A közlemény szerint a szlovén hatóságok júliusban a magyar határtól mintegy 500 méterre, Pince településén fogtak egy japán cserebogarat, ezért a Nébih haladéktalanul megkezdte a szükséges növényegészségügyi intézkedéseket, többek között feromoncsapdákat helyeztek ki az esetleges terjedés mielőbbi észlelése érdekében. A lakosság és az utazók figyelme kiemelten fontos a kártevő hazai megtelepedésének megelőzésében – hívta fel a figyelmet az MTI.
Kiemelték, hogy a japán cserebogár rendkívül sok tápnövényű faj. Az imágók (kifejlett egyedek) többek között szőlőn, gyümölcsfákon, rózsán és számos dísznövényen táplálkoznak, míg a talajban fejlődő lárvák a növények gyökereit károsítják.
Csoportosan táplálkozva akár teljes tarrágást is okozhatnak.
Nagy távolságokra elsősorban emberi közreműködéssel terjedhetnek: az imágók járművekben, szállítmányokban, poggyászban vagy kempingfelszerelésben is megbújhatnak.
A lakosság szerepe kulcsfontosságú
A Nébih közleményében felszólított: a külföldről hazatérők mindig vizsgálják át ruházatukat, poggyászukat, járművüket és kempingfelszerelésüket, valamint ne hozzanak be ellenőrizetlen forrásból származó növényeket és növényi anyagokat.
A japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár.
A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanis kulcsszerepet játszanak a kártevő Magyarországra történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében.
Közölték, a bogár folyamatos terjedését jelzi, hogy júliusban Ausztriában is találtak japán cserebogarat: a magyar határtól körülbelül 90 kilométerre. A térségben sem csapdázással, sem vizuális ellenőrzéssel nem találtak újabb példányokat, így az egyedeket jelenleg behurcolt példányokként kezelik.
A hivatal arról is beszámolt, hogy 8-11 miliméteres a japán cserebogár kifejlett egyede, feji része és előtora fémesen zöld, szárnyfedői rézbarna, vöröses árnyalatúak. Az érdeklődők a Nébih oldalán azt is megtekinthetik, hogy méretben és kinézetben mi a különbség a májusi, a japán és a kerti cserebogár között.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!