Nem túlzás kijelenteni, hogy Vass Tibor talán az egyik legtapasztaltabb magyar tengerész, aki már öt évtizede járja a nagy vizeket és már a középiskolában megfogta a tengerész kolléga, Odüsszeusz alakja. Sok-sok évvel később, már a hatéves tengerészeti egyetemen szerzett elméleti és a rengeteg hajózási ismereteit felhasználva alkotta meg Odüsszeusz útvonalának hajózási elméletét. Ebben erősen motiválta E. Bradford brit kutató könyve, a magyarul is megjelent A megtalált Odüsszeusz (Gondolat Kiadó, 1969).
Majd egy 6000 kilométeres autós előkészítő „feltáró” expedíció után 2000. május 14-én a elindult a 2000. Évi Odüsszeusz Expedíció, a 15,5 méter hosszú Albatros nevű vitorláson. Célja pedig nem volt más, minthogy tengerészeti utalások alapján azonosítsa az Iliász mellett a nyugati irodalom kezdetének számító Odüsszeia főhőse, Odüsszeusz bolyongásainak helyszíneit.
A végeremény: több helyszínt elsőként fedezett fel, E. Bradford brit kutató elterjedt, közkeletű (Nolan által is felhasznált) állításait pedig több ponton cáfolta és pontosította.
Sokféleképpen lehet olvasni az Odüsszeiát. Lehet egy szép történetként, az élet metaforájaként, vagy egy sokat lódító meseként is, amiben a 10 év után váratlanul betoppanó Odüsszeusz beadta a feleségének, Pénelopénak, hogy hát édesem, ilyen és ilyen kalandok miatt nem tudtam tíz évig hazajönni. De úgy is lehet olvasni, hogy van egy magja ennek a történetnek, van egy, én ezt úgy nevezem, hogy ez az Odüsszeia kódja.
– hangsúlyozza Vass Tibor, aki szerint, ha komolyan vesszük az eposz hajózásról szóló részeit, és tengerészetileg igazolható módon el lehet jutni az egyik helyszínről a másikra, akkor az egy valódi utazást volt. „Az igazi értéket az eposz hajózási információi hordozzák: mint például a helyszínek közötti hajózások időtartama, a szelek alapján a hajózások iránya és a helyszínek leírása” – magyarázza Vass Tibor. Például, ha 6 napig evezve jutottak el valahová, az egyértelműen meghatározza a hely távolságát. Az ilyen jellegű távolság mérése a szárazföldre alkalmazva, széles körben használatos volt nálunk is, például a „3 napi járóföldre van”.
Erős eposzi túlzások
Vass Tibor véleménye szerint egyáltalán nem bizonyított egy epikus méretű trójai háború megtörténte – valószínűleg inkább egy sok-sok évig elhúzódó háborúskodás, csetepaték sorozata volt. Homérosz másik művében, az Iliászban emlegetett több mint 1000 hajóból álló görög (pontosabban akháj) flotta mérete pedig finoman szólva is erős költői túlzás.
A mükénéi civilizáció legfeljebb ha 250 ezer lélekszámú lehetett, ennyi hajóval 60 ezer harcosnak kellett volna Trója ellen vonulni, ami gazdaságilag és logisztikailag is képtelenség.
Odüsszeusz, Ithaka királya, eredetileg 12 hajóval (körülbelül 600 katonával) csatlakozott a trójai hadjárathoz, és a háború végén ugyanennyivel indult vissza, ám a tíz évig tartó hazaút során az összes hajóját és emberét elveszítette. Vass Tibor innen indította a hajózási elméletét.
De nézzük csak a bolyongások állomásait!
