A kecskék ellenőrzött legeltetése is segíthetne az erdő- és bozóttüzek megelőzésében Dalmáciában, mivel az állatok a nehezen megközelíthető karsztvidékeken jelentősen csökkenthetik a könnyen lángra kapó aljnövényzet mennyiségét – írta a Slobodna Dalmacija alapján az MTI.
Rámutattak, hogy a kecskék füvet, gyomokat, cserjéket és fiatal hajtásokat fogyasztanak, így olyan köves, meredek területeken is ritkíthatják a növényzetet, ahol gépekkel nehéz vagy lehetetlen elvégezni a bozótirtást. A hosszú, száraz időszakokban éppen ez az aljnövényzet válik az erdőtüzek egyik legfontosabb éghető anyagává.
Emlékeztettek, hogy a kecsketartásnak nagy hagyománya volt a dalmáciai karsztvidéken, azonban
1954-ben az akkori jugoszláv hatóságok olyan szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag megtiltották a kecskék tartását és legeltetését.
Az intézkedést az erdők védelmével indokolták, mert úgy vélték, hogy az állatok túlzott legelése és rágása károsítja a növényzetet, és akadályozza az erdők megújulását. A kecskeállomány ezt követően nagyrészt eltűnt Dalmáciából, és később sem érte el korábbi nagyságát.
Elmagyarázták, hogy ezzel a növényzet karbantartásának egyik hagyományos módja is megszűnt. A dalmáciai területek elbozótosodása azonban nem vezethető vissza kizárólag a kecsketartás korlátozására. Ehhez a mezőgazdasági területek elhagyása, a vidéki térségek elnéptelenedése, a földhasználat megváltozása és az éghajlatváltozás is hozzájárult.
A cikk kiemeli, hogy
a kontrollált legeltetés nem helyettesítené a tűzoltókat, a tűzvédelmi utakat, a légi tűzoltást vagy a növényzet gépi eltávolítását, hanem megelőző szerepet tölthetne be.
A módszer alkalmazásához szakmai felügyeletre lenne szükség, egyebek mellett meg kellene határozni a legeltetésre kijelölt területeket, az állatok számát és a legeltetés időtartamát, valamint gondoskodni kellene a talaj, az erdők és a biológiai sokféleség védelméről.
Hozzátették, hogy a horvát jogszabályok jelenleg lehetővé teszik az állami tulajdonban lévő erdőterületek egy részének legeltetési célú bérbeadását. A 2026 márciusa óta hatályos szabályozás szerint ilyen területeket nyilvános pályázaton legfeljebb tíz évre lehet bérbe venni. A legeltetés tehát nem tiltott, az állatokat azonban nem lehet engedély nélkül állami erdőterületre hajtani.
Javult a helyzet Horvátországban
Ahogyan arról az Index korábban már beszámolt, Horvátországban csütörtök este csaptak fel a lángok, aminek következtében egy ember életét vesztette. Az Omis közelében pusztító tüzet azóta már eloltották, ám szombat hajnalra Dugi Otokon kezdtek el terjedni a lángok. Előbbi erdőtűz miatt négy magyar állampolgár is megsérült, miközben egy magyar turista az Indexnek számolt be az estéről, egy másik család pedig a lángoló erdőn keresztül menekült.
A horvátországi tűzzel, amely az országos tűzoltóparancsnok szerint az ország történelmének egyik legsúlyosabb tűzesete, alább foglalkoztunk részletesebben.
A vasárnapra virradó éjszaka nyugodtan telt, mivel nem történt újabb fellángolás. Bár szombat este Omis felett még észleltek nyílt lángokat, ezeket az éjszaka folyamán eloltották. Ugyanakkor a tűzoltók valamennyi helyszínen készenlétben maradtak, és napközben folytatják az utómunkálatokat, különösen az Omis feletti területeken.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!