Vitézy Dávid a közösségi oldalán tette közzé bejegyzését, amelyben a kormány új lakáspolitikai irányát védte meg a bírálatokkal szemben. Érvelése szerint az elszabadult lakásárak egyik oka az elégtelen kínálat, miközben a környező országokban lényegesen több lakás épül, mint itthon.
Az általa hivatkozott adat szerint tavaly egymillió lakosra 1256 átadott új lakás jutott Magyarországon. Ez nagyjából ötöde az osztrák vagy a lengyel lakásépítési teljesítménynek, de a miniszter szerint Csehországban és Romániában is két-háromszor annyi új lakás készül el, mint nálunk.
A tárcavezető szerint ezek a mutatók egy olyan időszak után alakultak ki, amely beruházási szempontból bőven elegendő lett volna a helyzet rendezésére.
Egy hosszú, beruházási szempontból már több mint értelmezhető 16 éves időszak végén olyan mutatókat örökölt a jelenlegi kormány, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy be kell avatkozni
– fogalmazott. Vitézy Dávid szerint a most indított Wekerle Lakásépítési Program szükségességét éppen ezek a számok igazolják. A program névadója Wekerle Sándor kétszeres miniszterelnök, akinek a nevéhez a 20. század elejének egyik legnagyobb szabású munkáslakás-építési vállalkozása, a kispesti Wekerletelep kötődik.
Hétévnyi munka egy új lakásért
A miniszter érvelésének második pillére az, hogy a szűkös kínálat miatt a lakások drágulása tartósan lehagyta a keresetek emelkedését. Megfogalmazása szerint Magyarországon az elmúlt időszakban a reálbérek növekedését jelentősen meghaladó drágulás zajlott a lakáspiacon.
A reálbér az inflációval korrigált kereset, vagyis azt mutatja meg, hogy a fizetésből mennyi árut és szolgáltatást lehet ténylegesen megvásárolni. Ha a lakásárak ennél gyorsabban nőnek, a vásárlók évről évre kevesebb négyzetmétert tudnak megengedni maguknak ugyanabból a jövedelemből.
Vitézy Dávid ezt egy szemléletes mutatóval érzékeltette:
tíz évvel ezelőtt átlagosan 5,9 évet kellett egy új lakásért dolgozni, ma viszont már hetet.
A miniszter szerint ezért a kormánynak mindenképpen be kell avatkoznia, és ösztönöznie kell a bérlakásépítést.
A lakáspiac állapotáról az elmúlt hónapokban több elemzés is megjelent. Az Index arról írt, hogy a korábbi évek rendkívüli drágulása után mérsékeltebb időszak jöhet, 2026-ban országosan 8–13 százalék közötti lakásár-emelkedéssel számolnak a szakértők.
Ugyanakkor arról is beszámoltunk, hogy a lakhatási válság nem oldódott meg, és az elemzők szerint a lakáspolitika fókusza fokozatosan a keresletélénkítés felől a kínálati és szerkezeti megoldások felé mozdulhat el.
„Óriási extraprofit” – így támadja a miniszter a bírálóit
A bejegyzés jelentős része politikai vitairat: Vitézy Dávid szerint tanulságos, hogy az előző kormányt védő ellenzéki képviselők milyen hevesen próbálják visszatartani a jelenlegi kormányt a lakáspolitika átalakításától.
„Az egy dolog, hogy láthatóan azoknak a cégeknek az érdekeit képviselik, amelyek a beruházásaikat megkönnyítő kiemelő rendeletektől reméltek óriási extraprofitot”
– írta a miniszter, hozzátéve, hogy ezeket a rendeleteket most felülvizsgálják.
A kiemelő rendelet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítás jogi eszköze: kormányrendelettel adott különleges státusz, amely gyorsított hatósági engedélyezést tesz lehetővé, és mentesítheti a beruházót a helyi építési előírások egy része alól.
Vitézy Dávid a múlt héten már be is jelentette a rendszer átvilágításának első lépéseit. Az Index akkor közölte azt a listát is, amelyen szerepelnek azok a fejlesztések, amelyek kiemelt státuszát a kormány visszavonja – köztük a törökbálinti egykori téglagyár területén tervezett fejlesztését és a XIII. kerületi Láng-gyár beruházásáét.
A miniszter szerint azonban a szerinte tökéletesnek és megvédendőnek tartott korábbi lakáspolitikai intézkedések eredménytelensége még ennél is árulkodóbb.
Uniós pénzből épülnének a bérlakások és a kollégiumok
A Wekerle Sándor Lakásépítési Program Vitézy Dávid leírása alapján nem egyszerűen támogatási konstrukció: a kormány adó- és építési szabályok módosításán keresztül is ösztönözné, hogy több könnyebben elérhető és élhetőbb lakás épüljön.
A finanszírozás gerincét az uniós helyreállítási alap adná. Ez az a forrás, amelyet az Európai Unió a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindításra hozott létre, és amelyből a miniszter szerint új, megfizethető árú bérlakások és kollégiumok építhetők.
A részletek egyelőre nincsenek készen: a miniszter közlése szerint az átfogó programokat idén év végéig kell összeállítani. Az egyeztetésekbe bevonják az önkormányzatokat, valamint az ingatlan- és építőipari szereplőket is.
A célcsoportot Vitézy Dávid kijelölte: a fiatalok, a pályakezdők és a családok számára is hozzáférhető lakások épülnének, hogy ők is esélyt kapjanak az önálló otthonra.
A program alapötlete egy lengyelországi példából származik. Az Index korábban megírta, hogy a miniszter egy varsói bérlakásfejlesztés tapasztalatai alapján jelentette be a hazai szabályozás teljes felülvizsgálatát: ott 205 korszerű bérlakás épült állami támogatással, önkormányzati beruházásban, jó közösségi közlekedési kapcsolatok mellett.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!