Első útja Odüsszeuszéknak Iszmaroszba (a kikónok földre) vezetett, egy kis zsákmányszerző fosztogatásra, majd jellemzően a partok mentén Ihaka felé vette az irányt. „Szinte semmit nem tudunk hajóikról. Az biztos, hogy nem ismerték az iránytűt, helyzetükről csak a partok mentén tudtak tájékozódni, éjszaka nem hajóztak, hanem kihúzták lapos fenekű hajóikat a partra, amelyek alján még tőkesúly sem volt, ezért könnyen felborulhattak. Valószínűleg nagyobbrészt eveztek, és csak ha jó volt a szél engedték le a vitorlát.”
Bedrogoztak a lótuszevőknél
A fosztogatás miatti haragjában Zeusz egy hatalmas, vihart gerjesztett. Majd ezt követően a Melea-foknál kilenc napig tartó vihart támasztott ellenük, ezért alaposan elsodródtak a Peloponnészoszi-félszigettől, amit megkerülve hajóztak volna haza Ithakába. „Hosszú kilenc napon át hányódtam a szörnyű viharbansokhalú tengeren át; tizedik nap végre elértük partja elé a virágot-rágó lótuszevőknek.”
A területen uralkodó északias irányú szeleket figyelembevéve Vass Tibor – sok évtizedes tapasztalatai alapján – kiszámolta a minimális sebességű sodródás és a viharos szélben haladás között megtehető távolságokat és a Tunéziához tartozó Djerba-szigete kézenfekvően adódott a „lótuszevők szigetének”, ahonnan Odüsszeusznak erőszakkal kellett hajóra tenni a maradni akaró bódult embereit.
Máshol van a Küklopszok földje
Bejárták Djerbát is az expedíció során és találtak kikötésre alkalmas partszakaszt. Ahogyan azonosították a Küklopszok szigetét is, méghozzá a leírás szerint mellette kiemelkedő lapos lapos, sima, termékeny földű sziget alapján, „amelyen hegy emelkedik”. Vass Tibor, aki számtalanszor keresztül-kasul hajózta már a Földközi-tengert, állítja, hogy a tenger középső részén csak egyetlen olyan lapos, homokos partú sziget van, amelyen hegy emelkedik: ez a Favignana-sziget, amely Szicília nyugati partjainál található.
A Bradford által megjelölt (és a köztudatban elterjedt) Cala Grande öböl, sziklás partjai alkalmatlanok 12 hajó partraszállására.
Bár semmi különös dolguk nem volt ott, hangokat hallottak és puszta kíváncsiságból másnap áteveztek Odüsszeuszék a közeli küklopszok szigetére. Hasonlóan tévedhettek Bradford és más kutatók, hogy nevezetes küklopsz-barlang Trapani város mögött, innen 27 kilométerre található Eryx (Erice) hegyen található. Ennek északi lejtőjén egyetlen barlang van csupán, amelyet a megvakított küklopsz után a helyiek turistacsalogató Pholüfémosz barlangjának neveznek.
Vass Tibor kutatásai szerint azonban a célterületen belül csak a közeli Levanzo-sziget felel meg a feltételeknek. Mindössze öt kilométerre fekszik, és a jellemző enyhe északnyugati szélben könnyen meghallhatták Homérosz hősei a hangokat a szomszéd szigetről –, ahogy azt Vass Tibor is írja:
Favignanáról több barlang is látszik a Levanzo-szigeten, és olyan közelinek tűnik, hogy magam is kedvet kaptam volna felderíteni azt.
Természetesen átkutatták a Levanzo-szigetet is és találtak egy több tízezer éves ősemberbarlangot (Grotta Del Genoveve) falain számtalan barlangrajzzal. „Mintha Odüsszeusz üzent volna nekünk, amikor ott jártunk.”
Majdnem hazaértek, de kiengedték a szeleket
Úszó szép sziget ez;rézfal kanyarog körülötte / Végig, büszke szilárd, s a kopár szirt fut fel az égre.
