Az iráni háború ismét ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogyan reagálnak a pénzügyi piacok a geopolitikai konfliktusokra. A közvélekedés szerint a háborúk egyértelműen negatív hatással vannak a tőzsdékre és növelik a piaci bizonytalanságot. A historikus vizsgálatok azonban jóval összetettebb képet mutatnak, ugyanis a múltbeli konfliktusok időszakában a pénzügyi piacok reakciói korántsem voltak egységesek.
Miközben egyes eszközök (például az energia- vagy védelmi szektorhoz kapcsolódó befektetések) gyakran emelkednek, más piacok esnek, és sok esetben a korrekció már jóval a konfliktus lezárása előtt megindul. A fentiekre tekintettel cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy az 1990-es évek óta kirobbant 107 nemzetközi politikai krízis során hogyan reagáltak a pénzügyi piacok. Elemzésünk kiterjed a részvénypiacokra, az európai és amerikai védelmi szektor részvényeire, az árupiacokra, a kötvénypiacokra, valamint a devizapiacokra.
A krízisek nem kivételek, hanem visszatérő jelenségek
A Duke University által gondozott International Crisis Behavior adatbázis összesen 495 nemzetközi krízist tartalmaz az 1918 utáni időszakból napjainkig. Ezek közül 370 olyan konfliktus volt, amely során fegyveres erőszak alkalmazására is sor került, legalább kisebb fegyveres összecsapások formájában. A fenti adatok arról árulkodnak, hogy az elmúlt száz évben átlagosan nagyjából negyedévente történt egy nemzetközi krízis. Ez azt jelenti, hogy bár az utóbbi években gyakran hallani arról, hogy a világ egy új, geopolitikai feszültségekkel terhelt korszakba lépett, hosszabb történelmi távon a gyakori krízishelyzet nem tekinthető szokatlan jelenségnek. Igaz ugyanakkor, hogy a 2010-2020 közötti viszonylag nyugodtabb évtizedhez képest a geopolitikai feszültségek az elmúlt években ismét erősödtek.
Vizsgálatunkban az 1990 után kezdődő krízisekre fókuszálunk, mivel ezek az események már a modern pénzügyi piacok működéséhez jobban illeszkedő időszakban zajlottak. Ebben a szűkített mintában 107 krízis szerepel, amelyek közül 80 esetben fegyveres konfliktusra is sor került. Az alábbi ábrán a kék színnel jelölt oszloprész a nem fegyveres kríziseket, míg a fekete oszlopok a fegyveres konfliktusokat mutatják.
Hogyan reagálnak a pénzügyi piacok a geopolitikai krízisekre?
A vizsgálatba bevontuk a vezető részvénypiacokat (S&P 500, DAX, BUX), a devizapiacot (EUR/USD, EUR/HUF, EUR/CHF, japán jen), az államkötvény-hozamokat (10 éves amerikai és magyar hozam), a nyersanyagpiacot (WTI olaj, arany, földgáz, valamint egy széles nyersanyagindex), továbbá a védelmi ipar részvényeit az Egyesült Államokban és Európában. Az elemzésben arra fókuszáltunk, hogy hogyan alakulnak az egyes eszközök hozamai a geopolitikai krízisek különböző szakaszaiban, a konfliktus kezdő hónapjában, a krízis időszaka alatt (amíg a konfliktus fennállt), valamint a lezárás hónapjában. Minden időszakban kiszámítottuk az egyes eszközök átlagos hozamát, majd ezeket az értékeket az összes krízisre összesítettük. A fenti módszerrel általános képet kaphatunk arról, hogy a részvény-, deviza-, kötvény- és nyersanyagpiacok hogyan reagálnak a geopolitikai feszültségek különböző fázisaiban.
Az alábbi ábrán a rózsaszín oszlop az adott befektetési eszköz teljes időszakra számított átlagos hozamát mutatja, míg a többi oszlop a geopolitikai krízisek különböző szakaszaiban megfigyelt átlagos hozamokat jelöli. Az első vizsgálatba az összes nemzetközi krízist bevontuk, tehát a fegyveres és a nem fegyveres események egyaránt szerepelnek a mintában.
