Baba Vanga 1911-ben, még az Oszmán Birodalom területén, Sztrumicában, látta meg a napvilágot Vangelija Pandeva Szurcseva néven, de ismeretes Guszerovként is, hiszen 1942-ben hozzáment feleségül egy bolgár katonához. Különc, beteges kislány volt, aki már gyerekkorában is pajtásainak gyógyfüvekből készült teákat javasolt betegség esetén. Szülővárosa ide-oda vándorolt, ahogyan az megszokott volt a XX. század zűrzavaros évtizedeiben. A I. világháborút követően Sztrumica a Szerb–Horvát-Szlovén Királyáságé lett, de a II. világháború után ismét Bulgáriához csapták.
Elmondása szerint életében akkor következett be a fordulópont, amikor egy erős forgószél felkapta, és a mezőre ledobta. Hosszas keresés után találták csak meg, de szeme – amelyet nem tudott kinyitni – tele volt porral és piszokkal. Mivel nagyon szegények voltak, így a gyógyulásra nem sok reménye maradt, idővel megvakult. A II. világháború idején egyre többen keresték fel, mert tudni akarták, hogy szeretteik életben vannak-e még, vagy hogy visszatérnek-e a háborúból. Mindez olyan ismertté tette hazájában, hogy 1942-ben még a bolgár cár is felkereste őt Prticsben, ahol éltek férjével.
Ismertté vált a keleti blokkban, elsősorban a Szovjetunióban
A II. világháborút követően, amikor a Szovjetunió érdekkörébe vonta a kelet-európai országokat, a szocialista országokat, köztük Bulgáriát is, Baba Vanga egyre ismertebb lett, és sorra keresték fel az akkori szovjet tagköztársaságok vezetői. Még az egyik akkori szovjet pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev is hozzá fordult kérdéseivel, de a válaszok a mai napi nem ismertek. Baba Vanga viszont szépen lassan közismertté vált a szovjet társadalomban, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy még igét is képeztek nevéből, a vangovatot, ami jóslást jelent. De ismert a kifejezés is, amikor valakinek fogalma sincs egy dologról, akkor rávágja: „Honnan tudnám ezt? Nem vagyok én Baba Vanga!”
Viszont az erős orosz szálról érdekeset mondott a The Guardiannak Viktoria Vitanova-Kerber, aki kutató asszisztens a Fribourgi Egyetem Globális Kereszténység és Vallásközi Teológia Tanszékén. Szerinte a Vangának tulajdonított jóslatok közül sok – a Szovjetunió bukásától az Oroszország dicsőséges jövőjéről szóló látomásokig – Valentyin Szidorov orosz íróig vezethető vissza, aki azt állította, hogy találkozott Vangával az 1970-es években.
Szidorov írásai az úgynevezett Vanga-szakértők új generációjának felemelkedését hozták el Oroszországban, akik közül sokan úgy szereztek hírnevet az elmúlt tíz évben, hogy tényként közöltek nem valós dolgokat, vagy úgy torzították a szűkös történelmi forrásokat, hogy azok illeszkedjenek saját politikai nézeteikhez vagy érdekeikhez – mondta Vitanova-Kerber.
Ezek a szakértők gyakran eltúlozták, kiegészítették, esetleg újraértelmezték az információkat, egészen addig, amíg az meg nem felelt a mai orosz identitáspolitika domináns narratíváinak: a nemzeti nagyság, a nyugatellenesség és a keleti-ortodox kereszténység hagyományos értékeinek megőrzése, szemben a nyugat romlott, liberális értékeivel.
Az eredmény pedig egy olyan, Vangára hivatkozó átfogó diskurzus lett, amely kiemelkedik összeesküvés-elméleti, nyugatellenes megközelítésével, és olyan eseményeket próbál igazolni, mint Oroszország ukrajnai inváziója.
„A történelmi tények homályossága, párosulva azzal a spirituális tekintéllyel, amellyel Vanga még mindig rendelkezik Oroszországban – és persze nemcsak ott –, a politikai propaganda kényelmes eszközévé teszi őt” – hangsúlyozta Vitanova-Kerber.
