A Szigetnek előre kell menekülnie. Idén a közönség és a sajtó visszajelzései alapján azt láttuk, hogy jó az irány, amit felvázoltunk, de számos körülmény nem kedvezett nekünk, így a számok nem alakultak úgy, ahogy szerettük volna – mondta Gerendai Károly, a Sziget alapítója szombaton, a rendezvény zárónapján az MTI-nek.
A legfontosabb célunk az idei rendezvénnyel az volt, hogy megmutassuk, merre akarunk tovább menni. A reakciókból azt látom, hogy ez a teszt jól sikerült, szinte mindenki kedvezően fogadta az erőfeszítéseinket. Szerintem csináltunk egy tök jó Szigetet, ami megalapozhat egy jövő évi fellendülést
– szögezte le.
Míg a tavalyi hatnapos rendezvényen 416 ezer volt a látogatószám, idén várhatóan kevesebben, mintegy 350-360 ezren szórakoztak a rendezvény öt+két napján.
„Tavaly ősszel hirtelen kellett átvenni a fesztivált a távozó külföldi tulajdonosoktól, utána a politikai viták miatt szűnt meg majdnem a Sziget. Tavasszal optimisták voltunk, de a remélt számoktól el fogunk maradni. A tavalyi adatokkal nem lehet összehasonlítani az ideieket, mert most csak öt napra szóltak a bérletek, igaz, volt mínusz egyedik és nulladik nap, alapvetően a nem annyira fiatal magyar közönséget célozva” – fejtette ki Gerendai Károly.
Az előző tulajdonos, a londoni székhelyű Superstruct Entertainment alatt tavaly jelentős, 2,8 milliárd forintos veszteség termelődött, amelyet idén, a „kármentesítő”, vagy „befektető” évben 1,5 milliárdra terveztek redukálni, egy hozzávetőlegesen 400 ezres látogatottsággal, ami nem jött össze. Az alapító hozzátette: az idei vízválasztó év, és stratégiai döntés volt, hogy a veszteségek elkerülése érdekében a költségek lehúzása helyett fejleszteni akarnak, hiszen ezzel tudják megalapozni a sikeresebb jövőt.
Gerendai Károly szerint három fő oka van, hogy a tervezett veszteség nagyobb lett.
„Négy hónap késéssel indulhatott el a szervezés, a jegyek eladása, miközben korábban éppen ebben a korai időszakban adtuk el bérleteink egyharmadát. A forint erősödése a külföldiek számára megdrágította a fesztivált, a harmadik elem pedig az volt, hogy a magyar jegyvásárlók körében a hatalmas kánikula és szárazság, illetve az áramellátással kapcsolatos kérdőjelek miatt egyfajta katasztrófatudat alakult ki, ami visszavetette a fesztiválozási kedvet” – fejtette ki Gerendai Károly.
Idén tovább nőtt a magyar látogatók száma, ők immár a teljes közönség 53 százalékát teszik ki, viszont a külföldről érkezők száma tovább csökkent. Miközben a szomszédos országokból többen jöttek, a Sziget nagy piacain, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban csökkent az érdeklődés a Sziget iránt. A háborúk miatt drasztikusan visszaesett Izrael, Ukrajna és Oroszország is, és a nagyon távoli országokból is jóval kevesebben jöttek az utazási költségek emelkedése miatt.
Gerendai Károly szerint bevált az a konstrukció, hogy alvállalkozóikat kistulajdonosként vonták be a Sziget Zrt.-be. Kitért arra, hogy a befektetővé vált alvállalkozók lefedik a legnagyobb szakmai területeket, hiszen akad közöttük biztonsági, takarító, konténeres, színpados, vendéglátós, fesztivál-infrastruktúrával, fény- és hangtechnikával foglalkozó cég. „Ezzel az árakra is kedvezően tudunk hatni, másrészt bejön egy plusz tudás, amivel egy korábbinál sokkal szakmaibb alapú építkezést, fejlesztést alapozhatunk meg”.
A Budapest Park bevonásával a fesztivál magyar előadókat felvonultató színpada ismét kiemelt helyszín lett.
„Kifejezetten jó döntés volt a magyar nagyszínpad visszahozatala, szerette a közönség. Voltak idősávok, amikor a nagyszínpad headlinereivel egy időben játszó magyar zenekarok kevésbé vonzották be a nézőket, az egyaránt rock kategóriába sorolható Twenty One Pilots és a Tankcsapda párhuzamos koncertje nem biztos, hogy jó döntés volt, de akadt több ellenpélda is” – fűzte hozzá.
A Sziget tulajdonosa szerint az idei nagyszínpados koncertek jók voltak, a Twenty One Pilots mellett Sombr vonzotta a legtöbb látogatót. „Sajnos egyre kevésbé működik az előző tulajdonosi kör által favorizált modell, ami arra alapult, hogy az erős fellépői névsorral el lehet adni a jegyeket, mert számos európai nagyfesztivál képes erős line-upot hozni. A Sziget jövőjét erre önmagában már nem lehet alapozni, nemzetközi szinten kellenek azok az egyéb tényezők, amelyek különlegesen vonzóvá tudják tenni a fesztivált” – hangsúlyozta Gerendai Károly.
A Sziget melletti érvek közé sorolta, hogy ez egy sokszínűbb kulturális élmény, mint a legtöbb fesztivál: összművészeti kínálat, nyaralás, különleges közösségélmény, jó ár-érték arány, Budapest, mint világváros.
Akkor leszünk újra sikeresek, ha meg tudjuk erősíteni nemzetközi pozícióinkat, és ehhez újra kiépítjük korábbi, 26 országban működött képviselőhálózatunkat. Fontos, hogy már idén is tudtuk a magyar közönség felé jelezni, ők ugyanolyan fontosak számunkra
– mondta Gerendai Károly.
Két fontos problémát idén még nem sikerült megoldani, de vannak kedvező fejlemények. A főváros minden jel szerint ősszel megkezdi a Hajógyári-szigetre vezető K-híd régóta esedékes felújítását. „A munkálatok két éven át, két etapban fognak zajlani, jövő nyárra készül el a hídszerkezet megerősítése”.
Komoly előrelépés történhet a Sziget pormentesítése terén is. „Abban maradtunk a főpolgármesterrel, hogy két fúrt kutat létesítenek a szigeten, és ebből egy folyamatosan karban tartott, locsolt terület alakítható ki Budapest egyik legnagyobb közparkjában, ami a fesztivál körülményeire is kedvezően fog hatni” – fogalmazott Gerendai Károly.
(Borítókép: Fesztiválozók a Szigeten 2026. augusztus 13-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!