Budapest esetében kifejezetten igaz, hogy hátralévő életünk egyik leghűvösebb nyarát éljük át éppen. Karácsony Gergely egy bejegyzésben ismertette, hogy kutatások szerint az előttünk álló évtizedekre milyen nyarai lesznek a fővárosnak, és pontosan milyen kihívásokat okoz majd a klímaváltozás Budapest egyes részein.
Minden felhasznált szimuláció, minden vizsgált forgatókönyv szerint, a város minden pontján melegedést jelez – írja a főpolgármester. 2050-re évente 1–3,5 plusz hőségriadós nap lesz, és 2–4 héttel több trópusi éjszakával kell számolni. A ma még rendkívülinek számító hőség rendszeressé válik – a hőségriadó eseménykezelés helyett szezonális üzemeltetési feladat lesz, írja Karácsony.
Budapesten belül a terhelés nem egyenletes: Pest hőterhelése jobban nő, a Budai-hegyekben pedig kisebb mértékben. A legmelegebb mag továbbra is a belváros.
Az elmúlt 40 évben a város nagy részén 3–5 Celsius-fokos emelkedés mérhető, a külső pesti kerületek újonnan beépült területein 6 fok felett. A lakosság sérülékenysége azonban a Budai-hegyekben nagyobb, alacsony hőterhelés mellett, míg Pesten szórtan, részben a külső kerületekben találhatók azok a tömbök, amelyek mindkét szempontból a legrosszabb helyzetben vannak.
2030 és 2050 között átlagosan 1 százalékkal nő az éves csapadékmennyiség. 2050 és 2070 között pedig várhatóan 3–5 százalékkal. A probléma viszont az, hogy nyáron csökken a csapadék, és a többi évszakban várható több. A 10 mm-t meghaladó csapadékos napok száma minden előrejelzés szerint nőni fog éves szinten.
Az egyik kutatást az Országos Meteorológiai Szolgálat készítette, egy másik kutatás a fővárosi csapadékmérési adatokra épül, valamint a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályán egy távérzékeléses és térinformatikai vizsgálat készült a budapesti hőszigethatásról.
Karácsony Gergely szerint a legfontosabb feladat most, hogy hosszú távon kell gondolkodni. „A politikai sikert ma sokszor abban mérik, ki tudja uralni a pillanatot, csakhogy amiről ma beszélni kell, éppen az ellenkező politikai képességet követeli meg: nem a pillanat uralását, hanem a következmények előrelátását” – fogalmazott.