Megjegyzés: A kötvénypiaci változókat bázispontban jelenítjük meg. Az ábrákon ezért a kötvényhozamok változása nem százalékos hozamot, hanem a hozamok bázispontban mért változását mutatja.
Ebben az esetben a részvénypiacokon (BUX, DAX, S&P 500) hasonló mintázat figyelhető meg. Itt a krízis kitörésének hónapjában az átlagosnál alacsonyabb, de továbbra is pozitív hozamok láthatók, ami arra utal, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos bizonytalanság kezdetben visszafogja a hozamokat. Ugyanakkor a krízis lezárásának hónapjában magasabb hozamok jelennek meg, ami a bizonytalanság csökkenésével és a kockázati prémiumok gyors leépülésével magyarázható.
A részvénypiacokon belül érdemes kiemelni a védelmi ipar részvényeit. Az amerikai védelmi szektor esetében a krízis kitörésének hónapjában az átlaghozam jelentősen meghaladja a teljes időszaki átlagot, ami összhangban van azzal, hogy a katonai konfliktusok növelhetik a védelmi kiadásokkal kapcsolatos várakozásokat.
Ugyanakkor az európai védelmi szektor részvényei esetében nem figyelhető meg hasonló hatás ebben az időszakban.
A kötvénypiacokon eltérő reakciók láthatók
Az energia- és nyersanyagpiacokon szintén erőteljes reakció figyelhető meg. A WTI olaj esetében a krízis kezdetének hónapjában az átlaghozam többszöröse a normál időszak átlagának, ami a geopolitikai feszültségek által kiváltott kínálati kockázatokkal magyarázható. Hasonló mintázat jelenik meg a CRB árupiaci index, az arany és a TTF földgáz esetében is, ahol a krízis kezdetén az átlagosnál magasabb hozamok figyelhetők meg.
A kötvénypiacokon eltérő reakciók láthatók. A 10 éves magyar államkötvény hozama a krízis kezdetén kismértékben csökken, ami a biztonságkeresés és a kockázatkerülés erősödésére utal a hazai piacon. Ugyanakkor a krízis időszaka alatt a hozamok jelentősen emelkednek, ami a kockázati felár növekedésével magyarázható, azaz a befektetők a konfliktus elhúzódásával a kockázatosabb, feltörekvő piacokról fokozatosan biztonságosabb eszközök felé fordulnak. A 10 éves amerikai államkötvény esetében már egyértelműen látszik a biztonsági menedék szerepe, hiszen a hozamok már a krízis kezdetén az átlagosnál nagyobb mértékben csökkennek, és a konfliktus időszaka alatt ez a hatás tovább erősödik.
Összességében az ábra azt mutatja, hogy a nemzetközi krízisek nem minden eszközosztályra hatnak azonos módon. Amíg egyes piacokon (energia, védelmi szektor) pozitív árreakció figyelhető meg, addig más eszközök (elsősorban a kötvények és egyes részvénypiacok) inkább a bizonytalanság növekedésére reagálnak.
A fontosabb devizák esetében megfigyelt reakciók szintén nagyrészt összhangban vannak a várakozásokkal. Az EUR/USD esetében a krízis kezdetén a dollár erősödése látható, amit az euró gyengülése jelez. A konfliktus későbbi szakaszában azonban ez a folyamat részben visszarendeződik, és a krízis időszakában, illetve lezárásakor az euró erősödése jelenik meg az átlagos hozamokban. A krízis kezdeti szakaszában tehát a dollár menedékdeviza-szerepe erősödik.
Hasonló helyzetet láthatunk az EUR/CHF esetében is. A svájci frank a krízis kezdetének hónapjában jelentősen erősödik az euróval szemben, ami a frank klasszikus menedékdeviza-szerepével magyarázható, de a krízis későbbi szakaszaiban ez a jelenség nem figyelhető meg.
