A héten továbbra is a paksi atomerőmű és az energiaválság volt az, ami a legtöbb témát adta. Magyar Péter pedig, bátran kimondhatjuk, nem ugrott el a feladat elől: megérte volna bérletet vásárolnia, annyiszor fordult meg Pakson. Szerdán a településen tartották a kormányülést, ám a miniszterelnök nem csak ezért került be a hírekbe, hanem azért is, mert úgy döntött, életében először helikopterre ül és úgy utazik le Budapestről. Ez rögtön szemet szúrt a ma már vidéki állatorvosként tevékenykedő Hadházy Ákosnak, akinek természetesen kommentben válaszolt Magyar, így egy jó kis kommentháború is kialakult.

De mi inkább maradjunk az energiaválság kérdéseinél. Hétfőn derült ki, hogy a teljes leállítás helyett újabb turbinát lehet újraindítani Pakson, majd a kormány arról is döntött, hogy hatmilliárd forintos beruházással biztosítanák a paksi atomerőmű működéséhez szükséges vízszintet. Ez volt az a pillanat, amikor egy egész ország megtanulta, mit jelent a fenékküszöb és a vészhelyzeti bárka, és persze nemcsak emiatt, de mi is utánajártunk annak, vajon mennyire hosszútávú megoldás a hatmilliárd forint elköltése, melynek részeként két bárkát is el akarnak süllyeszteni a Dunában, ezzel is emelve a vízszintet.

Magyar Péter egyáltalán nem meglepő módon kihasználta a lehetőséget, hogy odaszúrjon a NER-nek, mondván bár több cégtől – köztük külföldiektől – kapott már az állam felajánlást a munkálatokhoz, addig a „nemzeti tőkésosztálytól” egyáltalán nem. Bár ez kétségkívül felhívás volt táncra, egyelőre egyedül Garancsi István és Scheer Sándor tulajdonában lévő Market Építő Zrt. jelentette be, hogy „önkéntesen” beszáll a beruházásba.

A Tisza-kormánynak az energetikában ugyanakkor nemcsak a mostani válság miatt főhet a feje: olyan súlyos káderhiány van, ami már a válságkezelést is nehezíti, de előbb-utóbb az energiarendszerrel is kéne kezdeni valamit, hiszen a fölösleges áramot napközben olcsón adjuk el, míg este elképesztően drágán vásárolunk energiát. Márpedig az áram nagyon kell most, annyira, hogy emiatt egy előre tervezett munkát is inkább elhalasztottak a Dunamenti Erőműben.

Eközben az oroszok ismét jelezték, hogy szívesen beszélgetnének az új magyar kormánnyal arról, hogy mi lesz Paks II. sorsa, ám megkeresést eddig nem kaptak tőlük. És hogy az áramon túl másból ne legyen hiányunk, a héten döntöttek arról is, hogy három újabb területen kutathatnak gáz és olaj után Magyarországon.

Remélhetően hamarosan eljön majd egy olyan hét, amikor egyszer sem kell leírnunk a NER szót. Egyelőre azonban messze vagyunk ettől, így jöjjön egy viszonylag hosszabb blokk arról, hogy mi minden történt az Orbán Viktor uralkodása idején még annyira dédelgetett cégekkel, „üzletemberekkel”.

A hét elején például rögtön robbant a bomba: 65 milliárdnyi uniós pénzt vettek el az Opus Titásztól. Az állami MFB hivatalos magyarázata az volt, hogy a cég nem átlátható, így nem tudni, kik a végső tulajdonosai, ezért kellett négy nappal a döntés után visszavonni a támogatási döntést, és elutasítani a pályázatot. Bár az MFB nem találta, mi azért leírjuk, hogy Mészáros Lőrinc cégéről van szó, amelynek nem meglepő módon nem nyerte el tetszését a döntés, és közölte, jogi úton remél jóvátételt. Közben az állam még egy lépést tett a NER-telenítés felé: megjelent ugyanis a közbeszerzésekből bűncselekmények miatt kizárt cégek listája, de abban az ügyben is előrelépett az állam, hogy vége legyen a tömeges visszaéléseknek a bizalmi vagyonkezelőknél.

