Kult: Régi-új kezekben a popszakma: mi jött be a Sziget újításai közül és miben kell még fejlődnie?

„Vajon van-e még esélye a Szigetnek tisztán a piacról megélni? Nehéz kérdés, de ha már úgy döntöttem, hogy visszatérek, akkor adtam magamnak is egy esélyt kipróbálni, és úgy gondolom, pár hét múlva, az idei fesztivál után, már ebben is sokkal okosabb leszek” – mondta a HVG-nek a fesztivál előtt egy hónappal adott interjúban a Sziget irányítását újra átvevő Gerendai Károly. 

Gerendai azóta be is számolt a tapasztalatokról, ez alapján a vártnál kevesebb néző volt kint a fesztiválon, tehát a veszteség is magasabb lett annál az 1,8 milliárd forintnál, mint amit a szervezők előre bekalkuláltak.

Ami az egész idei rendezvény hangulatát illeti, fel kell idéznünk azt, amit tavaly ilyenkor írtunk: a fesztivál jelenleg egy kellemesen sétálható hely, jó infrastruktúrával, alacsony várakozási időkkel. De aminek látogatóként örülünk, mármint hogy hamar sorra kerülünk a pultnál és a vécénél, az egy profitból működő tömegrendezvény szervezője számára egyszerűen tuti veszteség. Ahogyan egy futballklub is akkor működik jól üzletileg, ha teltházasak a meccsek, és nem szellős a lelátó, ugyanúgy egy fesztivál is akkor lesz fenntartható, ha sokan vannak. És az mutatja a vonzerejét is, ha minél többen akarnak a részesei lenni.

Elég részletesen megírtuk nemrég, hogy egy fesztiválszervezőnek mennyire másképpen kell a mai fiatal generációkhoz szólnia, mint ahogyan a szüleikhez kellett. Miközben már a szüleikhez sem feltétlenül ugyanúgy kell, mint régen.

Lehet, hogy csak az algoritmus lett átcsavarva, de nekem úgy tűnt, a Sziget most a korábbinál átütőbben szerepelt a közösségi médiában. Egy csomó olyan látványos sztori futott végig, amit maguk a sztárfellépők generáltak, elég csak Sombr és Zara Larsson koktélozós jelenetére gondolni, ami a Rolling Stone-tól a Billboardig minden social media felületet megjárt. De ilyen volt a Twenty One Pilot precízen megtervezett gegekkel teli koncertje, vagy Lewis Capaldi kiakadása a vele szemben bungee jumpingozókra, ami szintén Instagramra kívánkozó standup produkciónak tűnt.

Twenty One Pilots

HVG / Kriza Márton

De úgy tűnik, mintha a korábbinál több külföldi influenszer pörgött volna kint, minden apró érdekességről beszámolva, ráadásul egy csomó zenész készített videót budapesti útjáról. És amiket én láttam, abban senki nem panaszkodik. (Kivéve arra, hogy por van.) Ez bizonyára már az utóbbi években elmaradó külföldi vendégek visszacsábítását célozza. Ahogyan az a Gerendai Károly által a HVG-nek említett terv is, hogy visszaépítik a korábbi multi tulajdonos által beszántott külföldi jegyértékesítő kapcsolati hálót.

És van, ami továbbra is hiányzik.

A zöld

A Szigetet záró Gerendai-nyilatkozat legpozitívabb eleme az volt, hogy végre nekiállnak megoldani a Hajógyári-sziget öntözését. Nagyon időszerű már. Sokan még emlékezhetnek arra, hogy amikor még a fesztivál utolsó napjain is le lehetett úgy ülni a fűbe, hogy a nagyszínpadra rálátott az ember, nem volt ennyire kitaposva minden. Ennek jó ideje vége. Egyrészt a fesztivál ipari méretűvé válásával olyan komoly konstrukciók (színpadok, tornyok, szponzorok által épített VIP-páholyok, stb.) épülnek, hogy az egymás után forduló kamionok már eleve kikoptatják a talajt. Másrészt a szárazság miatt egyszerűen nem nő fű, az utóbbi években tényleg csak egy-egy szerencsésebb nyár volt, amikor elég csapadék hullott, márpedig az elég kényelmetlen, ha ettől a mázlifaktortól teszik függővé, porfelhőbe borul-e egy sokmilliárdos fesztivál.

És a nevek

Miközben a szervezők többször hangsúlyozták, hogy késve indult el a fesztivál szervezésének érdemi része (értsd: a lineup tele van kompromisszumokkal), azt el kell ismernünk, hogy ezek a fellépők is megtették a tőlük telhetőt, profik voltak és szerethetők.

Csak éppen. Volt, akit talán már túl sokszor láttunk, hiányzott egy igazán nagy név, vagy régi ismert figura, hiányzott pár igazán bátor választás, mondjuk egy régebbi generációs ikon, vagy akár egy Magyarországon még sosem járt nemzetközi sztár.

A nulladik napi fellépőket sem a legbiztosabb kézzel választották ki, hiszen a Morcheeba-Faithless-Bregovic hármas nem valami húsz év utáni nagy visszatérő, Magyarországon állandóan felléptek az elmúlt években is.

A Sziget zárókoncertjének pedig hagyományosan olyan bulinak kell lennie, amelynek alighogy vége, az emberben máris elindul a sóvárgás a jövő évi fesztivál iránt. Hát, az idei Skrillex-zárás nem ezt hozta: hosszan elhúzódó, érzelmes elköszönés helyett egy lélektelen szeletelés volt a porfelhőben. 

A Sziget és a közönsége ennél sokkal jobbat érdemel, meglátjuk, a jövő évi programból mit sikerül kihozni. A következő nagy kérdés ez: hogy a magyar és külföldi vendégek elkezdték-e újra felfedezni a Szigetet, és amikor pár nap múlva elkezdődik az early bird jegyek eladása, akkor adnak-e egy esélyt.