Kiszáradt pázsit, száradó fák: az aszályos időszak miatt a tűzijátékot sem tartják meg a tatabányai Csónakázó-tónál. Arról, hogy a budapesti fényjáték sorsa mi lesz, még nem tudni.
2026. augusztus 12-én 9 órai kezdettel zajlik az „Augusztus 20. – A nemzet ünnepe” című rendezvénysorozatot ismertető sajtótájékoztató, írja a legolvasottabb hírportál, az Index. Magyar Péter korábbi nyilatkozata szerint még nem döntöttek, mi lesz a budapesti tűzijáték sorsa. Azt azonban már biztosan tudni, hogy a Kormárom-Esztergom vármegyei megyeszékhelyen, Tatabányán elmarad.
A város a Vértes Agorája Facebook-oldalán jelentette be, hogy a szárazság miatt idén nem tartják meg a hagyományos tűzijátékot a Csónakázó-tó partján.
Tatabányán biztosan nem lesz tűzijáték
„A felelős döntést a város és a lakók biztonságának elsődleges szem előtt tartásával hoztuk meg” − összegezték az oldalon közzétett közleményben.
Az augusztus 20-i tűzijátékoknak közel százéves hagyománya van, 99 évvel ezelőtt, 1927-ben lőtték fel az első szikrázó rakétákat a Gellért-hegyről írja a Józsefvárosi Újság. Szent István király ünnepét azonban többszáz éve üli meg a magyarság, még
I. (Szent) László király rendelte el ezt 1090-ben.
Ugyan 1771-ben a pápa törölte augusztus 20-át az egyházi ünnepek sorából, de Mária Terézia ugyanerre a napra elrendelte „az apostoli királyság általános védőszentjének” ünnepét, így a pápai tiltás ellenére egészen az 1848-49-es szabadságharc bukásáig folyamatosak voltak a szertartások ezen a napon.
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Akkor egy időre megtiltották az ünneplést, később ugyan megtűrték, de csak a kiegyezés után rehabilitálták.
1818 óta része a programsorozatnak az idén is megrendezésre kerülő Szent Jobb-körmenet, melyet 1945-ig a budai várban tartottak.
Az ereklyét 1950-ig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték, a Rákosi-érában azonban már nem engedélyezték a vallási menetet.
Ekkoriban a tűzijátékot sem engedélyezték az új kenyér ünnepén, április 4-e vette át ideiglenesen a szerepét. Kádár János 1966-ban engedélyezte ismét az augusztus 20. megünneplését, ekkor a tűzijáték mellett már katonai parádét és hajó- és repülős felvonulást is tartottak a fővárosban. A rendszerváltoztatást követően
1991-ben nyilvánította az Országgyűlés augusztus 20-át hivatalos állami ünneppé ismét.
Idén augusztus 20-án az új köztársasági elnökre vár egy fontos feladat.
Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!