Oroszország öt hét múlva dönt a Duma képviselőiről, de egy párt már biztosan nem szerepel majd a szavazólapokon. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis augusztus 10-én helyt adott a Rogyina keresetének, amely az egyetlen háborúellenes párt, a Jabloko választásokból való kizárását követelte. Ugyan a döntés még nem jogerős, a liberális párt fellebbezett az ítélet ellen.
A Rogyina nevű szélsőjobboldali populista párt szerint vetélytársa megsértette a kampányszabályokat és a jelöltállítási előírásokat, „szélsőséges nézeteket” hirdetett (ez alatt az LMBTQ-jogok támogatását értik), valamint szerzői jogokat sértett. Utóbbinál a szélsőjobboldali párt arra hivatkozott, hogy a Jabloko két szovjet dalt és a ChatGPT által generált képeket tett közzé, valamint egy hirosimai atombomba ledobását ábrázoló képet használtak. Még a párt logójába is belekötöttek, ugyanis a Rogyina szerint az szintén plágiumnak minősül, mivel az egy El Liszickij nevű szovjet művész plakátjáról másolták.
Az orosz Legfőbb Ügyészség támogatta a keresetet, és szerintük joggal feltételezhető, hogy a liberális párt megsértette a szerzői jogról szóló jogszabályokat, ezért kérte a Jabloko regisztrációjának törlését. A Központi Választási Bizottság (CIK) szintén a kizárás mellett foglalt állást, valamint hozzátették, hogy a Roszfinmonitoring szerint a liberálisok külföldről kaptak pénzt, például Németországból és az Egyesült Államokból.
A Jabloko jogi képviselője ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy jelölteknek a választás előtt el kellett adniuk minden külföldi értékpapírjukat. Másrészt kijelentette, hogy a párt olyan orosz állampolgároktól részesült adományokban, akik külföldi forrásokból kaptak pénzt.
Tagadják a törvénysértést, a szólásszabadságra hivatkoznak
Nyikolaj Ribakov, a Jabloko elnöke a tárgyaláson a kereset visszavonását kérte, szerinte pártja nem követett el törvénysértést.
Nehéz körülmények között dolgozunk Oroszországban, tekintettel politikai álláspontunkra. Ezt az álláspontot azonban nem titkoljuk. Ez a mi elképzelésünk az ország érdekeiről és jövőjéről. Számunkra alapvető fontosságú, hogy az országban maradjunk és dolgozzunk, fenntartva a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik itt élnek, és akikért a munkánkat végezzük. Mindent megteszünk azért, hogy Oroszország virágzó demokratikus állammá váljon
− mondta a párt vezetője, majd hangsúlyozta, hogy a pártot támogató fiatalok nem kapnak pénzt a Jablokotól. Ezenkívül kijelentette, „nem lehet, hogy a különböző pártok ugyanazt a közvéleményt formálják. A polgároknak eltérő véleményük van, és a különböző pártoknak ezt ki kell fejezniük.”
Óriási a felháborodás, tüntetés indult az ítélet ellen
Az ítélet kihirdetését követően a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt a párt szimpatizánsai, elsősorban fiatalok „Szégyen!” felkiáltással reagáltak. A rendőrség megkezdte a tömeg oszlatását, és mindössze két, szórólapot osztogató lányt vettek őrizetbe. A Jabloko közlése szerint már a tárgyalás kezdetén mintegy 500 ember gyűlt össze a bíróság előtt.
Grigorij Javlinszkij, a párt társalapítója szerint a döntés azt mutatja, hogy a hatalom megijedt. A politikus hozzátette, hogy a Jabloko a tűzszünet, a diplomáciai rendezés és a béke mellett áll ki.
A választásokból való kizárása egy ilyen programmal rendelkező pártnak, bármiféle valós indok nélkül – ez a politikai rendszer önleleplezése. Ez a döntés sokkal többet mond programunk fontosságáról, mint bármilyen hivatalos választási eredmény. Nyilvánvaló, hogy a béke és szabadság iránti igény ma sokkal erősebbnek bizonyult, mint amit a hatalom feltételezett
– fogalmazott Javlinszkij.
Julija Navalnaja korábban a liberális pártra való szavazásra buzdított, videóüzenetben reagált az ítéletre. „A Jabloko néhány nap alatt a legkülönbözőbb politikai erők gyűjtőpontjává vált, a társadalom soha nem látott összefogását váltotta ki – anélkül, hogy szinte bármilyen erőfeszítést tett volna ezért. Oroszország háborúellenes többsége látta, hogy egyedülálló esélye nyílt véleményét kifejezni, egy háborúellenes pártra szavazni. Ezt a Kremlben nem engedhették meg. Nagyon érdekes lesz egyszer megtudni, mit láttak a zárt közvélemény-kutatásaikban, ami arra késztette őket, hogy menet közben váltsanak, és kizárják a választásokból a Jablokót.” Alekszej Navalnij özvegye ezért arra szólította fel az oroszokat, hogy a szeptemberi választáson mindegy, melyik pártra szavaznak, csak ne az Egységes Oroszország jelöltjeire.
