a napon, amikor a klímaváltozás hatásai miatt a legnagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk, egy újabb fontos lépést teszünk egy zöldebb és fenntarthatóbb Budapest felé”.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2026 május 9-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek – nem csak budapestieknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!