– írja Homérosz, amiből kizárásos alapon a Palermótól 25 tengeri mérföldre északra lévő magányos Ustica sziget lehet Aiolé, a szelek szigete. „Odüsszeusz Szicília szeles északi partjai mentén hajózhatott, és már messziről megláthatta azt, mint ahogy mi is az expedíció során: a sziget meredek, oxidált réz fémes színében csillogó sziklapartjait.” A szelek istene befogta Odüsszeusznak a viharokat, hogy nyugodtan hazahajózhasson, ám a társak annyira kíváncsiak voltak, mit visz zsákjában a király, hogy míg aludt kinyitották és újra visszarepültek a szelek szigetére – pedig már látni vélték a hazai partokat.
Messze még az otthon
De csak látni vélték, mert nem tudták, hogy rettentő messze jártak még Ithakától – Szicília mellett. Ez az „otthon” az expedíció során meghatározott második új helyszín és az az eseménysor, amelyre korábban nem volt semmilyen bizonyítható magyarázat. Mivel a szöveg enyhe nyugati szeleket említ és hogy 9 napot hajóztak és a 10. nap érték el az „otthoni földeket”, nem kerülhették meg Szicíliát. A partnak pedig, amelyet megláttak, jellegében olyannak kellett lennie, mint a görög partoknak: erdősek, sziklásak, hegyesek.
A lehetséges hajózási távolságokat figyelembe véve ilyen az olasz csizma lábfején – rüsztjén – fekvő, a Polikasztro-öböltől délre eső partszakasz.
A part közelében keleti irányból rájuk tört vihar aránylag gyorsan visszahajthatta őket a szelek szigetére, Usticára.
Eddig és ez után is Odüsszeusz hajózásának mindig volt egy Ithaka felé mutató összetevője, egy jó tengerész ugyanis mindig érzi az irányokat. Kivéve innen, hiszen a Szelek ura szerint átok ült rajtuk, mert visszakergette őket a vihar. Innen nem mertek egyenes hazaindulni, nehogy hazavigyék az átkot. Ezért szélcsendes időben 6 napot eveztek, míg egy meredek sziklafallal körülvett, védett, mély öbölbe érkeztek, amelynek a mérete elegendő volt 11 hajó számára.
Védettnek védett volt ugyan, de egyben csapdának is bizonyult, mert az emberevő óriások földjére érkeztek, akik azonnal lecsaptak mind az öbölbe merészkedő 11 hajóra és mindenki odaveszett. Odüsszeusz talán valami rosszat sejthetett, mert óvatosan a hajóját kívül hagyta az öböl bejáratnál, így ő néhány társával megmenekült.
Az expedíció során Vass Tiborék bejárták a számítások szerinti potenciális helyszíneket és dél-korzikai Bonifacio városka bizonyult a legvalószínűbbnek.
Meredek sziklákkal körülvett öble valóban mindenféle szelektől és viharoktól védett, és itt tényleg „soha nem duzzad fel a hullám”, ahogy Homérosz fogalmaz. Dramaturgiailag is ez jól jött Odüsszeusznak, mivel megszabadult a 11 hajó legénységének elszámolási kötelezettsége alól.
Nem sziget Kirké szigete
Nem tudunk meg semmit arról az eposzból, hogy Odüsszeusz és megmaradt társai a tragikus esemény után milyen irányba és mekkora távolságra jutottak. Csak annyit, hogy egy Aiaié nevű helyen kikötésre alkalmas, szirtekkel szegélyezett öbölben álltak meg. Egy barlangba hordták be a felszerelést és a húzták be a hajót, és Homérosz szerint egy évig maradtak.
Strabón kétezer éve élt ókori utazó az Aiaié nevű helyről így ír: „…majdnem szigetet alkotó hegy a tenger és a mocsarak között. Van egy kis városkája, Kirké temploma, Athéné oltára, és még valami csészét is mutogatnak, ami állítólag Odüsszeuszé volt. Közben van a Storasb folyó és azon egy kikötőhely.”