Nemcsak a leggazdagabb magyar feje főhet, a kormány ugyanis előbb bejelentette, hogy a Rogán Antal-féle Kabinetiroda 4,2 milliárd forintért szerződött Kaminski Fanny cégével arra, hogy videókat gyártson Orbán Viktor közösségi oldalára, majd hozzátették, hogy mindezt közbeszerzés nélkül, háromszoros túlárazás mellett tették. Ez pedig elég ahhoz, hogy feljelentést tegyenek az ügyben. Ezek után nem bírtuk ki, és megnéztük, hogyan teljesített Kaminski Fanny cége a szerződés előtt és után. Nyugodtan kijelenthetjük: nem semmi, amit találtunk.

Úgy tűnik, a Matolcsy név se fog egyhamar eltűnni a HVG hasábjairól. Ha másért nem, azért, mert amikor kicsit megkapargattuk, mi van a felszín alatt, azt találtuk, hogy a legjobb szándékok mellett is legalább 10–12 évbe beletelhet, hogy leépüljön az MNB vesztesége. A volt jegybankelnök örökségének más következményeiről is írtunk: például arról, hogy senkinek sem kellenek azok a luxusingatlanok, amiknek a felújítása többe került, mint amennyiért most a jegybank cége szabadulni akar tőlük. A friss pályázat szerint most még négymilliárd forinttal kevesebbet kérnek értük, mint tavasszal.

Az eladásra kínált balatonakarattyai MNB Oktatási és Konferenciaközpont

HVG / Reviczky Zsolt

Az MNB eközben iratokat adott át az ügyészségnek a Matolcsy-féle jegybanki alapítvány ügyében, de hogy ne csak Györggyel, hanem fiával, Ádámmal is foglalkozzunk kicsit, megírtuk azt is, hogy vezérigazgató lett az MNB-botrányban érintett egyik cégnél.

Nem, nincs vége a NER-rel foglalkozó résznek. Arról is a HVG számolt be elsőként, hogy 41, zömében romos műemléket vettek a határon túl, ám csak egyet sikerült felújítani. Emiatt most minisztériumok most egymás között tologatják a bizarr portfóliót, amely puccos hotelekből, romokból, kastélyokból, egykori banképületből, szellemházakból áll.

És hogy Tiborcz se maradjon ki: Sydney előkelő negyedében készül luxuslakások építésére Komonczi Zsolt, aki eredetileg közösen birtokolta és fejlesztette a Hotel Dorotheát Orbán Viktor vejével a pesti belvárosban. Az azóta inkább Ausztráliában bizniszelő üzletember cáfolta, hogy köze lenne a volt miniszterelnök vejéhez, de az nem világos, honnan lett pénze a beruházásra.

A hét képe: Magyar Péter megtekinti az elsüllyesztendő bárkát a paksi atomerőműnél

Az utóbbi időben a kánikula és légkondi mellett egy másik szó is viszonylag gyakran jelent meg a sajtóban, ez pedig az aszály. A héten kiderült, hogy a vízhiány teljesen padlóra vitte a zöldség-gyümölcs ágazatot, egyes számítások szerint akár 150 milliárd forint is lehet a veszteség.

Az állam próbál segíteni, ezért „szuperelőleget” kapnak a gazdák, miután július végéig több mint 750 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, kétszer annyi, mint az előző év hasonló időszakában. 

Ami pedig igazán probléma: a meglévő vízkészlettel sem úgy gazdálkodunk, amit a józan ész diktálna. A kérdésnek, hogy milyen problémákat okoz, ha kevés vízen kell osztozkodni, a Zagyva mentén eredtünk a nyomába.

Folytassuk statisztikákkal, hiszen valóban sok izgalmas dolog történt a héten. Kezdjük mindjárt azzal, hogy három hónap alatt 1000 milliárd forinttal csökkentette a költségvetési hiányt a Tisza-kormány, ami azt jelenti, hogy amíg az Orbán- előző kormány április végéig összehozta az éves hiánycél 91 százalékát, azóta ez 67,7 százalékra mérséklődött.

Ugyancsak segíti a kormány helyzetét az erős forint, hiszen ennek köszönhetően 1536 forinttal lett kisebb az államadósság. Igaz, az még így is emelkedett, mégpedig 63 062 milliárd forintra.