Ahol tudja, üti a rendszer a Jablokót
Az ellenzéki liberális párt utoljára az 1999-es voksoláson jutott be a Dumába, akkor a szavazatok 5,93 százalékát szerezte meg. 2011-ben még 3,43 százalékkal éppen elérte az állami finanszírozáshoz szükséges küszöböt, tíz évvel később viszont már csak 1,34 százalékig jutott, így már nem volt jogosult az állami támogatásra sem. 2024-ben már elnökjelöltet sem állított.
Ugyanakkor az ország területén vannak olyan régiók és városok, ahol nagyobb támogatottsággal bírnak, mint például Szentpéterváron, Karéliában vagy a Pszkovi területen. Ezekben még frakciókkal is rendelkeznek a regionális törvényhozásban, emiatt nem kell aláírásokat gyűjteniük a parlamenti választásokra.
A liberálisok több ismert politikussal is büszkélkedhetnek, mint például Borisz Visnyevszkij, Lev Sloszberg és Makszim Kruglov, azonban őket a hatóságok „külföldi ügynökké” nyilvánították, hogy ne indulhassanak a választáson. Sloszberget felvették a „terroristák és szélsőségesek” nyilvántartásába, valamint előzetes letartóztatásba helyezték a hadsereggel kapcsolatos „álhírek” terjesztésének vádjával. Kruglov júniusban hét év börtönt kapott a bucsai mészárlással kapcsolatos, közösségi oldalán megosztott bejegyzései miatt. A Jabloko elnöke, Nyikolaj Ribakov pedig szintén bírságot kapott „szélsőséges jelképek” bemutatásáért, amely miatt ő sem indulhat a választáson.
Már 2025-ben is sejtették, hogy a hatalom igyekszik ellehetetleníteni az indulásukat, Szentpéterváron és Karéliában is törölték regisztrációjukat. Mindkét esetben a Rogyina adott be ellenük keresetet, amelyben azzal vádolták a liberálisokat, hogy nem nyújtották be a szükséges dokumentumokat a választási bizottsághoz. Azonban nemcsak a Rogyina, hanem más, rendszerpárti szereplők is támadták őket, Leonyid Szluckij egyenesen azt indítványozta, hogy nyilvánítsák „nemkívánatos szervezetté” a Jablokót.
Folyamatosan nő a támogatottsága, pedig csak egy kis liberális párt
Július vége és augusztus eleje között számos Jablokót támogató videó jelent meg a TikTokon és az Instagramon, amely akár többmilliós nézettséget ért el. Az elmúlt két hétben pedig ezzel a harmadik legnépszerűbb párttá nőtte ki magát.
Orosz kormánypárti elemzők szerint a Jabloko országos támogatottsága jelenleg 6 százalék körül áll, Moszkvában és Szentpéterváron pedig még ennél is magasabb, ugyanis ott a háborúellenes szavazók aránya 12-14 százalék között lehet. A Russian Field közvélemény-kutatása szerint júliusban a párt fővárosi támogatottsága 5,3 százalék volt. Egy másik felmérés alapján a Jabloko országos szinten 5,5, Moszkvában 11 százalékon áll.
A VCIOM heti felmérései viszont stabil 3 százalékra mérik a pártot, a biztos pártválasztók körében pedig 4 százalékra. Moszkvában és Szentpéterváron ez az arány 7-8 százalék körül alakul, továbbá azok körében, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a Jablokóra adják voksukat: 18 százalék. A Nyezaviszimaja Gazeta egy szociológiai központ kutatására hivatkozva 9,38 százalékos támogatottságról írt.
A különböző adatok ellenére megállapítható, hogy a Jabloko támogatottsága folyamatosan nőtt az ukrajnai háború kezdete óta, míg a kormányzó Egységes Oroszországé 33 százalékra csökkent. A Központi Választási Bizottság ugyan korábban hajlott arra, hogy engedje indulni a liberális pártot, amelyet azzal indokolt, hogy 2021-ben olyan alacsony eredményt ért el, amely szerintük azt bizonyította, hogy a háborúellenes álláspontnak nincs számottevő súlya.
A kormányzat számításai azonban a háborúval szembeni elégedetlenség erősödésével megváltoztak. Amennyiben nem lesz ellenzéki erő a szavazólapon, az kevesebb embert ösztönözhet részvételre, az alacsony részvételi arány pedig Vlagyimir Putyin pártjának kedvezhet. A választáson induló tíz párt mindegyike vagy támogatja az Ukrajna elleni háborút, vagy nem meri azt nyíltan bírálni. Várhatóan így szeptemberben ismét a kormánypárt szerezheti meg a szavazatok többségét.
(Borítókép: Nyikolaj Ribakov, az orosz liberális Jabloko párt elnöke az moszkvai Legfelsőbb Bíróság előtt nyilatkozik a sajtónak 2026. augusztus 10-én. Fotó: gor IVANKO / AFP)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!