Kirklé szigete valójában egy hegyfok, amely szigetnek tűnik a tenger felől
Fotó: Wikipedia
„Ez a mocsaras területtel körülvett hegy, pedig a Circeo-fok. Az Appennini-félszigettől egy 25-30 kilométer széles lapály választja el. Láttam a tenger felől és a szárazföldről is. Mindkét oldalról szigetnek látszik messziről.” – mondja Vass Tibor, társaival megtalálta azt a barlangot is, amelyikbe Homérosz szerint behúzták a hajójukat, és ott tartottak egy évig, és onnan indultak tovább.
Szinte földbe gyökerezett a lábam, annyira el voltam érzékenyülve amikor megláttam a leginkább egy tornateremhez hasonlító, szinte tükörsima aljzatú barlangot. Régészek sokezer éves leleteket is találtak a barlangban.
Közelebb van az alvilág, mint gondolták
Pár napnak tűnt, pedig egy év telt el Kirké vendégségében, aki hiába csábította maradásra Odüsszeuszt, az istenek parancsára el kellett engednie őt. Következett az Alvilág, Hádész országa, amit a legtöbb kutató a Gibraltári-szorossal, Héraklész oszlopaival azonosít. Christopher Nolan is valahol az akkori világ túlvégén, Britanniában valószínűsíti. Ennek oka az lehet, hogy az Odüsszeiában Hádész országát az Ókeanosz veszi körül, ezt pedig később az Atlanti-óceánnal azonosították.
Csakhogy Homérosz idejében még nem ismerték az Atlanti-óceánt. Először sok száz évvel később, Kr.e. 330 körül élt nagy földrajzkutató, Pytheász említi. De nemcsak az óceánt, hanem még a Földközi-tenger középső és nyugati részeit sem ismerték a mükénéiek. Nem véletlenül teljesen ismeretlen területeken bolyong végig Odüsszeusz. Az első görög gyarmatok csak Homérosz után kezdenek feltűnni Itáliában.
A Róma és Nápoly között fekvő vulkáni sziget lehetett Hádész alvilági birodalma
Fotó: Wikipedia
Vass Tibor szerint Ponza-sziget lehetett a „túlvilági események” helyszíne. Közel a Vezúvhoz ma is vulkanikusan aktív terület, és a szigeten nagyon sok kisebb-nagyobb barlang található egyes helyeken gázok törnek fel. És kellően közel van Kirké-szigetéhez, azaz a Cicero-fokhoz, hogy egy nap alatt megforduljanak az Alvilágból. „Dél felé szerelték fel az egy évre letárolt hajójukat indulásra, majd estére megérkeztek Hádészba. Majd onnan késő éjjel visszafordultak Kirké-szigetére. Ha eddig komolyan vettük Homéroszt, akkor a Hádész csak a közeli vulkanikus Ponza sziget lehetett.”
Ketten, vagy hárman voltak a szirének
Kharübdisz ma is félelmetes
Nemcsak, hogy két tenger találkozik a Messinai-szorosban, nincsenek szinkronban az árapályok sem. Amikor az északabbi Tirrén-tengeren dagály van, a déli Jón-tengerben éppen apály uralkodik (és fordítva). Emiatt a víztömeg nagyjából hatóránként, óriási sebességgel zúdul át a szoroson az egyik tengerből a másikba. Ráadásul a két tenger vizének sűrűsége és hőmérséklete is különböző, ezért nehezen keverednek a víztömegek, így egymásnak feszülnek. De húzódik a szorosban egy víz alatti hegyvonulat is, az áramlatok ebbe a sziklába ütközve törnek a felszínre.
A legkevesebb földrajzi információt a szirének szigetéről tudhatunk. Homérosz Kirké varázslónővel mondatja el a hazafelé vezető útról, hogy óvakodjanak a szirénektől, a csodás hangú, de gyilkos természetű tengeri nimfáktól, mert az összes embert elbűvölik és megölik, aki megközelíti őket. Annyi sejthető csak, hogy a szirének szigete valahol a Circeo-fok és a Messinai-szoros közötti szakaszon volt. szigetek mellett.