A forint esetében eltérő hatás rajzolódik ki. A krízis kitörésének hónapjában a forint átlagosan erősödik az euróval szemben, ugyanakkor a krízis időszakában és a lezárás környékén már inkább forintgyengülés figyelhető meg. Ez arra utalhat, hogy a feltörekvő piaci devizák kockázati felára gyakran csak a konfliktus elhúzódása során kezd emelkedni. Az ábrán megfigyelhető forinterősödés ugyan első ránézésre ellentmond az intuícióknak, azonban fontos hangsúlyozni, hogy átlagos hatásról van szó, és a későbbi statisztikai vizsgálatok alapján ez a hatás nem különbözik szignifikánsan a nullától.
Az USD/JPY esetében szintén jól kirajzolódik a japán jen menedékdeviza-szerepe, azaz a krízis kezdetén a jen erősödik a dollárral szemben, és ez a folyamat a krízis későbbi szakaszaiban is fennmarad.
Ha kizárólag a fegyveres konfliktusokkal járó kríziseket vizsgáljuk, akkor a fent megfigyelt mintázat hasonló marad, de a reakciók léptéke jelentősen felerősödik. Az energia- és nyersanyagpiacokon különösen látványos ez a hatás, mivel az olaj esetében jóval erőteljesebb árnövekedés figyelhető meg a krízis kezdetén, míg a TTF földgáz ára a krízis időszakában emelkedik jelentősen, amelyet a konfliktus lezárásakor erőteljes korrekció követ.
Az arany esetében szintén magasabb átlaghozam jelenik meg a krízisek kezdetén és azok időszaka alatt. A részvénypiacokon belül ebben a mintában már az európai védelmi szektor részvényein is jól látható pozitív reakció a krízis kezdetén. A szélesebb részvénypiacokon ugyanakkor különösen a krízisek lezárásának hónapjában figyelhető meg erősebb emelkedés, ami arra utal, hogy a bizonytalanság csökkenése gyakran jelentős piaci korrekcióval jár.
A kötvénypiacokon szintén markáns különbségek jelennek meg. A magyar 10 éves államkötvényhozamok a krízis időszakában jelentősen emelkednek, ami a feltörekvő piacok kockázati felárának növekedésére utal, míg az amerikai 10 éves hozamok csökkennek, ami az amerikai állampapírok klasszikus menedékeszköz-szerepét tükrözi.
A devizapiacokról külön ábrát nem mutatunk be, de a mintázat ott sem változik érdemben. Ugyanakkor a kilengések erősebbé válnak, hasonlóan ahhoz, amit az energia- és nyersanyagpiacokon is megfigyelhetünk.
A fenti ábrák az átlagos hozamokat mutatták be, azonban önmagában az átlagok vizsgálata nem elegendő, mivel akár véletlen ingadozások következtében is megjelenhetnek eltérések. Ezért statisztikai tesztekkel is megvizsgáltuk, hogy az egyes időszakok átlagos hozamai szignifikánsan eltérnek-e a nullától. Az alábbi táblázat azokat az eseteket mutatja, ahol a hozamok legalább 10%-os szinten szignifikánsan eltérnek a nullától.
A részvénypiacokon jól megfigyelhető, hogy a krízisek lezárásának időszakában az átlagos hozam statisztikailag szignifikánsan pozitív. Ez az S&P 500, a DAX és a BUX index esetében is megfigyelhető, ahol a konfliktusok lezárásának hónapja rendre pozitív hozamokkal jár együtt (például az S&P 500 esetében átlagosan közel 2%, a DAX esetében 1,5-2%, míg a BUX esetében több mint 2%). Ez arra utal, hogy a geopolitikai bizonytalanság megszűnése gyakran erőteljes piaci felpattanással jár.
Az energia- és nyersanyagpiacokon ezzel szemben inkább a konfliktusok kezdetén jelennek meg a legerősebb reakciók. A WTI olaj esetében a krízis kezdetének hónapjában az átlaghozam 2,7-3,6% között alakult, ami jól tükrözi, hogy a geopolitikai feszültségek azonnal beépülnek az energiaárakba. Hasonló irányú reakció figyelhető meg a szélesebb árupiaci indexeknél (CRB index) és az arany esetében is, ahol a konfliktus kezdetén vagy időszaka alatt szignifikánsan pozitív hozamok jelennek meg.
