Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminisztere közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerinte újabb százmilliárd forintot sikerült megtakarítani a magyar államnak.
A tárcavezető – aki korábban a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, majd a második Orbán-kormány adóügyekért felelős államtitkára, később az Erste jelzálogbankjának vezetője volt – az M6-os autópálya egyik szakaszának üzemeltetéséről szóló kormánydöntést értékelte.
A poszt szerint az előző kabinet az MKIF Zrt.-nek, vagyis annak a társaságnak akarta adni az érintett szakasz kezelését, amely 2022 óta a magyar gyorsforgalmi hálózat túlnyomó részét működteti egy 35 évre szóló koncessziós szerződés alapján.
A koncesszió lényege, hogy az állam hosszú időre magáncégre bízza egy közszolgáltatás – itt az autópályák üzemeltetése és fejlesztése – ellátását, és ezért rendszeres díjat fizet.
Kármán András állítása szerint a szóban forgó megállapodás összértéke nagyjából 150 milliárd forint lett volna.
A pénzügyminiszter azt is felrótta, hogy a hatályos munkamegosztás szerint nem az akkori építési és közlekedési miniszternek, Lázár Jánosnak, hanem Nagy Márton gazdasági miniszternek kellett volna aláírnia a szerződést.
Így jöhet össze a százmilliárdos spórolás
Az érintett mintegy 60 kilométeres szakaszt a 2000-es évek elején egy másik társaság, az M6 Duna Zrt. építette meg, és a cég 22 éves szerződése idén októberben jár le.
Kármán András szerint a Tisza-kormány ezért felülvizsgálta a helyzetet, és bekérte az elérhető alternatívák árait is.
A pénzügyminiszter azt írta, hogy az eddigi üzemeltető és az állami útkezelő, a Magyar Közút is 50 milliárd forint körüli ajánlatot tett ugyanazon műszaki elvárások mellett – vagyis nagyjából harmadáron vállalta volna ugyanazt a feladatot.
A poszt legsúlyosabb állítása szerint erről az előző kormány is tudott:
„Lázár János saját kezűleg utasította vissza az 50, és fogadta el a 150 milliárdos ajánlatot.”
A pénzügyminiszter hozzátette, hogy az új versenyeztetés jelenleg is zajlik, de szerinte már most egyértelmű:
akár 66 százalékkal olcsóbb megoldás is elérhető.
Kármán szerint a kormányváltás óta ez már a sokadik hasonló ügy: „Újabb csontváz, újabb 100 milliárd, amelyet sikerült megspórolni a magyar államnak.”
Az ügyről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón beszélt először részletesen, majd a hétvégén megismételte a számait: szerinte 2026 és 2037 között legfeljebb 51 milliárd forintba kerül majd a szakasz üzemeltetése a korábban tervezett 149 milliárd helyett.
A kormány emellett feljelentést is tett az eljárás miatt – ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy bárki bűncselekményt követett volna el, erről kizárólag a nyomozó hatóság, illetve a bíróság dönthet.
A megvádolt cég szerint almát hasonlítanak körtéhez
Az MKIF Zrt. a bejelentés után közleményben utasította vissza a vádakat.
A társaság azt közölte, hogy az M6-os érintett szakaszának üzemeltetését nyílt közbeszerzési eljárásban, a hatályos jogszabályoknak és az állammal kötött szerződésnek megfelelően nyerte el.
A cég szerint a bemutatott összehasonlítás szakmailag nem állja meg a helyét, mert a különböző ajánlatok eltérő műszaki tartalomra vonatkoznak, így az árak egyszerű egymás mellé állítása félrevezető.
Az MKIF azt is jelezte, hogy a döntésről egyelőre csak a sajtóból értesült, hivatalos értesítést a minisztériumtól nem kapott, ugyanakkor nyitott a szakmai egyeztetésre.
A vita nem előzmény nélküli: a társaság korábban is vitatta a kormányzati számokat, és arra hivatkozott, hogy a hozzá befolyt koncessziós díjakat teljes egészében az általa kezelt, több mint 1300 kilométeres hálózatra fordította.
Akkori közleményében többek között 700 kilométernyi burkolatcserét és 315 híd felújítását sorolta fel.
Hatvan kilométeren túl: huszonnégyezer milliárd
Az M6-os ügye azért is kap kiemelt figyelmet, mert a kormány szerint mintaesetről van szó.
A teljes sztrádakoncesszió jelenlegi értéke 24 ezer milliárd forint, a szerződés 35 évre szól, és gyakorlatilag a magyar gyorsforgalmi hálózat egészének működtetését és fejlesztését lefedi.
A közlekedési tárca még júliusban bejelentette a szerződés átvilágítását, arra hivatkozva, hogy a kifizetések nagysága nincs arányban a megvalósult fejlesztésekkel.
A háttérben egy uniós eljárás is fut: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a koncesszió miatt, elsősorban a szerződés hosszát és a működési kockázat átadásának hiányát kifogásolva.
Vitézy Dávid korábban azt mondta, hogy a koncesszió egészének sorsáról ennek az eljárásnak a lezárása után döntenének.
Az M6-os szakaszára kiírt új versenyeztetés eredménye adhat majd támpontot ahhoz, mennyire megalapozott a százmilliárdos megtakarításról szóló kormányzati becslés.
(Borítókép: A drónnal készült felvételen az M6-os autópálya Dunaújváros közelében 2026. április 24-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!