Legesélyesebbek a három sziklaszirtből álló Galli-szigetek, amelyek körülhajózva, Vass Tibor meglepve tapasztalta, hogy egyik oldalról sem lehet látni egyszerre mind a hármat, csak kettőt. Homérosz is két szirént említ, igaz a legismertebb Odüsszeusz-ábrázoláson, az Kr. e. 5. századból származó, úgynevezett vörös alakos vázán az árbochoz kötözött Odüsszeusz három szirén énekét hallgatja – magán kívül, de az emberei nem hallanak semmit, mert fülüket betömte méhviasszal, így gond nélkül elhajóztak a szigetek mellett.
Aztán csak sokasodnak a veszélyek, mert elhajóznak a Bolygó-sziklák mellett (ez a Stromboli vulkán), majd irány a Messinai-szorosig tartó part menti sáv, amelyet félelmetes sziklák védenek északról (Szkülla – egy sziklabarlangban lakó, hatfejű, tizenkét lábú szörnyeteg), valamint fenyeget Kharübdisz örvénye is, amely nem más, mint a ma is veszélyes vizeknek számító, Szicíliát és Itáliát elválasztó Messinai-szoros, ahol, a Jón-tenger és a Tirrén-tenger pontosan összeér. Ez a földrajzi találkozás adja a tudományos magyarázatot Homérosz eposzának félelmetes tengeri szörnyeire (lásd még a keretes írást).
Marhahúst ettek Héliosz mezején – nem kellett volna
Szkülla és Kharübdisz, az a két helyszín, amelyben minden eddigi kutató egyetért. Odüsszeusz hajójával elérkezett a Messinai-szoroshoz, amely a szorosban lévő örvény(Kharübdisz) alapján egyértelműen azonosítható. Az egész útvonalból a Pelopponészoszi-félsziget csücskén (a Malea-fokon) kívül ez a hely az, amelyet minden kutató elfogad.
Négy helyszínen is tévedett Nolan Odüsszeusz útvonalában (az Odüsszeia című film interaktív térképe alapján szerkesztette Vass Tibor)
Fotó: Vass Tibor
Az már kevésbé egyértelmű, hogy a sokkal felérő pár órás átkelés után hol szálltak partra. Homérosz szerint egy „öblös kikötőbe” érkeztek, ahová patak vagy folyó ömlött be. Az öbölben pedig találtak egy akkora barlangot, amelybe elfért a hajó. Végignézve a kontinentális és a szicíliai partokat csak két helyre illik az „öblös kikötő” kifejezés.
Az egyik a Taormina körüli öblök, a másik pedig Messina város kikötője.
Az előbbi 22 tengeri mérföld távolságra van a szorostól, s ez majdnem egynapos utat jelentett volna, így el kell vetni a távolsága miatt. Messina kikötője viszont egy jól védett, 50-70 méter közötti mélységű, természetes öbölben van. Az öböl jellege – több patak és kisebb folyó ömlik be ma is – valószínűsíti, hogy Odüsszeusz idejében már létezhetett. Az expedíció barlangot sajnos nem talált, de akár egykori földrengések el is pusztíthatták, vagy a terjeszkedő város bekebelezte.
Egy hónapig időztek a Héliosz napisten „szigetén”, közben pedig a szigorú tiltás ellenére mégis levágtak párat Héliosz marháiból. Zeusz megint a tettek mezejére lépett, és akkora vihart kanyarított, hogy az egyetlen megmaradt hajó is összetört, és egyedül Odüsszeusz menekült meg.
