Történelmi vagy politikai töltetű filmet készíteni Magyarországon kockázatos vállalás. Egyfelől nagyon kevés hazai filmes képes úgy nyúlni ezekhez a témákhoz, hogy az hiteles, friss és autentikus legyen. A másik ok a szféra kisajátítása, amit a korábbi kormány meg is tett, olyan emberek kezébe adva ilyen produkciókat, akik finoman szólva sem nőttek fel a feladathoz.
Továbbra is kérdés, hogy a kultúra, azon belül a magyar film helyzete miként alakul, a filmesek azonban szívesen bizonyítanák többek közt azt, hogy igenis van igény a történelmi és politikai drámákra. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a Vertigo Média megvette Benedek Szabolcs regényének, a Kádár hét napjának megfilmesítési jogait. A projekt több szempontból is érdekesnek tűnik. A könyv ugyanis az 1956-os forradalom egyik legnagyobb történelmi és erkölcsi fordulatát idézi fel.
Azt a hét napot, aminek végére Kádár János már nem a forradalmi Magyarország politikusa, hanem a szovjetek támogatásával létrejövő új hatalom vezetője lett.
A történet 1956. november 1-jén veszi kezdetét, amikor a Nagy Imre-kormány államminisztereként Kádár rádióbeszédben áll ki a nemzeti felkelés és Magyarország függetlensége mellett. Nem sokkal később azonban szovjet katonák feltartóztatják, majd Moszkvába viszik. A regény kérdései nem csupán hét nap eseményeire vonatkoznak, hanem arra is, hogy miként válhatott ugyanaz az ember néhány nap alatt a forradalom támogatójából annak leverésében részt vállaló politikussá.
Messze még a vége
A filmváltozat egyelőre gyerekcipőben jár, a támogatási rendszer bizonytalansága miatt valószínűleg pályázni is csak 2027 elejétől lehet. Ez azt jelenti, hogy ha a produkció megkapja a szükséges anyagi támogatást, a forgatás még így is csak jóval később veheti kezdetét, nem beszélve a mozis bemutatóról. Kárpáti György és Berta Balázs producerek azonban annyit elárultak lapunknak, hogy a forgatókönyvíró személye már biztos. Bodzsár Márk már javában írja a szkriptet, az alkotók pedig stílusban a Sztálin halála című filmet tekintik előképnek.
A producerek 2027 elején, a kész forgatókönyv alapján mérlegelik, milyen módon lehetne megvalósítani az ambiciózus vállalást, és egy esetleges NFI-s (Nemzeti Filmintézet) pályázat lehetőségét. A színészekkel kapcsolatban konkrét elképzeléseik vannak, de neveket még nem szeretnének a nyilvánossággal megosztani. Az azonban bizonyos, hogy minden szerep igazi jutalomjáték lehet a színészek számára.
Shakespeare-i tragikus hős
Megkerestük Bodzsár Márkot, az Isteni műszak és a Drakulics elvtárs író-rendezőjét, aki elmondta, mi vonzotta a projektben. „Ez nagyon izgalmas téma, és nagyon izgalmas korszak. Az előző filmemben, a Drakulics elvtársban már benne volt Kádár karaktere, de az egy szándékosan eltúlzott figura, és a kort is szatirikusan ábrázoltuk. Ez most realistább darab lesz” – mondta Bodzsár Márk, kiemelve, hogy rengeteget foglalkozott a témával, mélyen beleásta magát a korszakba, illetve Kádár jellemébe is.
A forgatókönyvíró szerint az egykori vezető egy shakespeare-i tragikus hős, akinek a nagy tragédiája és bűne az 56-os forradalom leverése, amivel egy életen át nem volt hajlandó szembenézni.
Ezen belül is fontos kiemelni Nagy Imre kivégzését, mint a megtorlások legszimbolikusabb eseményét. Ennek ellenére képes volt elérni, hogy az emberek rajongva szeressék, és Magyarországról kialakult egy kép, amihez a „legvidámabb barakk” gúnynév társult, mondván, a szovjet tömb országai közül nálunk volt a legelviselhetőbb az élet.
Kádárt élete alkonyán valahogy mégis utolérte a valóság. A Nagy Imre-kérdést sem lehetett a végtelenségig a szőnyeg alá söpörni. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ebbe őrült bele. Ennek nagyon jó lenyomata az utolsó, az MSZMP központi bizottsága előtt tartott felszólalása, amelyben összevissza beszél, de érződik, hogy a maga módján ez egy szembenézés
– folytatta Bodzsár Márk. Hozzátette, a film nagyívű dráma lenne, ám a történet komolysága ellenére lesz benne egy szatirikus él, és nem fogja megvetni a humort sem. Ezt aláhúzza a producerek víziója, elvégre a 2017-es Sztálin halála is ezen a vonalon mozog.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a készülő alkotás nem szóról szóra átvett adaptációja lesz Benedek Szabolcs regényének, amit a forgatókönyvíró meg is erősített. „Nyilván a könyvből indultunk ki, én is annak olvasásával kezdtem, aztán ez elkezdett átstrukturálódni több szempontból. Sok elemet felhasználunk majd a regényből, de inkább ihlet- és inspirációs forrásként funkcionál” – mondta Bodzsár Márk. Egyelőre kérdéses, hogy mikor láthat a közönség bármilyen vizuális anyagot a készülő műből, de az világosan kiderül a forgatókönyvíró szavaiból, hogy igényes, hiánypótló – és nem klasszikus értelemben vett életrajzi produkció van készülőben.
(Borítókép: Kádár János 1977. június 9-én. Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!