„Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy néha nem ijedtem meg, amikor újabb, nagyjából harminc csillogó kötetet tartalmazó doboz érkezett az ajtóm elé” – vallotta be Mary Beard, a 2026-os Booker-díj zsűrijének elnöke a díj hivatalos honlapján.
A neves klasszika-filológusnak és társainak végül 163 regényből kellett kiválasztaniuk azt a tizenhármat, amely versenyben maradt az angol nyelvű irodalom egyik legrangosabb elismeréséért. A hosszú lista több szerzője a magyar olvasók számára sem ismeretlen: Douglas Stuart Booker-díjas Shuggie Bainje, valamint Marlon James, Elizabeth Strout, Emma Cline és M. John Harrison több műve is megjelent magyarul. Az idei tizenhárom jelölt regény közül ugyanakkor egyelőre egyik sem olvasható magyar fordításban.
Két korábbi győztes is visszatért
Marlon James 2015-ben az A Brief History of Seven Killings című regényével nyerte el a Bookert, most pedig ötödik regényével, a The Disappearersszel került a legjobb tizenhárom közé. A több mint hatszáz oldalas, szeptemberben megjelenő könyv egy homofób tömegtámadásból indul ki az 1980-as évek Jamaicájában. A zsűri „számvetésként” jellemezte a művet, James-t pedig egyedülálló irodalmi tehetségként méltatta.
Douglas Stuart 2020-ban már első regényével, a Shuggie Bainnel elnyerte a díjat. Ezúttal harmadik regénye, a John of John került a hosszú listára, amelynek „gazdag, texturális részletességét” emelték ki a zsűritagok.
Ha James vagy Stuart novemberben ismét győzne, mindössze az ötödik szerző lenne, aki kétszer is elnyeri a Booker-díjat. Erre eddig J. M. Coetzee, Peter Carey, Hilary Mantel és Margaret Atwood volt képes.
A legismertebb visszatérők közé tartozik Elizabeth Strout is. A Pulitzer-díjas amerikai írót 2016-ban a My Name Is Lucy Bartonnal jelölték, 2022-ben pedig az Oh William! már a szűkített listáig jutott. Most tizenegyedik regényével, a The Things We Never Say cíművel tért vissza, amely Donald Trump Amerikájával is számot vet.
Három első regény is bekerült
A nagy nevek mellett három debütáló regényíró is helyet kapott a tizenhárom között. Kenan Orhan The Renovation, Rebecca Perry May We Feed the King és Djamel White All Them Dogs című kötete egyaránt első regény. Perry könyve ráadásul júliusban már elnyerte a Waterstones Debut Fiction Prize-t. A lista két történelmi elsőség lehetőségét is magában hordozza.
A mexikói–brit Chloe Aridjis a The Shadow of the Object című regényével az első mexikói származású Booker-győztes lehetne,
míg a török–amerikai Kenan Orhan győzelmével először kerülhetne török származású szerzőhöz a díj.
Az életkori skála is széles. A mezőny legidősebb szerzője a 81 éves M. John Harrison, aki korábban maga is Booker-zsűritag volt. The End of Everything című regényével most először került a hosszú listára. Győzelme esetén Margaret Atwoodot megelőzve ő lenne a Booker történetének legidősebb díjazottja. A másik végletet a 28 éves Djamel White jelenti, aki egyben az idei lista egyetlen ír szerzője.
Az idei válogatás egyik érdekessége maga a zsűri. Mary Beard mellett Raymond Antrobus költő és író, Patricia Lockwood író, költő és esszéista, Rebecca Liu újságíró és kritikus, valamint a Pulp zenekar frontembere, Jarvis Cocker dönt a díjról.
Cocker a The Guardiannek arról beszélt, tisztában volt vele, hogy formális szempontból ő a zsűri legkevésbé képzett tagja, ez azonban nem különösebben zavarta.
Tudtam, hogy a Booker zsűrijébe rendszeresen kerülnek olyan emberek is, akik nem feltétlenül az irodalmi világ részei – de tudnak olvasni!
– fogalmazott Cocker, hozzátéve, éppen az volt a feladata, hogy olyasmit vigyen a döntéshozatalba, amit a többiek nem: egy másfajta nézőpontot.
Mary Beard szerint pedig éppen az idei könyvek közötti különbségek jelentik a válogatás egyik erősségét. Mint fogalmazott, nagyszerű könyveket soha nem egyetlen recept alapján írtak. A listán egyszerre van jelen humor és nyugtalanság, disztópikus fantázia és családi dráma, nyers realizmus és mágikus rejtély.
Ők maradtak versenyben
A tizenhárom könyv Mexikóváros egyik kórházától a posztapokaliptikus brit tengerpartig, egy zürichi asszisztáltöngyilkosság-klinikától Jamaica nyolcvanas évekbeli világáig vezeti az olvasót. A történetek között akad bűnregény, disztópia, történelmi és campusregény is, miközben visszatérő témaként jelenik meg az emlékezet, a halandóság, az átalakulás, a gyilkosság és a múlttal való szembenézés.
A 2026-os Booker-díj hosszú listájára a következő tizenhárom regény került:
Chloe Aridjis: The Shadow of the Object
Emma Cline: Switzy
Makenna Goodman: Helen of Nowhere
M. John Harrison: The End of Everything
Marlon James: The Disappearers
Luke Kennard: Black Bag
Kenan Orhan: The Renovation
Rebecca Perry: May We Feed the King
Gwendoline Riley: The Palm House
Elizabeth Strout: The Things We Never Say
Douglas Stuart: John of John
Djamel White: All Them Dogs
Missouri Williams: The Vivisectors
A listát 163 nevezett műből válogatták össze. A szabályok szerint bármilyen nemzetiségű szerző regénye versenybe kerülhetett, amennyiben angolul íródott, illetve 2025. október 1. és 2026. szeptember 30. között az Egyesült Királyságban vagy Írországban jelent meg.
A hat könyvből álló szűkített listát 2026. szeptember 22-én jelentik be a londoni Southbank Centre-ben. A győztes nevét november 9-én hozzák nyilvánosságra az Old Billingsgate viktoriánus épületében rendezett ceremónián. A Booker-díjas szerző 50 ezer fontot kap, a szűkített listára kerülő írók pedig fejenként 2500 fonttal gazdagodnak.
A tavalyi Booker-díjat a magyar származású brit író, David Szalay nyerteTestcímű regényével .
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lépjen be a házasság legnagyobb dilemmájába!
A döntés az Ön kezében van!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!