Hasonló eredményre jutottak a Texasi Egyetem kutatói is egy 2024-es tanulmányukban. Ők azt mondják a Baba Vanga jelenséget tanulmányozva az orosz és az ukrán társadalomban, hogy a jós vonzereje nem korlátozódott a holtak médiumának szerepére vagy arra az állítólagos képességére, hogy látta a jövőt.
Ehelyett abban rejlik, hogy ő egy olyan rugalmas médium, akinek nevét és gondolatait különböző célokra lehet felhasználni.
Vanga nevét és állítólagos jóslatait gyakran emlegetik Oroszországban, időnként a Kreml-barát politikai narratívák megerősítésére. Ennek érdekes alátámasztása, amire a BIRN Albania médiaügynökség 2024-es dezinformációs jelentése jutott. Ebben 36 albán kiadványt vizsgáltak egy éven keresztül, és legalább tucatnyi olyan cikket találtak, amelyek többsége az orosz médiát idézte, ahol Vanga jóslatait gyakran használták az összeesküvés-elméleti és dezinformációs média bizonyos, NATO és EU ellenes narratíváinak a megerősítésére.
A 2026-os évről publikált előrejelzésekről ebben a cikkünkben írtunk.
Már életében attól félt, hogy halála után kihasználják
Egy bolgár szerző, Zseni Kosztagyinova, aki több könyvet is írt Baba Vangáról azt mondja, azért furcsa még 30 évvel halála után is neki tulajdonított jóslatokkal foglalkozni, mert a misztikus nem hagyott hátra írásos feljegyzéseket.
Mindenki olyan szavakat ad a szájába, amelyeket soha nem mondott. De mivel tekintélye prófétaként olyan, mint Nostradamusé, százak-ezerek csábulnak el, hogy az ő nevében beszéljenek.
Egyik könyvében Kosztagyinova Vanga jóslatait az „igazság és mítosz” határára helyezte, megjegyezve, hogy azokat általában bizonyos mértékig újraértelmezték. Ennek ellenére sokan azon voltak, hogy hamis, szenzációhajhász állításokat terjesszenek és ezt összekötötték azzal, amit Vanga élete során mondott – tette hozzá Kosztagyinova.
„Ha engem kérdez azt mondom, ki nem használta ki Vanga nevét a saját céljára? Minden propaganda felhasználja, hogy saját gondolatait terjessze, sugározza, hogy elérjék a tömegeket.”
Ivan Dramov, a bulgáriai Baba Vanga Alapítvány munkatársa abszurdnak minősíti, és közben felsorolta a hamis állításokat – amelyek nemrégiben a TikTokon, YouTube-on és olyan kiadványokban tűntek fel, mint a brit bulvárlapok, vagy az albán állami média –, amelyek Vanga nukleáris katasztrófáról vagy világháborúkról szóló látomásairól szólnak.
Abszolút hazugságokat terjesztettek erről a szent asszonyról
– mondta Dramov, akinek szervezetét Vanga követői alapították, és amelynek a látó maga volt az elnöke a halála előtti években. Dramov szerint Vanga főként az emberek egészségügyi problémáival foglalkozott, nem a világban bekövetkező közelgő katasztrófákkal.
Dramov felidézte, hogy amikor 1989-ben összeomlott a bolgár kommunista rendszer, Vanga elhűlve hallotta, hogy arcképét és nevét elkezdték használni mindenféle divatos polókon és kiegészítőkön, hogy minél több találjon gazdára. Így szó szerint Vanga soha nem említette annak lehetőségét, hogy a dezinformáció és a propaganda is felkerülhet a listára, amely összefonódhat a nevével, azonban általánosságban kijelentette, hogy egészen biztos abban, hogy nevét idővel visszaélésszerűen használják – mondta Dramov.
(Borítókép: Baba Vanga szobra. Fotó: Shutterstock)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!