Hét év kéjes rabság
Itt érkezünk el Odüsszeusz bolyogásainak legtovább elhúzódó helyszínére, Kalüpszó nimfa szigetére, Ogügiére. Annyit ír Homérosz, hogy hajótörés után 9 és fél napig sodródott Odüsszeusz a roncsokba kapaszkodva. Ez idő alatt nyilván főleg az áramlatok vitték, és hogy egy szigetre érkezett. A környékbeli vizek áramlataiból az expedícióvezető megnézte, mennyi lehet a minimális és a maximális távolság, ahová elsodródhatott a főhős.
Már az ókorban is Máltát, pontosabban annak testvérét, Gozo szigetet tartották Kalüpszó szigetének.
A helyiek a sziget északi részén lévő festői Ramla-öböl mellett mutogatják a turistáknak Kalüpszó barlangját. A patakon kívül még két forrás vize ömlik be a tengerbe a ma már omladozó barlang körül, és akár ide is sodródhatott Odüsszeusz, semmi nem mond ellent hogy Gozo lehetett Ogügié.
Csak az istenek határozott parancsára, nagy nehezen engedte útjára Kalüpszó Odüsszeuszt, akinek kéjjel teli örök életet ígért, ha vele marad. De a trójai hős hajthatatlanul hazavágyott feleségéhez, Penelópéhoz és fiához, akit csak megszületni látott.
„Az is a Málta melletti kis sziget mellett szól, hogy ha elemezzük a nimfa útbaigazítását, hogy bal kéz felől kell a „Medvét” (a Göncölszekeret) látnia – ez csak akkor lehetett igaz, ha Odüsszeusz északkeletnek, Ithaka vagy Korfu felé hajózik kezdetleges, összeeszkábált tutaján.”
Ez az Ithaka, ugyanaz az Ithaka?
Gyenge déli vagy délnyugati szélben vitorlázott, 17 napig – az Ökörhajcsár csillagképet pedig későn látta lenyugodni – tudatja velünk az eposz. Vass Tibor – aki hosszú éveken át tanított csillagászati navigációt – hosszas számításokat végzett, figyelembe véve azt is, hogy földtengely imbolygása (precesszió) miatt 3000 évvel ezelőtt másként álltak a csillagképek. Eszerint csak akkor láthatta Odüsszeusz későn felkelni az Ökörhajcsár csillagképet, ha augusztusban indult el.
A célterület kijelöléséhez pedig meg kellett határozni, hogy mekkora távolságra juthatott 17 nap tutajozás után – a phaiákok országába.
Ez pedig Kerkyrának (Korfunak) adódott. Egy folyótorkolatnál ért nagy nehezen partot Odüsszeusz, az expedíció pedig megállapította, hogy a sziget északi-nyugati partjainál csak egyetlen erre alkalmas, állandó folyót (patakot) találunk, az Ermoneszt. Ezzel azonosítani tudták a helyet. Innen az északra található Polikasztro-öbölben állhatott Nauszikaá apjának, Alkinoosz királynak a palotája.
Egyetlen éjszaka alatt, elképesztő sebességgel vitték haza a phajákok Odüsszeuszt otthonába, Ithakába, ahol megölte a szemtelen kérőket. Már csak az a kérdés, hogy a mai Ithaka szigete ugyanaz-e, mint amiről az eposz szól. Mert erről is megoszlanak a vélemények.
Újabb expedíció indul
Vass Tibor – részben a Nolan-film miatt – újabb, immár a III. Odüsszeusz expedíció szervezését tervezi, hogy véglegesen ellenőrizze az elméletének helyességét és lezárja a kutatásokat. A III. Odüsszeusz Expedíció tervezett időpontja 2027. június-július-augusztus hónapok. Jelenleg hajót keres, amelyik alkalmas erre az útra. A régi (nem véletlenül) Odysseus nevű hajóját sajnos eladta. Az expedíciós hajónak szigorú követelményeket kell teljesíteni. Nem mellesleg be szeretné fejezni a sok-sok éve elkezdett könyvét, amely címe: Az Odüsszeia kódja.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!