Érdemes megemlékezni arról is, hogy szinte kilőtt a magyar ipar teljesítménye júniusban. Mielőtt azonban pezsgőt bontanánk, van egy rossz hírünk is: ezzel párhuzamosan lejtőre került a magyar építőipar. Ez utóbbinál időzzünk el egy kicsit: miközben írtunk arról, hogy tizenöt év alatt ezermilliárd forintos extra nyereséget hozhattak össze maguknak a NER legfontosabb építőipari cégei túlszámlázással és versenykorlátozással (a Bayer Construct így is izgulhat egy 315 milliárdos összegért), addig a szektor maradékának úgy kellenének az uniós pénzek, mint egy falat kenyér. És hát a mezei építőmunkást az ág, vagyis az AI is húzza: egyre többüknek szólnak be ugyanis a megrendelőik, miután a mesterséges intelligencia segítségével „leellenőrizték” az ígéreteket. Igaz, nem biztos, hogy ezt kéne tenniük.

Zenit Corso bevásárlóközpont és sétány

HVG / Veres Viktor

Ennyi építőipar épp elég is lesz a hétre, de azt sajnos nem mondhatjuk, hogy vidámabb vizekre evezünk. A GKI Gazdaságkutató ugyanis utánajárt annak, hogyan lehet az, hogy Románia sokkal gyorsabban fejlődik Magyarországnál, de kénytelenek voltunk beszámolni arról is, hogy a magyarok 28 százaléka semmit nem tud félretenni, fizetéstől fizetésig él, ami az egész régióban magasan a legrosszabb arány. Ami pénzt elköltenek, az viszont lehet hamarosan egy lengyel kibolt kasszájába kerül. Igaz, a Zabka egyelőre nincsen még Magyarországon, de miután 2700 milliárd forintért felvásárolja egy kanadai cég, nem kizárható, hogy hamarosan itthon is megjelennek.  

Ezek után elsőre furcsának hathat, hogy feltettük azt a kérdést, miszerint tényleg nem a zsemle a kicsi, csak a szánk a nagy? De higgyék el, jogosan tettük, ugyanis annak jártunk utána, milyen következményei lehetnek annak, hogy az MNB alelnöke szerint jelenleg túl magas a középtávú inflációs cél. Bár ez kellően távolinak hatha valójában tényleg húsbavágó kérdésről van szó, hiszen egy több mint húsz éve stabilan tartott célértéket csökkentenének, a jövőben 3 százaléknál kevesebb inflációt tartana csak elfogadhatónak a jegybank.

Az utóbbi időben sok helyről jutott el hozzánk az az információ, hogy az előző szezonokhoz képest jóval kevesebben vannak a Balatonnál. Így hát fogtuk magunkat és elmentünk a helyszínre körülnézni, hogy valóban így van-e és ha igen, akkor vajon mi lehet ennek az oka. Mit találtunk? A vendéglátósoknak a munkaerőhiány és a vendégek hiánya okoz fejfájást, a nyaralóknak a csillagászati árak miatt áll égnek a haja.

Ezek után természetesen adja magát a kérdés, hogy akkor mégis hova mennek a magyarok a nyáron. Így hát ennek is utánajártunk: bár egyre népszerűbbek a hűvösebb északi desztinációk, azért a magyarok nagy többsége továbbra is a még melegebb helyeket keresi és délnek indul a tenger felé.

A cikkünkben azzal is foglalkoztunk, hogy a mostani nyár mennyi nehézséget okoz a magyarországi hoteleknek, majd nem sokkal később már arról kellett hírt adnunk, hogy milyen nehéz helyzetbe került az egyik nagy magyar szállodaüzemeltető.

Míg ahogy említettük, a magyarok délnek indulnak, mi végül kelet felé vesszük az irányt és megnézzük, mi a helyzet Oroszországban. Nos, azt nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nem jó. Először is, szinte már az egész országban érezhető nehézségeket okoz, hogy Kijev úgy döntött, elkezdni lebombázni az orosz Amazon, vagyis a Wildberries raktárait, hogy ne csak a benzinhiánnyal, hanem másképp is kézzelfogható közelségbe az orosz lakosság számára az ukrajnai háborút. Az oroszok reakciója egyelőre eléggé sokatmondó: tagadás, kétségbeesés és düh.

Ez azonban nem elég az ukránoknak, máshol is ütik őket: tovább támadják az olajfinomítókat, és a gabonaterminálokat, miközben Putyin számára már csak a fenyegetőzés maradt.

Nyitókép: Magyar Péter Pakson 2026.08.13-án. Fotó: Facebook / Magyar Péter