A kötvénypiacokon szintén erős reakció jelenik meg az amerikai állampapíroknál. A 10 éves amerikai hozam a krízisek időszaka alatt átlagosan 4-6 bázisponttal csökken, ami statisztikailag is szignifikáns. Ez jól tükrözi az amerikai államkötvények globális menedékeszköz-szerepét, azaz a geopolitikai bizonytalanság idején erősebb kereslet jelenik meg ezen kötvények iránt.
A szektoriális részvények között az amerikai védelmi ipar reagál a legerősebben a konfliktusok kezdetére. A szektor részvényei a krízisek első időszakában átlagosan 1,8-2,4% közötti pozitív hozamot mutatnak, ami összhangban van azzal a várakozással, hogy a katonai konfliktusok növelik a védelmi kiadásokkal kapcsolatos várakozásokat.
A devizapiacokon a legerősebb statisztikai hatás az EUR/CHF esetében figyelhető meg, ahol a svájci frank a konfliktusok kezdetén szignifikánsan erősödik az euróval szemben. Ez ismét a frank klasszikus menedékdeviza-szerepére utal.
A fentiekből látható, hogy a geopolitikai krízisek hatásai összetettek. Bár a háborúkat gyakran automatikusan negatív piaci eseményként értelmezzük, az elmúlt több mint három évtized 107 nemzetközi krízisének eseményei azt mutatják, hogy a különböző eszközosztályok reakciói jelentősen eltérnek egymástól. A részvénypiacokon a legjellemzőbb mintázat nem a krízisek kezdetéhez, hanem inkább azok lezárásához kötődik. Ezzel szemben az energia- és nyersanyagpiacok sokkal inkább a krízisek kezdetére reagálnak. Az olaj, a földgáz és a szélesebb árupiaci indexek esetében a konfliktus kitörésekor jelennek meg a legerősebb árreakciók, ami elsősorban a kínálati kockázatokkal és az ellátási láncok bizonytalanságával magyarázható.
A kötvénypiacokon és a devizapiacokon a klasszikus menekülőeszköz-hatás rajzolódik ki. A geopolitikai feszültségek idején az amerikai államkötvények hozamai csökkennek, míg a svájci frank és a japán jen erősödik, ami a globális befektetők biztonságkereső magatartását tükrözi. Ugyanakkor a feltörekvő piacok (például a magyar kötvénypiac vagy a forint) esetében a kockázati felár gyakran inkább a konfliktus elhúzódása során emelkedik.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az itt bemutatott eredmények átlagos mintázatokat tükröznek. Bár vizsgálatunk 107 geopolitikai krízis tapasztalataira épült, az egyes események piaci hatásai jelentős eltéréseket mutathatnak. A részletesebb elemzésünk eredményei alapján az látszik, hogy a piaci reakciók számos tényezőtől függnek. Ilyen például a konfliktus időtartama, a fenyegetett érték súlyossága, az erőszak intenzitása és központi szerepe, valamint az érintett szereplők száma vagy a nagyhatalmak részvétele a konfliktusban. Emellett az is meghatározó lehet, hogy a krízis regionális vagy globális jelentőségű, milyen gyorsan eszkalálódik, illetve milyen szerepet játszanak a nemzetközi szervezetek vagy harmadik felek a konfliktus kezelésében.
Éppen ezért a geopolitikai krízisek piaci hatásai nem tekinthetők egységes mintázatnak. Az itt bemutatott eredmények így elsősorban a múltbeli események átlagos tapasztalatait foglalják össze, és nem tekinthetők előrejelzésnek vagy befektetési tanácsnak.
A borítókép illusztráció. Forrás: Getty
A szerző Nagy Attila Zoltán, Elemzésközpont.hu, PTE KTK ESG kutatócsoport
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.